Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-171

562 Az országgyűlés képviselőházának : jában az előző évi költségvetéssel szemben 2'1 millió pengő csökkenés mutatkozik, úgyhogy a beruházások összesen 19'2 millió pengőt tesz­nek ki, melynek keretében az útépítések fog­lalják le az előirányzat legnagyobb részét, de ezeknél többnyire már vállalt kötelezettségek teljesítéséről és r teljesített munkák ellenérté­kéről van szó. Űj tétel az a körülbelül 0*7 millió pengő, amely a Budapest—kecskeméti útszakasz építési költségeinek első részletét képviseli. Legutoljára hagytam szándékosan a dologi és átmeneti kiadások tételét, mert tér, ahol leginkább merülnek fel kifogások abban a tekintetben, hogy az állam gazdálkodása nem eléggé takarékos és olyan célok is figye­lembe vétetnek, amelyeket a mai helyzetben nem kellene figyelembe venni. Azért tettem ezt, mert a többi tétel, amint említettem, többé-kevésbbé bizonyos szükségszerűséggel, törvényszerűséggel jelentkezik, tehát teoretice lehetőség ezen a téren, a dologi kiadások terén van a csökkentésre. A dologi kiadások apasz­tása 24:2 millió pengőt tesz ki. Ha ennek az egyes tárcák között s az egyes állami intéz­mények és funkciók között való megoszlását nézzük, akkor észre fogjuk venni, hogy a kor­mánynak az az intenciója, hogy a kiadások apasztását ne lineárisan, hanem az állami funkciók gondos kiválogatásával hajtsa végre, ebben a tekintetben is érvényesül. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Az egyes tárcák közt a legjelentősebb csökkenése a dologi kiadásoknak a pénzügyi tárca keretében jelentkezik 13*4 millió pengő­vel. Ennek a csökkentésnek túlnyomó része a dohányjövedéknél jelentkezik és kapcsolatban áll a dohánytermö területek és az átveendő dohánymennyiség csökkentésével. A honvé­delmi tárca keretében 5*7 millió pengő, a bel­ügyi tárcánál 3 *5 millió pengő és a vallás- és közoktatásügyi tárcánál pedig 1:6 millió pen­gőnyi csökkenés mutatkozik. (Pakots József: Itt fájdalmas a csökkentés!) A földmívelés­ügyi tárca keretében ellenben bizonyos emel­kedés tapasztalható és később a részleteknél rá fogok térni arra, hogy a földmívelésügyi tárca egyes dologi kiadásait bővebben dotáltuk azon célok megvalósítása érdekében, amelyeket még a mai helyzetben is elkerülhetetlenül szüksé­gesnek tartok. (Élénk helyeslés.) Hogy a dologi kiadások terén a t. Házat tájékoztassam a ^ részletekről is és a közvéle­mény tájékozódását is megkönnyítsem azirány­ban, nogy tulajdonképpen milyen célokra adó­dik ki ez a 201 millió pengő dologi kiadás, ösz­szeállítást készíttettem a dologi kiadásoknak rendeltetési céljaik szerint való megoszlásáról. A dologi kiadások között vannak kisebb jelen­tőségű államadóssági természetű tételek, így például a hadikölcsönsegélyezés tétele és más hasonló tételek, amelyek 4"7 millió pengőt tesz­nek ki és vannak bizonyos személyi természetű kiadások is, mint a dologi kiadások között el­számolt munkabérek, egyes tiszteletdíjak, és munkások illetményei, amelyek körülbelül 7'8 millió pengőt tesznek ki. Ha ezt a két nem egészen idetartozó természetű tételt levonjuk, akkor 1 188'7 millió pengő az az összeg, amely tulajdonképpen dologi kiadásként könyvelhető el. Ebből az összegből a dohány- és sójövedék kiadásaira 41'3 millió pengő, a katonai és kar­hatalmi természetű kiadásokra 41'1 millió pengő, tanügyi természetű kiadásokra 15'3 millió pengő esik, az egyházak támogatása 3 millió pengő, az állami színházak támogatása 71. ülése 1933 április 7-én, pénteken. 