Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-165

358 Àz országgyűlés képviselőházának 16 nik és egyúttal olcsóbb erőkkel történhetik a gazdaság-ok vezetése. (Helyeslés a baloldalon.) Ez az, amit a dolgok jelenlegi állása mel­lett erről az ügyről mondani tudok. Újból hangsúlyoznom kell, hogy olyan beállítás, mintha itt egy nagy panamáról volna szó, abszolút nem helytálló. (Friedrich István: Könnyelműség történt!) Itt lehet szó mulasz­tásokról, hanyagságról, a felelős közegek bizo­nyos könnyelműségéiről, de többről a vizsgála­tok eddigi adatai szerint szó sincs. Amennyi­ben az egyes közegek olyan dolgokat követtek volna el, amelyek szigorúbb elbírálás alá tar­toznak, ezt a szigorúbb elbírálást természete­sen nem fogom mellőzni. (Helyeslés a bal­oldalon.) Kérem a t. Házat, méltóztassanak a választ tudomásul venni, (Helyeslés.) Elnök: A miniszter úr a földmívelésügyi miniszter űr nevében is adta ezt a választ? vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Kérem, a földmívelésügyi miniszter árhoz nem volt intézve az interpelláció. Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Kóródi Katona János: A belügyminiszter úr válaszát tisztelettel tudomásul veszem. Le­gyen szabad azonban mégegyszer figyelmébe és jóindulatába ajánlani a földárak leszállítá­sának ügyét. Hangsúlyozni kívánom azt, — talán némi kiegészítésül — hogy ezek az em­berek nem maguk ajánlották fel ezeket az ára­kat, hanem kényszerhelyzetben diktálták rá­juk, mert hiszen arról volt szó, nogy vagy megveszik azon az áron ezeket a földeket, vagy el kell hagyniok az otthonukat. Ezért vagyok bátor mégegyszer a belügy­miniszter úr jóindulatába ajánlani ezt az ügyet. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Ház! Legyen szabad a Képviselő­ház türelmét még egy pillanatra igénybe venni, mert megfeledkeztem az interpellációnak erről a pontjáról. Itt már, 'ha jól tudom Gál Jenő képviselő úr szóvátette a múltkor, hogy mi­lyen kegyetlenül jártak el ott 48 kisemberrel széniben, hogy egyszerűen lerombolták a há­zukat és őket kidobták a bérletből. Ez nem így áll. A helyzet az, hogy amikor ezt a birtok­komplexumot hivatali elődöm házikezelésbe vette és ott egy mezőgazdasági üzemet ál­lított be, természetes dolog, nem volt tartható az az állapot, hogy a birtok közepén minden­felé elszórva egyes parcellákon kisemberek ül­jenek. Ezért gondoskodott arról, hogy ezek a kisemberek megfelelő kártalanítás ellenében onnan kitelepíttesseinek. Mindegyikkel egyes­séget létesítettek, senkivel szemben sem alkal­maztak brachiumot. Megvizsgáltam a dolgot és konstatálnom kell, ho^y ezek az egyességek igen gavallérosan kárpótolták azokat a kis­embereket, azokért a vityillókért, melyek he­lyett az újonnan kapott területekein nagyon szép házakat tudnak építeni. Itt tehát abszolút jogosulatlan az a vád és az a panasz, mintha atrocitások vagy antiszociális intézkedések tör­téntek volna ezekkel az emberekkel szemben. Csáki ezt kívántam megjegyezni. (Helyes­lés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy mern? (Igen!) A Ház a választ tudo­másul vette. Büdhler József képviselő úr interpelláció­jára halasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzá­járulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. I 5. ülése 1938 március 29-en, szerdán. Következik Turchányi Egon képviselő úr interpellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének fel­olvasását. Dinich Ödön jegyző (olvassa): «Interpellá­ció a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr­hoz az idegenforgalom fejlesztésének gazdiasági alimentálása körül tapasztalható visszásságok tárgy álban. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az idegenforgalmi, beszerzési, utazási és szállítási rt. mennyire akadályozza idegenfor­galmunk fejlesztésének kellő alünentálását? Turchányi Egon.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Turchányi Egon: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk!) Az idegenforgalom általános kérdésével való foglalkozás során ütköztem bele az Ibusz. Rt. gazdálkodásába. Ennek az összeütközés­nek nyomán az a gondolat kelt fel bennem, hogy iparkodjon az ember itt akármilyen pártpolitikafeietti, közgazdasági érdekű pro­blémával foglalkozni, a vége mindig az, hogy utálatos dolgokba ütközik bele. Engem köte­lez az Ibusz. Rt. ügyeivel való foglalkozásra az a korábbi megállapításom, hogy az Ibusz. Rt. koncessziói, szerződései, monopolisztikus helyzete és érdekképviselete ebnen az ország­ban legnagyobb akadálya az idegenforgalom fejlesztésének. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Kötelez továbbá az, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter úr azt a kifogást, amelyet múltkori interpellációmban az Ibusz-szal szemben általában emeltem, nagyjából vádas­kodásnak minősítette. En pedig súlyt helye­zek arra, hogyha itt felállók, akkor mindig alaposan beszéljek. Első beszédemtől kezdve itt még senki egy megállapításomat meg nem cáfolta és most is igazolni akarom, hogy a múltkor alaposan beszéltem. Végül kötelez engem erre a közérdek szolgálata, mert köz­érdeket látok az Ibusz. ügyeinek feltárásában. A mandátumról ugyanis azt tartom, hogy az utasítás a közérdek szolgálatára, minden téren. Lehet, hogy vannak, akiket hasonló adatok feltárásától visszarettentene az a fur­csa vélekedés, hogy ebben az országban nem szeretik a leleplezéseket. Magam más állás­ponton vagyok. Azt tartom, hogy a vissza­éléseket elkövetni botrány és nem azokat fel­tárni. (Ügy van! Ügy van! Taps a balolda­lon.) Tegnap kaptam megbízóim részére is a ke­reskedelemügyi miniszter úrtól levelet — saj­nálom, hogy nincs itt a miniszter úr, {Fel­kiáltások a baloldalon: Hol van? — Felkiál­tások a jobboldalon: Jön már!) — amelyben kilátásba helyezi, hogy az Ibusz. ügyében a Pénzintézeti Központ revizorát küldi ki. Ez alapon tájékoztattam megbízóimat tegnap, azonban azóta — bár nem a kereskedelem­ügyi miniszter úrtól — oly értesülést nyertem, hogy a miniszter úr a saját megfontolása alapján szükségesnek tartja a Pénzintézeti Központ revizióján felül, mely csak a bank­technikára és a számszerűségre vonatkozik, egy sokkal nyomatékosabb vizsgálatot elren­delni és erre Jakabffy miniszteri tanácsost küldi ki. (Helyeslés. — Payr Hugó: Jó kéz­ben van!) Ezt az intézkedést mindenesetre megnyug-

Next

/
Thumbnails
Contents