Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-165

Az országgyűlés képviselőházának 16 o. ülése 193$ március 29-én, szerdán. 35Ô vassal veszi az ember tudomásul, de éppen azért, hogy ne általánosságok keretében ma­radjunk, hanem igenis, konkrét adatokat mond­jak f útmutatásul és igazolásul a múlt inter­pellációmban elhangzottakhoz kénytelen va­gyok most az Ibusz. ügyeiben néhány határo­zott adatot előhozni. (Halljuk! Halljuk!) Szük­séges ez az eredményhez azért, hogy a keres­kedelemügyi kormány vizsgálatot elrendelő in­tézkedése mögött a közvélemény ereje ott áll­jon, mert az Ibusz. Rt. igen hatalmas. Ez volt az egyedüli vállalat Magyarországon, amellyel szemben, amikor kárt okozott a Máv.-nak, Bud János, mint kereskedelmi miniszter itt a Ház színe előtt jelentette ki, hogy tehetetlen. Az Ibusz. Rt. nagy hatalmát megláthatjuk 1932. évi június hó 27-iki igazgatósági ülés jegyzőkönyvéből és ahol a következőket ol­vassuk : (olvassa): «5. Halászy igazgatósági tag elismerő szavakkal emlékezik meg az igazgató­ság volt érdemes tagjairól, Horánszky, Lázár és Samassa őméltóságaikról, akik felsőbb ren­delkezés következtében egyelőre nem lehetnek az igazgatóság tagjai. Reméli, hogy ez az in­tézkedés meg fog változni, addig is felkéri az elnököt, hogy illetékes helyen járjon el, tisztázza a kérdést, s annak eredménye alap­ján levélben kérje fel a xészvénytobbség kép­viseletében eddig delegálva volt igazgatósági tagokat az üléseken való részvételre. Határo­zat: az igazgatóság egyhangúlag az indítványt magáévá tette, egyszersmind úgy határozott, hogy a kérdés^ teljes eldöntéséig a céghivatal­nál való szükségszerű eljárást függőben tartja». Azaz, t. Ház, a kereskedelmi minisztérium va­lószínűleg érezte az inkompatibilitást abban, hogy a Máv. és a minisztérium részéről dele­gálva vannak az Ibusz.-nál igazgatósági tagok, akik ezen a helyen jövedelmet húznak és ezt az inkompatibilitást meg akarta szüntetni. Nem a kereskedelemügyi minisztériumnak, vagy a felsőbb hatóságnak lett igaza, hanem igaza lett az Ibusz. Rt. igazgatósága belső grémiumá­nak, amikor a cégjegyzés törlését elhalasztani kívánta és elhalasztotta, mert az 1933. évben felvett igazgatósági jegyzőkönyvekben ezek az igazgatósági tagok már megint szerepelnek az előző évben kiadott felsőbb rendelkezés el­lenére. Szóval az Ibusz. hatalom, hatalom azért, mert rengeteg anyagi javak s összeköttetések felett rendelkezik. Nézzük meg, hogy nagyjából milyen koncessziói vannak az Ibusz.-nak a pon­tos felsorolásra azért nem vállakozom, mert egy negyedóra nem volna elég azoknak a monopol­koncesszióknak elmondására, amelyek az Ibusz. birtokában vannak potom bérért. Re­dukálom tehát ismertetésemet azok jelentősebb vonatkozásaira. Az I-ágazatnál — ez az idegenforalmi ágazat — van a men et jegy koncesszió; a B­ágazainál — ez a beszerzési ágazat — a hír­lapszállítás, a pályaudvari árusítás, cukorka, gyümölcs, drogériia, dohány, — ez mind külön üzletág — a hirdetés, a filmszállítás monopol­okon eessziójű:, ezenkívül az Ibusz. közvetlen birtokában van legújabban, amelyről nagyon kevesen tudnak, a Máv. órakoncessziója, — hogy ez mi, talán nem szükséges magyaráz­nom — a filléresgyors és a cserevonatok kon­cessziója, amelynek ötletét elvette a lapválla­1 a toktói. Ilyen hatalom az Ibusz. A leányvállalatok­nál -- ami szintén garmadával van — szintén található egy csomó monopolkoncesszió. Itt its csak a nagyokat veszem elő: a Gyorsárú­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. gyűjtő Részvénytársaság, a Rota. Részvénytár­saság es a Magyar Telefonautomata .rész­vénytársaság, ezeJc mind monopolkedvezmé­nyeket élveznek a Máv.