Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-169

Az országgyűlés képviselőházának 169. ülése 1933 április 5-én, szerdán. 513 vele és tovább fűzzem a képviselő úr gondolatmenetét. De nagyrészben csatlakozva azokhoz az aggodalmakhoz, amelyek a képviselő urat fűtik, én magam is azzal a kéréssel fordulok a kormányhoz, hogy ezt a tejrendeletet úgy oldja meg, hogy az Budapest székesfőváros fogyasztóközönségének ési a termelők érdekének közös megegyezésével történjék. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Miután pedig az idő előrehaladt és az interpellációkra kell áttérnünk, én tisztelettel magamévá teszem az elnök úr napirendi indítványát. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az elnöki napirendi indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatkent mondom ki. Következik a belügyminiszter úrnak úgy a maga, mint a pénzügyminiszter úr nevében is adott írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pal képviselő úrnak folyó évi február hó 22-én előtérj esz tett interpelláció j ára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úr az országgyűlés Képviselőházának 1933. évi február hó 22-én tartott ülésén interpellációt intézett a pénzügyminiszter úrhoz és hozzám, mely szerint hajlandók vagyunk-e gondoskodni arról, hogy a jászberényi képviselőválasztáson a hatóságok pártatlanul viselkedjenek és a választókat politikai okokból ne zaklassák. Âz interpellációra vonatkozólag a pénzügyminiszter úr helyett is azt válaszolom, hogy a hatóságok kötelesek pártatlanul viselkedni a választások alkalmából éppúgy, mint máskor. Ha ennek elenkezőjét akár hivatalból észielem, akár panaszokból jut ilyen tudomásomra, úgy, miként a múltban is tettem, a jövőben is meg fogom tenni a, szükséges törvényes lépéseket. A jászberényi választással kapcsolatban kifogásolnivalót e tekintetben nem észleltem, a hatóságok ellen hozzám semmiféle panasz nem érkezett, ezért külön intézkedésére semmi szükség nem volt. Budapest, 1933. évi március hó 29-én. vitéz KeresztesFischer s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván szólni. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A belügyminiszter úr válaszát nem veszem tudomásul két okból. (Péntek Pál: Mindjárt gondoltuk!) Először nem veszem tudomásul azért, ment ott Jászberényben szemem láttára kardlapoztak embereket, amire abszolúte nem volt szükség, másfelől pedig nem veszem tudomásul azért, mert az összes válasz. tások közül egyedül Jászberényben történt meg az, hogy a pénzügyminiszter ellenjelöltjének a tanyai részekben gyűlés tartására engedélyt sem adtak. (Úgy van! balfelől.) Húsz elutasító határozat van itt a táskámban, ezeket megfellebbezték a kerületi főkapitányhoz, a kerületi főkapitány helybenhagyta az elsőfokú rendőrhatóság határozatát, amelyben az van, hogy a mai nehéz viszonyokra való tekintettel a tanyákon nem lehet gyűlést tartani, mert nem áll kellő karhatalom rendelkezésre. Ezt a határozatot a kerületi főkapitány már helybenhagyta, most fel fogják terjeszteni a belügyminiszter úrhoz s amennyire a belügyminiszter úr eljárását ismerem, bizonyára a belügyminiszter úr is érintetlenül fogja hagyni ezeket a határozatokat, amelyek a kisgazdajelöltet elzárták attól, hogy a tanyai részeken a jászberényi kerületben egyáltalán egyetlen programmbeszédet is elmondhasson. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak mind a maga, mind a pénzügyminiszter úr nevében is adott írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Sorrend szerint következik Büchler József képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvadni. Esztergályos János jegyző (olvassa): «Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Mester István kispesti városi képviselőt a városi összeférhetlenségi bizottság folyó évi február hó 6-án kelt határozatával városi képviselői mandátumától megfosztotta? Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy közigazgatási törvényeink szerint az üeszeférhetlenségi bizottság határozata ellen sem fellebbezésnek, sem pedig felülvizsgálati kérelemnek helye nincs? Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy mindezek ellenére Pest vármegye főispánja az összeférhetlenségi bizottság határozatát felülvizsgálati kérelem kivizsgálásának jog-címén bekérte és ezzel politikai színezetet adván az ügynek, a határozat végrehajtását megakadályozta? Hajlandó-e a belügyminiszter úr utasítani Pest vármegye főispánját, hogy a törvény világos rendelkezéseinek végrehajtását ne akadályozza?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Büchler József: T. Képvselőház! Csak pár percig veszem a t. Ház szíves türelmét igénybe azzal, hogy elmondjam ennek az ügynek mibenlétét. Mester István, a kispesti városi képviselőtestület egységespárti vezére, különféle visszaéléseket követett el a múltban és két hírlapíró azt állította róla, hogy panamázik. Erre Mester István, a képviselőtestületnek ez a vezető tagja, beperelte a két hírlapírót. A bíróságok ítéletben mondották ki, hogy a hírlapíróknak igazuk van, mert Mester István valóban panamázott. Közben összeférhetlenségi bejelentés is történt és Kispest város igazolóválasztmánya megvizsgálván az ügyet, olyannak találta, amely az összeférhetlenségi bizottság elé tartozik. Az összeférhetlenségi bizottság ki is mondotta Mester István összeférhetlenségét éppen a kúriai ítélet alapján is. Erre az történt, hogy különféle^ küldöttségek mentek el a főispánhoz, az alispánhoz, sőt tudomásom szerint az egységespárt elnökéhez is itt Budapesten, kérvén, hogy valamiképpen intézzék el, hogy Mester István ne fosztassék meg mandátumától. Az 1929 : XXX. te. 97. §-a világosan intézkedik arról, hogy az összeférhetlenségi esetekben mi az eljárás, azt mondja, hogy öszszeférhetlenségi esetekben, ha ítélet van, ez ellen semmiféle fellebbezésnek, semmiféle felülvizsgálati kérelemnek, semmiféle közbülső intézkedésnek, vagy más intézkedésnek történnie nem szabad. Mégis az történt, tudomásom szerint főispáni intervencióra, hogy a polgármester a soron következő képviselőtestületi tagot nem hívta be, mert a főispán letiltotta, bekérte az iratokat, mondván, hog^y addig pedig, amíg ő az adatokat át nem nézi, ebben az ügyben végleges intézkedés ne történjék.