Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-157
48 Az országgyűlés képviselőházának 157. ülése 1933 március 9-én, csütörtökön. rolja, akkor joga yán azokat gyakorolni is; ebben őt korlátozni csakis a törvényes kereteken belül szabad. Végtelenül sajnálatos volna, ha azt látná a mi népünk, hogy a törvényt voltaképpen azok nem tartják meg, akik a törvény megtartására volnának hivattottak. (Ügy van! a baloldalon.) Ezért azt gondolom, hogy aki a magyar közigazgatás sorsán javítani akar, annak elsősorban az a feladata, hogy a politiki szolgálatra való kötelezést a közigazgatásból egyszer s ^mindenkorra kiküszöbölje. (Jánossy Gábor: Nincs kötelezve senki!) A szolgálati pragmatikát pedig hozza be két irányban. (Jánossy Gábor: Helyos!) Egyfelől biztosítsa a tisztviselő függetlenségét, abból a tekintetből, hogyha a törvényt megtartja, kötelességét teljesíti, üldöztetésnek nem lesz kitéve, másfelől állapítsa meg a tisztviselő felelősségét, hogy amennyiben a törvény kereteit átlépi, kötelességét nem teljesíti, ezért anyagi, büntetőjogi és fegyelmi felelősséggel egyaránt tartozik. Követelnünk kell azoknak az erkölcsi elveknek érvényesülését, amelyek összeférhetetlenség címén ismeretesek, követelnünk kell az autonómia felfokozását, mert erre szükségünk van, követelnünk kell a bürokrácia letörését, (Helyeslés a baloldalon.) mert e nélkül egyszerűbb, jobb és olcsóbb közigazgatást biztosítani nem lehet. (Űg%! van! Űny van! a baloldalon.) A legutóbbi tíz esztendő alatt három miniszter úr hozott ide javaslatokat, reformokat. Az első volt Rakovszky Tibor, (Egy hana jobbfelol: Iván!) igen, Rakovszky Iván. (Jánossy Gábor: Tibor még csak ezután lesz, ha lesz! — Lázár Miklós: Majd egy jobb világban! — Györki Tmre: Az majd rendesebb törvényjavaslatokkal jön ide, mint Iván!) Rakovszky Iván hozott ide javaslatokat, amelyek bennünket nem elégítettek ki és azokat a javaslatokat vissza is kellett vonnia; különben Rakovszky Iván javaslatai voltaképpen csak novella ris javaslatok voltak. Seitovszky Béla a maga gyakorlati tapasztalatai alapján szintén hatalmi célok szolgálatában álló törvényjavaslatokat nyújtott be, amelyek elfogadtattak. Jellemzi Seitovszky Béla javaslatait az is, hogy az államhatósági tutela, a gyámkodás felfokozása éppen az ő törvényes intézkedései következtében közigazgatásunkat a pénzügyi bürokráciának rendelte alá. (Rakovszky Tibor: Ez igaz!) A mostani belügyminiszter úr mint főispán kóstolt bele a magyar közigazgatásba és hozta most nekünk ezt a törvényjavaslatot. Méltóztassanak most már megengedni, hogy ennek a törvényjavaslatnak egypár kérdésével foglalkozzam. Én ezt a törvényjavaslatot két szempontból vizsgálom. Abból a szempontból, hogy mi van benne és mi nincs benne, mi maradt ki, aminek benne kellene lennie. És itt az igen t. előadó úrhoz fordulok, akivel én jó baráti viszonyban vagyok, tudom, hogy egy vármegyének volt az alispánja, kisujjában van a közigazgatás. Meg merem kérdezni az igen t. előadó urat, aki ezt a törvényjavaslatot itt a Házban ismertette, hogy ez,t a törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezéseket foglal magában, megértheti-e egy egyszerű államnolgár vagy az a közigazgatási tisztviselő, akinek ezt a törvényjavaslatot alkalmaznia kell? De tovább megyek, kérdem Mikecz István, volt alispán urat, biztos-e az alispán úr abban, hogy ezt a törvényjavaslatot, amelyet itt előad, ismeri, hogy annak szembeállításai, hatályon