-tól, illetőleg a postá­tól. Hogy ezek a kedvezmények mit érnek üzletileg, t. Ház, azt alig lehet felbecsülni. A menet jegyirodai részénél fel kell említenem, hogy a háború előtti szerződésekben a menet­jegyirodai vonatkozásban a Máv. 1% jutalékot adott az eladott jegyek után és erre alapítot­tak magánvállalkozásokat, amelyek szépen prosperáltak. Most, illetőleg 1926 óta az Ibúsz­nak 5—9'5%-ig terjedő jutalék van biztosítva a menetjegyek után. (Mozgás.) Ez kitűnő üzlet. Hogy egy másik vonatkozást említsek a B­ágazatból: az Ibusz. az árusításnál a koncesz­szió kiaknázásáért 1% jutalékot ad a Máv. részére a bruttó forgalom után. De a szerző­désben ki van kötve, hogy monopolisztikus alapon a pályaudvarokon árusított cikkek után az Ibusz-nak joga van 25% felárat szá­mítani, amit ott valóban meg is tehet, mert a vonathoz siető közönség* a 25%-os árkülönb­ség ellenére is megveszi az ott árusított dol­gokat. Kitűnő üzlet ez is. Hogy a jövedelmezőségnek mekkorának kell lennie, errenézve is elmondok egy-két számadatot. Az I-ágazat, tehát az idegenfor­almi ágazat összforgalma a múlt esztendő­ben, 193ü-ben, 20,917.ÜU0 pengőt tett ki. Ha itt átlag 5%-os jutalékot méltóztatnak figyelembe venni, amely az Ibusz. zsebébe került, akkor is milliós bruttó jövedelemről vía.n szó. A B­ágazatnál, tehát a \ beszerzési ágazatnál, 1932­ben, csak az áruosztályban, amelyen kívül még vagy öt osztály van, a forgalom 2,960.0ü0 pengőt tett ki, amiből 1%-ot kellett adni a Máv-nak, de viszont 25%-os felárat lehetett az Ibusz-nak saját részére számítani. Hiába, ki­tűnő üzlet ez, t. Ház. Körülbelül 35—40 millió pengős összforgalom az az anyagi volumen, amelyet az Ibusz. Részvénytársaság megcsapol a maga számára. Nézzük most, mit kapott a Máv., mint tő­kés, az Ibusz. részvényei után? Az Ibusz. részvényeit ugyanis 80%-ban a Máv. tartja ke­zében és ezeket jóformán kizárólag a Máv. je­gyeztele. 2,400.000 pengőt tett ki ez egyéb be­fektetéseken kívül — ha időm lesz reá, erre is rátérek — és a 2,400.000 pengőt kitevő alaptőke után 1931-ben, amelyik jobb üzletév volt, mint a tavalyi, 24.000 pengő volt az egész ibusz.­osztalék, azaz a részvénytőke 1%-a. Most hát az a kérdés, hová lett a roppant pénz? Ez a legér­dekesebb kérdés. Ha az ember nézi az Ibusz. mérlegeit, azt látja, hogy a nyers bevételeknek esztendőnkint átlag 50%-át teszik ki a tiszti fi­zetések címén elkönyvelt összegek. Rosszabb az arány ennél a kereskedelmi vállalatnál, mint a magyar államnál, megjegyzem pedig, hogy a nyers jövedelemmel szemben az Ibusz.-nál csak a tiszti fizetéseket állítom szembe egy­előre^ de a költségszámlát nem, holott a költ­ségszámlán is sok minden van elkönyvelve. (Mojzes János: Mit kap a vezér, Tasnády?) Majd erre is sor kerülhet, tisztelt képviselőtár­sam, de kijelentem, én nem személyek ellen be­szélek, én az idegenforgalom modernizálása és az erre fordított eszközök gazdaságos kihasz­nálása érdekében szólaltam fel. Nézzük tehát, hogy alakult az Ibusz.-nál a bevételi helyzet? Kezemben van iaz Ibusz. 1933. évi február hó 14-én, tehát alig egy hónapja tartott végre­hiagtóbizottsági üléséről készült jegyzőkönyv­nek pontos másolata, amelyben a következő té­telek vanak a beszerzési és idegenforgalmi ága­52

Next

/
Thumbnails
Contents