Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-164

324 Az országgyűlés képviselőházának 16 %. ülése 1933 március 28-án

} kedden. tük!) nincsen zab a zsebében? (Östör József: Micsoda?) Azt kérdem, nincs-e zab a zsebében, hogy annyira nyugtalan? (Derültség. — östör József: Mit akar ezzel mondani? — Zaj.) En nem akarom a miniszterelnök urat megsérteni, amikor azt mondom, hogy nem bízom a honvédelmi miniszter úr végleges döntésében, mert nem tartom olyannak, hogy csalhatatlan és kifogástalan döntéseket hozhasson. Midőn a hadirokkant sérelmezi a honvédelmi miniszter úr vagy a miniszterelnök úr végleges határozatát, el van vágva a lehetősége annak, hogy jogos igényét és kívánságát a rokkantság megállapítása tekintetében érvényesíthesse. Éppen azért, mert a múltban már történtek ilyen esetek, kívánatos volna, hogy a haddirokkantak a honvédelmi miniszter döntése ellen a közigazgatási bírósághoz fordulhassanak. (Zsindely Ferenc: Ez azután bölcs dolog volna!) A 23. § körülbelül ugyanarról beszél, amiről én beszéltem Kovács János esetében. A 23. § ugyanis kimondja, hogy e törvény hatálybalépése után hadigondozási pénzellátásra való új igényt érvényesíteni nem lehet. Kérdezem tehát az igen t. túloldalt, mit fog Kovács János 100%-os hadirokkant csinálni, mit fog Kovács János két fia csinálni, ennek a törvényjavaslatnak életbeléptetése után, ha nem tudják beszerezni a szörnyű katasztrófa következtében azokat az iratokat, amelyeket elfogadnak. (Kun Béla: Ilyen nagyon sok van!) Százan és százan, ezren és ezren vannak ilyenek. (Kun Béla: A hatóságok Lelkiismeretlenül elutasították őket!) Mi történik tehát? Ugyanaz történik, ami Kovács Jánossal történt, egyszerűen nem veszik fel őket annak ellenére, hogy végigszenvedték a poklok poklát. A 23- §-szal kapcsolatban legyen szabad a következő határozati javaslatot ^benyújtanom (olvassa): «A Képviselőház utasítja a honvé delmi minisztert, hogy az egykorú okmányok hiánya miatt elutasított és a járadékosok közé fel nem vett hadirokkantak ügyét vegye revízió alá és amennyiben rokkantságuk elismerését csak ezen ok miatt utasították el, akkor tanúvallomások, magánlevelezések és egyéb hitelt érdemlő bizonyító eljárás alapján hadirokkantaknak vélelraeztessenek és a járadékos hadirokkantak közé vétessenek fel.» A 27. § az alkalmaztatásról szól. Az előadó úr ós a túlsó oldalról felszólaltak beszédei közben többször megkérdeztem, mi történik akkor, ha a magánvállalatok nem alkalmazzák a hadirokkantakat? Semmi garancia nincs arra, hogy kötelesek hadirokkantakat alkalmazni. Akárhány esetben megtörtént, hogy hadirokkantak jelentkeztek és olyan nyomorúságom díjazást ajánlottak fel a hadirokkantak részére, hogy az még a villamosköltségre sem lett volna elég. Nincs tehát semmi^ olyan rendelkezés, amely kötelezné a magánvállalatokat, a hatalmas kartelleket, amelyek szabadon rabolják az ország lakosságát, arra, hogy hadirokkantakat alkalmazzanak. De ugyanígy van a tanulmányozási kedvezménynél is. Ugyancsak helytelennek és igazságtalannak tartom azt, hogy csak a jó tanulókat részesítik kedvezményben és az elégségeseket nem. Itt beszéltek a hasznot hajtó jogosítványokról. Nagyon helyesen tette, amikor a f túlsó oldalon egyik képviselőtársain megemlítette, hogy maga a javaslat olyan, amely a most meglévő igazságtalanságok között nem fogja az igazságot szolgálni a hadirokkantak javára, például a trafikok tekintetéhen. A t. képviselőtársam megemlítette ezt és én folytathatom. Trafikjuk van a következő előkelőségeknek, amikor az apró kis rokkantak hiába akarnak trafikhoz jutni: Arz Arturné, vezérezredes neje, Bécsben lakik és Budapesten nagytra'fikja van. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék befejezni. (Kún Béla: Éppen amikor a nagy nevek jönnek! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Esztergályos János: Báró Boroevics Szvetozárné, tábornagy özvegye, Bécsben lakik, Budapesten van nagy tő zselé je. Báró Kövess Hermanne, tábornagy özvegye, ugyancsak Bécsben lakik és Budapesten van nagytőzsdéje. Vitéz Csécsi Nagy Imre altábornagy, Budapesten lakik, Vasvárott van nagytozsdéje. Vécsey Ede altábornagy, Komáromban lakik, Budapesten van nagytózsdéje. Draskóczy István altábornagy, Pápán lakik, ugyanott van nagy tőzsde je. Elnök: A képviselő urat ismételten figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Esztergályos János: Néhány mondatot még. Elnök: Képviselő úrnak módjában volt felolvasni a névsort beszéde alatt. Esztergályos János: Jóny Lászlóné, altábornagy özvegye, Budapesten lakik, Bácsalmáson van nagytőzsdéje. Vitéz Balassa Béláné, altábornagy özvegye, Budapesten lakik s Budapesten van nagytózsdéje. Fery Oszkárné, altábornagy özvegye, Budapesten lakik s a fővárosban van a nagytőzsdéje is. Ledniczer Sándor tábornok, Budapesten lakik, Cegléden van a nagy tőzsde je. Hellebronth Antalné, tábornok neje, Budapesten lakik és itt van nagy tőzsde je. Görgey Arthurné, tábornok özvegye, Budapesten lakik és itt van nagytőzsdéje. Dr. Nanta Henrikné, tábornok özvegye, Budapesten lakik és itt van nagytőzsdéje is. Orosz Árpád ezredes, Budapesten lakik, Berettyóújfalun van nagytőzsdéje. Damaskin István ezredes, Budapesten lakik és itt van nagy tőzsdéje is. Achátz Sándor ezredes, Magyaróvárott lakik és^ ugyanott van nagytőzsdéje. Dedinszky Mihály ezredes, Budapesten lakik és ugyanitt _ van nagytőzsdéje. PappRagány ezredes neje, Budapesten lakik és Kőszegen van nagytőzsdéje. Báró Konrád Hauer Arnoldné, ezredes neje, Sopronban vau nagytőzsdéje, Almássy Sándorné, ezredes özvegye, Budapesten lakik, Gyomán van nkgytőzsdéje. Poltzer I. ezredes özvegye, Kecskeméten lakik és ugyanitt van nagytőzsdéje. (Szilágyi Lajos: Helyes, hogy felolvasta. Nem járja! — Zaj.) Ennek á javaslatnak alapján a helyzet a jövőben is ez marad, a hadirokkantak pedig nem fognak trafikot kapni. Miután ez a javaslat — ismétlem — lelketlen kíméletlenséggel bánik el a hadirokkantakkal, azért a javaslatot nem fogadom el általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy a napirend^ tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom s előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 5 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Amennyiben a t. Ház elfogadja javaslatomat és legközelebbi ülésünket holnap délután 5 órakor tartjuk, egyúttal indítványozom azt is, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk