Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-164

Az országgyűlés képviselőházának 16 kanton, hiszen osak le kell vetkőztetni őt s meglátják a nyomorék testén azt a fűzőt, amelyet annak idején adtak a kórházban s amivé] elbocsátották őt. El kellett volna- fogadni őt hadirokkantnak és nem fogadták el. De ugyanúgy van a két fia is. Az egyik lábszárosontlövést kapott, a másik egy súlyos belső sérülést, háromszor operálták és ez a három szerencsétlen áldozata az embergyilkolási gyárnak, a háborúnak, évek óta hiába jár-kel Ponciustól Pilátusig, az elöljáróságtól a legfelsőbb helyig, nem tudják a 'hadirokkantság megállapítását elérni. Szerzett valahol egy jóbarátot; az őrmestere, aki szintén itt a fővárosban él, ír egy levelet a VI. kerületi elöljárósághoz és abban írja, hogy: légy szíves, segíts az öregen. Erre egy olvashatatlan aláírás egyszerűen és rövid úton elintézi az öreg kérelmét, azt írja, hogy anyakönyvi lapja nincs és slussz. Kovács János százszázalékos hadirokkantnak, ezidősserint perecárusnak e törvényjavaslat szerint nincs kilátása arra, hogy szenvedését, nyomorúságát elismerjék, nincs kilátása arra, hogy 100%-os hadirokkantságát elismerjék, inert őrmesterének és egy másik bajtársának tanunyilatkozata nem elég, nem elegendők a frontról küldött levelezőlapok; ez mind semmi, ez mind nem alkalmas a bizonyításra. Most a törvényjavaslat szelleme szerint el kellene menni valahová Steyermarkba, talán Steyerbe, — valószínű, hogy Steyerben t feküdt az öreg — el kellene oda utazni és régi iratokat felkeresni, hogy hol találnak valamit, amivel a törvényjavaslat alapján hadirokkantnak elismernék. Szívtelenség és lelkiismeretlenség kellett ahhoz, hogy ezeknek a szerencsétleneknek hadirokkantságát ne ismerjék el. Ugyanilyen lelketlenség azonban a 12. § első bekezdése is (olvassa): Az I. és II. járadékosztályba tartozó hadirokkantakat a jelen paragrafusban biztosított kedvezmények a hadiszolgálattal össze nem függő betegségeik (fogyatkozásaik) tekintetében is megilletik.» Tehát az első és második osztálybeli, a 100%-os és 75%-os hadirokkantak^ kapnak minden betegségükre orvosi segítséget és más egyebet, ami kell. Kérdezem: miért tesznek az urak ebben a javaslatban különbséget hadirokkant és hadirokkant közt? Hogy a gránát megkimélte, vagy az a szúrás, vagy puskagolyó megkimélte és nem 100%-os, hanem csak 50 vagy ^ 25%-os rokkanttá sebesítette, nem embertelenség, nem kiméletlenség-e ezen az alapon hadirokkantak és hadirokkantak közt különbséget tenni, amikor pedig egyformán védték az % idegen érdekeket. Van a törvényjavaslatban egy kis derű, egy kis humor is, erről se feledkezzünk meg. A 15. § a következőket mondja (olvassa): «Azt a hadirokkantat, ki a már teljesen kialakult rokkantsága miatt korábbi foglalkozását nem folytathatja, hadiszolgálatának megszüntetésétől számított öt éven belül, de 40. életévének betöltése előtt legfeljebb egy évig tartó tanfolyamon államköltségen lehetőleg új életpályára kell kiképezni.» Már erről a kérdésről szóltam egy közbevetésemben, hogy vájjon mire gondolt az igen t. miniszterelnök úr, amikor 14 évvel az utolsó ágyúdörgés elhangzása után belevesz ebbe a törvényjavaslatba egy olyan intézkedést, hogy «a háború befejezése után öt éven belül.» Hát mondják, miért nem Őszinték az urak, miért nem mondják meg, hogy mire gondoltak és mit akarnak ezzel a szakasszal elérni? Szilágyi képviselőtársam egészen kedélyesen jegyezte meg,' úgy félvállról, mint ami szóra U. ülése 1933 március 28-án, kedden. 323 sem érdemes, hogy: kérem, ez nem komoly szakasz, minek is vegyük bele! (Szilágyi Lajos: Az én véleményem szerint egészen bátran ki lehet hagyni, illuzórius, tárgytalan. Aki ismeri a kérdést, az nem mondhat mást!) De akkori közbeszólásának nem ez volt az értelme, hanem egészen más. (Jánossy Gábor: Ez az értelme! — Szilágyi Lajos: így tessék értelmezni!) Bocsánatot kérek, nem ez volt az értelme. (Szilágyi Lajos: Tisztességgel tessék értelmezni, vállvonogatás nélkül. — Kabók Lajos: Mi is volt az;. értelme ? — Szilágyi Lajos: Illuzórius az egész szakasz.) A 20.^ 2. pontja azt mondja, hogy a hadigondozóbizottság elnöke a közigazgatás vezető tisztviselője. Ahogyan már Györki igen t. képviselőtársam mondotta, én is csak kénytelen vagyok megállapítani, hogy helytelen a közigazgatás első tisztviselőjét kinevezni a hadirokkantságot megállapító bizottság elnökévé. Györki 1.