kívül helyezései tekintetében teljesen járatos maga is; hogy ebben nincsenek olyan vaskos hibák és nincsen benne olyan bábeli zűrzavar, amelyek csak az életre, a viszonyokra való alkalmazáskor derülnek kii Mert hiszen ennek a törvényjavaslatnak első és legnagyobb hibája az, hogy áttekinthetetlen. Méltóztassanak csak közelebbről megnézni. Ez módosít, kiegészít és jelenleg a jogállapot az, hogy ha egy hatáskört meg kell állapítania egy tisztviselőnek egy konkrét ügyben, akkor elő kell vennie az 1876 : VI. tc.-ket, á közigazgatási bizottságról szóló törvényt, elő kell vennie az 1886 :XXI. és XXII. tc-ket, az 1912 :L VIII. tc. J ket, Rakovszky Ivánnak a novelláját, Seitovszky Bélának az önkormányzatok hatályosabb védelméről szóló törvényét, az 1929 ;XXX. tc.-ket s az azóta hozott egyéb csip-csup törvényeket, mindezeket ki kell teregetnie és így kell megállapítania, hogy miképpen intézkedő jék in konkrétó. Egyszerű kódexet kellene csinálni a törvényjavaslatokból. De ilyen vadon dzsungelhez,, ilyen keresztrejtvényhez, képrejtvényhez hasonló talányos törvényjavaslattal idejönni és azt kívánni, hogy ezt a hatóságok alkalmazzák: nem lehetséges. Ami jó ebben a törvényjavaslatban van, az szó szerint az 1901 :XX. tc.-ből van átvéve, amelyet hatályon kívül helyez. Még csak azt a fáradságot sem ; vették maguknak, hogy áttekinthetőség okából alcímekre osztották volna a törvényjavaslatot, hogy rendszer lett volna benne. Amikor egy ilyen törvényjavaslat keresztülment a belügyminisztériumban az, összes osztályokon, amikor minden minisztérium hozzászólt és belecsapták a törvényjavaslatba az egyes miniszterek kivételezéseit, jogorvoslati kívánságait, amikor keresztülment az igazságügyminisztérium kodifikáló osztályán, meg kellett volna hallgatni az érdekelteket, a Vármegyei Tisztviselők Egyesületét, a Városok Kongresszusát. De nem hallgatták meg, mert ők bölcsebbek és idehoznak nyersen egy ilyen masszát, amelyben — mint mondottam — abszolúte lehetetlen kiigazodni. Van azonban egy jellemző vonása a javaslatnak. Tessék csak rákeresni a vegyes rendelkezésekre. A törvényjavaslat ugyanis három fejezetre oszlik. A jogorvoslatok, a hatósági fokozatok és a vegyes rendelkezések fejezetére. A vegyes rendelkezések fejezete azt jelenti a törvényben, hogy egy pár szakaszt, amelyet a törvény szerkezetébe nem tudnak beosztani, külön hagynak, mert más életviszonyokkal vannak kapcsolatban. Nézzük meg ezeket a vegyes rendelkezéseket. Mik vannak ezekben a vegyes rendelkezésekben? A hatósági fokozatok bent vannak ugyan a második fejezetben, de folytatódnak a vegyes rendelkezések fejezetében is, így itt vannak felsorolva a hatáskörök sokféle fórummal, mint törvényhatóság, városok, községek, az építés ügy, a szervezetig rész^ a legtöbb adót fizetőkkel, bonyolult megállapítások a nőkre nézve, úgyhogy szegények igazán nem tudják, hogy jogaikat hogyan fogják gyakorolni. Van szó benne a képviselőtestületi tagságról, a választókerületekről, az összeférhetlenségről, a fegyelmi intézkedésekről, a szakvizsgákról. Benne foglaltatnak rendelkezések a kivételezésekre, a gyakornokok beállítására, a kézbesítési ügyekre, a törvény hatályosságára és életbeléptetésére vonatkozólag. Ez olyan vegyes felvágott, amelyben kiigazodni nem lehet. Egy törvény, amelynek 43. §-ából 15 § a vegyes rendelkezésekben foglaltatik, ahol még alcímek sincsenek: olyan novella, miniszter úr, amely púpos is, kancsi