2*4 millió pengői — erről még később bővebben fogok szólni; — a betegápolási költségek 15'3 millió pengőt, a gyermekvédelmi költségek 6 millió pengőt, a társadalombiztosítás költségei­hez való hozzájárulás pedig 3*3 millió pengőt tesz ki. A gazdasági természetű kiadásokból az ipari és kereskedelmi célok támogatására 3'8 millió pengő, kikötő- és hajózási célokra 4'2 millió pengő, útfenntartásra 1'8 millió pengő, mezőgazdasági célokra, mezőgazdasági termé­nyeink külföldi értékesítésének előmozdítására 7*2 millió pengő s a külkereskedelmi hivatal fenntartására 65.000 pengő esik. A bíróságok és ügyészségek költségei, nemkülönben a büntető­bíróságok határozatainak végrehajtása 6'3 millió pengőt, az államnyomda dologi kiadásai 1 millió pengőt tesznek ki, úgy hogy az egész adminisztráció tulajdonképpeni összes dologi kiadásaira, tehát a hivatalok fenntartására, az egész apparátus üzembentartására 36'2 millió pengő esik. Azt hiszem, ezek a számok meg­győzhetik az igen t. Házat arról, hogy a kor­mány a takarékosságra irányuló törekvéseit a leglelkiismeretesebben hajtotta végre. Az egyes tárcák költségvetésének egy-két részletkérdésére lennék még bátor a t. Ház figyelmét felhívni. így mindenekelőtt a minisz­terelnökség kebelébe tartozó statisztikai hivatal keretében 79.000 pengőt irányoztunk elő, azért, hogy a mezőgazdasági üzemi statisztika felvéte­lét megindítsuk, (Helyeslés.) mert úgy éreztük, hogy ezen a téren fontos útmutatásokat nyer­hetünk mezőgazdasági termelésünk átállítására. A belügyi tárca költségvetését igen nehéz összehasonlítani az előző évvel, mert a nép­jóléti és munkaügyi minisztérium hatásköré­nek feldarabolása folytán ide kerültek át a közegészségügyi, gyermekvédelmi, társadalom­biztosítási, valamint jótékonysági ügykörök. A társadalombiztosító intézet és a Mabi. ügy­viteli költségeihez való állami hozzájárulás 25%-kal lapasztatott; ez az apasztás az említett intézetek által az ügyvitel keretébenmár vég­rehajtott csökkentéssel áll összefüggésben. Azt a négymillió pengőt, melyet az 1928 : XL. te. értelmében az 1933/34. költségvetési évtől kez­dődőleg az öregségi biztosítás tartalékalapjá­nak dotálására kellett volna fordítanunk, eb­ben az évben még nem tudtuk beiktatni a költ­ségvetésbe, s kénytelenek voltunk ezt a ki­adást egyelőre elhalasztani s a törlesztési ter­vet kitolni, mert anyagi eszközeink nem vol­tak elegendők ennek a kötelezettségnek telje­sítésére. A pénzügyminisztérium ügykörében említésreméltó az, hogy bányászati kutatá­sokra és mélyfúrásokra 550.000 pengőt : irá­nyoztunk elő. Ennek a kiadásnak jelentőségére vagyok bátor külön felhívni az igen t. Ház figyelmét, mert úgy érzem, hogy a földgáz- és petróleumkutatás terén további lépéseket kell tennünk. Külföldről is látok érdeklődést ab­ban az irányban, hogy főleg a magyar föld­gázkutatásba bekapcsolódjanak. A mai nehéz anyagi helyzetben azt hiszem, hogy ha meg­felelő feltételeket tudunk biztosítani, a kül­földi tőke bekapcsolódását nem szabad vissza­utasítanunk, sőt örömmel kell üdvözölnünk. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Abban az esetben, ha az idevonatkozó tervek konkretizálódnak, természetesen a t. Házat a további fejleményekről megfelelő időben tájé­koztatni fogjuk. Kapcsolódik a földgáz- és petróleumkutatás kérdése az egész energia­gazdálkodás kérdésével is*. Utalok itt egyrészt a villamosítás kérdésére, másrészt pedig arra,

Next

/
Thumbnails
Contents