Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-170
534 Az országgyűlés képviselőházának 170 szólni és azt indítványozom, hogy ennek az 5. és 6. sorában előforduló «hatályba lépéséig» szó helyett a «hatálybalépésétől számított egy éven belül» szavak vétessenek fel. Tudniillik ez a kifejezés a hadiárvákra vonatkozik. Azért kérem ezt, mert a gyermek megszületéséig kilenc hónap telik el s megtörténhetik, hogy az az asszony már terhességének nyolcadik hónapjában van s az egy hónap múlva születendő gyermek így már nem esnék a hadiárvák közé. Mintán a gyermek születése bizonyos időponthoz és nem a törvény hatálybalépéséhez van kötve, ezért indítványozom, hogy ezt méltóztassék kijavítani és kérném, hogy ezt szintén méltóztassék figyelembe venni és méltóztassék azt a módosítást, elfogadni, hogy a «hatályba lépéséig» szó helyett a «hatálybalépésétől számított egy éven belül» szavak vétessenek fel. Elnök': Szólásra következik 1 ? Esztergályos János jegyző: Senki sincs feliratkozva! Elnök: Minthogy szólni senki sem. kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatalHatározathozatal alá bocsátom a 2. §-t, mégpedig akként, hogy először a 2. § a) pontjára vonatkozólag méltóztatnak szavazni. A kérdést úgy fogom feltenni, hogy az eredeti szöveget méltóztatnak-e elfogadni, szemben az előadó úr indítványával, továbbá Hödossy Gedeon képviselő úr és társai indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor felteszem a kérdést, hogy az előadó úr indítványát méltóztatnak-e elfogadni, szemben Hodossy Gedeon és társai indítványávalAmennyiben azután az előadó úr indítványát el méltóztatnak fogadni, Hodossy Gedeon és társai indítványa elesik. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 2. § a) pontjára vonatkozólag az eredeti szöveget elfogadni, szemben >aiz előadó úr, továbbá Hodossy Gedeon és társai indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Most kérdezem, méltóztatnak-e az előadó úr indítványát elfogadni, szemben Hödossy Gedeon és társai indítványával? (Igen!) A Ház tehát a 2. §. a) pontjára vonatkozólag elfogadta az előadó úr indítványát és elvetette Hödossy képviselő úr és társai indítványát. Következik a határozathozatal a 2. § b) } c) és d) pontjaira vonatkozólag. Itt az eredeti szöiveg szemben áll az előadó^ úr indítványával. továbbá Hödossy Gedeon képviselő úr és társai indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, határozathozatal alá bocsátom az előadó úr javaslatát, szemben Hodossy Gedeon képviselő úr és társai indítványával. Amennyiben el méltóztatnak fogadni az előadó úr indítványát, akkor az előadó úr indítványát jelentem ki elfogadottnak és elutasítottnak jelentem ki Hodossy Gedeon és társai indítványát. Kérdezem tehát & t. Házat, méltóztatik-e a 2. § b), c) és d) pontjait a javaslat eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr ós Hodossy Gedeon és társai indítványával? (Nem!) Most pedig kérdem, méltóztatnak-e 'asz előadó úr indítványát elfogadni, szemben Hodossy Gedeon és társai indítványával, igen vagy nem? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy a Ház az előadó úr indítványát elfogadta és Hödossy képviselő úr és társai indítványát elutasította. A 2. § többi része meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. A jegyző úr felolvassa. ülése 1933 április 6-án, csütörtökön. Esztergályos János jegyző (olvassa a 3. §-t): Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! A 3. §. tulajdonképpen az egész törvényjavaslat alapja. Ebben a törvényszakaszban van fixirozva az a járadékösszeg, amelyet a törvényjavaslat szerint a járadékosok kapnak. Ez a legtöbbet támadott pontja ai javaslatnak. TJgy az általános vitánál tartott felszólalásomban, mint a bizottsági tárgyaláson állandóan utaltam arra, hogy teljesen lehetetlen, hogy azokat aiz igen alacsony összegeket adják a járadékosoknak, amelyeket ebben a törvényjavaslatban a miniszterelnök úr szükségesnek tartott megállapítani. En nem tudok arra aa álláspontra helyezkedni, amelyre a miniszterelnök úr helyezkedett tegnapi felszólalásában is, amikor utalt arra, hogya IV. osztályba sorozott járadékosok díja tulajdonképpen csak elismerési díj jellegével kell, hogy bírjon, s hogy amikor havointa 2 pengő járulékot kapnak, ez< nem azt a célt szolgálja, hogy az megélhetésüket biztosítsa 1 . De ha figyelembe vesszük, hogy a besorozásnál (kiket soroztak eddig a IV. osztályba a járulék megítélése szempontjából, akkor igenis, meg kell állapítanom, hogy ezeknek a megélhetését pótolnia kellene ennek az összegnek. A miniszterelnök úr hangoztatta és a törvényjavaslatot támogató egyes jobboldali képviselő urak is utaltak arra, hogy ott vaunak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a hadigondozottaknak különféle kedvezményeket biztosítanak és ebben a tekintetben utaltak arra is, hogy a hadirokkantaknak a gazdasági életben való elhelyezését igyekeznek biztosítni. Ez sem megfelelő és megnyugtató reánk nézve, nem pedig azért, mert nagyon jól tudjuk, hogy nemhogy rokkantakat nem lehet ma a gazdasági életben elhelyezni, hanem ép, erős és egészséges embereket sem, hiszen mindenki, akinek az élettel valami kapcsolata van, nagyon jól tudja, hogy a gyárakban, irodákban, műhelyekben 40 évnél idősebb embert egyáltalában nem akarnak alkalmazni. Ha tehát az a gazdasági helyzet, hogy 40 évnél idősebb egészséges embernek sem lehet a gazdasági életbe elhelyez kednie, mert a legsúlyosabb feltételek elfogadása mellett sem tud munkát vállalni, akkor hogy lehet az, hogy valósággá^ váljék a törvényjavaslatnak az az intézkedése, hogy majd a rokkantakat fogják elhelyezni a gazdasági életben. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Minthogy ez teljesen kizárt dolog, azért igenis, olyan járadékot kell megállapítani ezeknek az alsó kategóriákba tartozó rokkantaknak számára is, amely, ha nem is biztosítja teljes megélhetésüket, de legalább is némileg lehetővé teszi megélhetésüket. Ezt a célt szolgálja az a javaslat, amelyet a 3. §-hoz mint módosító indítványt beterjesztettünk és amely lényegesen felemeli a szolgáltatásokat, nem ugyan a legmagasabb kategóriákra, hanem az alacsonyabb kategóriákra vonatkozólag. Az emelés különösen a IV. osztályba sorozattaknál történnék, de mutatkozik már a III. osztályba sorozottaknál is. Felhozták t. képviselőtársaim a túloldalról és, azt hiszem, Létay t. képviselőtársam utalt arra, hogy abban az esetben, ha a törvényhozás elfogadná a rokkantjáradékoknak olyan összegben való megállapítását, mint amely a mai javaslatunkban bennfog] altatik.