1 képviselőtársam ' beszéde folyamán közbeszólás formájában elhangzott a túlsó oldalról az a kíváncsiskodás, hogy miért ne? Hát ahogyan megfelelt ő, én is meg fogok felelni. En is megmondom, hogy a hadirokkant nincs biztosítva a felől, vájjon a közigazgatás első tisztviselője nem érez-e vele szemben politikai elfogultságot. r {Nagy zaj és mozgás a jobboldalon és a középen. — Elnök csenget. — Jánossy Gábor: Azok kint voltak a fronton, azokat bajtársi érzés vezeti.) Nem lehet engem meglepni, mert én készültem erre a műfelháborodásra. (Derültség és zaj.) A képviselő urak úgy tesznek ezzel a kis felháborodással, mintha valami• nóvumot, újdonságot mondanék, merész állítást, amellyel meg akarom rágalmazni a közigazgatás első tisztviselőjét. Ez távol áll tőlem. Nem akarom megrágalmazni, de a multak esetei bizonyítják azt, hogy ez így történt. {Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ' Kénytelen vagyok a jelenlevő igen t. képviselőtársaim emlékezetébe idézni egy hónapokkal ezelőtt tartott felszólalásom kapcsán megemlített esetet. Felolvastam á közigazgatás első tisztviselője által kiállított, tehát hivatalos igazolványt; egy hetvenötszázalékos hadirokkant kérte ugyanis felülvizsgálatát s én itt bemutattam a Házban azt a hivatalos nyilatkozatot, amelynek a hátlapjára rá volt írva, hogy: «nevezett a szociáldemokratapártnak a tagja.» (Felkiáltások a jobboldalon: Ki írta rá?) Ez az, amiért én félek kiszolgáltatni azokat a szerencsétlen hadirokkantakat egy olyan valakinek, aki talán akarata ellenére is elfogult azzal a hadirokkanttal szemben. Erre a kérdésre vonatkozólag még lesz majd javaslatunk. (Zsindely Ferenc: Hadirokkanttal szemben nem elfogult senki! — Kabók Lajos: Ez az eset mit bizonyít? — Mojzes János: Politikai pártállásával szemben elfogult!) De itt van egy súlyos sérelem, a 21. § 7. pontja. (Mojzes János: Ma is rendőrök oszlatták szét őket! — Szilágyi Lajos: A közigazgatás a földreformot is jobban megcsinálta volna!) Éppen a közigazgatásról akarok beszélni. A 21. § 7. pontja a következőket mondja (olvassa): «A honvédelmi miniszternek a jelen törvény I. és IV. fejezete alapján hozott határozatai ellen csupán újrafelvételnek van helye az 1929 : XXX. te. 52. § alapján.» Hát én nem akarom... (Simon András: Na! Na!) Tessék csak türelemmel lenni, megmondom én, amit akarok. (Östör József: Nagyon türelmesek vagyunk!) De ön nagyon nyugtalan t. képviselőtársam, (Kabók Lajos: Háborog a lelkiismere46*