Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-164

Àz országgyűlés képviselőházának 164. honnan szerezzük be! Tessék megmondani! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Kéthly Anna: Azt is ki lehet szorítani!) Méltóztassék tehát a rádió mellett például figyelembe venni, hogy az ország lakosságától a kartellek mennyit uzsoráznak ki és mennyit rabolnak el. (Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) Hol van a híres újistílűség, amely ebben az országban a kartellek terén is rendet ígér. Miért nem mernek belenyúlni a kartellek bűnös úton szerzett pénzeilbe és miért nem veszik el tőlük azt a pénzt, amely őket nem illeti meg. (Létay Ernő: Az ipari munkások kedvéért, hogy ne veszítsék el a kenyerüket!) Kérem, képviselő úr, ön sokkal komolyabb ember, minthogy ezt a közbeszólást önmaga is komolyan venné. (Létay Ernő: A munkást támogatjuk, nem a kartelleket! — Zaj. ~ Elnök csenget) Milliókat és milliókat harácsolták össze a kartellek, milliókat a szegény embertől. A falat kenyértől kezdve, a születéstől a koporsóig végig, mindenen a kartellek keze van rajta. (Zaj.) Öriási összegeket harácsoltak. Miért engedik meg a szabad rablást a .kartellek részéről, amikor a hadirokkantak koldulni kénytelenek? (Patacsi Dénes: Amikor itt vannak a karzaton, hogyne beszélne!) Miért tűrik ezt a kartellzsiványságot akkor, amikor a hadiözvegyek nem tudják gyermekeiket^ nevelni?

( (Patacsi Dénes: A karzatnak beszél!) Ne tőlem kérdezzék/tehát igen t. képviselőtársaim, honnan vegyék a pénzt, mert én megmondom önöknek, amit azonban önöknek is tudniok kell: vegyék, ahol akarják. (Zaj.) Vegyék ott, ahol van, de tessék a hadirokkantak jogos igényeit kielégíteni. (Létay Ernő: Ez^ komoly pénzügyi terv? —• Zaj.) Tessék azután például önmaguk között is körülnézni, az álláshalmozó urak között. Ott vannak a háromszoros-négyszeres fizetések. Ma jelentkezett például egy nagyon előkelő párttagjuk a túlsó oldalon, akinek nevét nem akarom megemlíteni. (Felkiáltások jobbfelöl: Mondja meg!) Tessék például azt a^ nagyon előkelő urat felkérni arra, hogy óriási jövedelmének, amely háromszoros vagy négyszeres busás jövedelmet jelent számára, nagy százalékát juttassa a hadirokkantak részére. (Elénk felkiáltások jobbfelöl: Ki az? Ki azf — Jánossy Gábor: Ki az? Mert mindenki gyanús, aki él! Nevezze meg!) A miniszter úr nevet. A miniszter úr lesz szíves megmondani, miért nevetett most? (Lázár Andor igazságügyminiszter: Azért, mert névtelenül vádaskodott! — Taps jobbfelől.) Folytassák i& tapsolást: Schandl Károly képviselő úrra gondolok. Tapsoljanak! (Zaj jobbfelől.) Miért hallgatnak el a tapssal? Szóval, igen t. képviselő úr, van^ még néhány nagyjövedelmű úr a túlsó oldalon; tessék" özeknek az uraknak jövedelmük egy részét a hadirokkantak részére leadn*. De az idő múlik, t. Képviselőház. (Kabók Lajos: Én a múltkor százat soroltam fel! "Van itt száz is az ülésteremben!) Szilágyi igen t. képviselő úr tételről-téteke ment és nagy fáradsággal kereste azokat a szemeket, amelye; ket alkalmasnak talált a hadirokkantak felé fordítani. Én ugyanezt fogom tenni: rövid néhány mondattal tételről-tételre megyek és megálíapítom, amit beszédem elején mondót tam, hogy ez a javaslat jogfosztáson és szívtelenségen alapul. A 2. B) pont b) alpontja a következőket mondja (olvassa): «Hadiözvegy az a nő, akinek férje a hadiszolgálattal okszerű kapcsolatban szerzett betegség vagy sérülés folytán a hadiszolgálat megKÉPVISELŐHÁZI 3STAPLÓ XIV. ülése 1933 március 28-án, kedden. 321 szűnése után hibáján kívül meghalt, ha a házasság legkésőbb a szolgálat megszűnését követő egy éven belül köttetett.» Igen t. uraim, úgylátszik, a törvényelőkészítő bizottság nem gondolt arra, hogy 1914-ben és 1914 után elmentek fiatal iskolásfiúk, fiatal 17 esztendős legénykék és négy esztendőn keresztül kint voltak a harctéren. Hazajöttek sebesülve ... (Zsindely Ferenc: En elmentem! Képviselőtársam is elment? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Esztergályos János: En kint voltam, t. képviselő úr. (Nagy zaj és élénk felkiáltások jobbfelől: Hol? Hol? Az utcán? — Berki Gyula: Az eresz alatt! — Derültség.) T. képviselő úr, én sokszor beüzentem a Hinterlandba: Zsindely, gyere ki a frontra, — de Zsindely nem jött ki. (Derültség. — Zsindely Ferenc: En önként mertem ki! 33 hónapig voltam kint! Ott nem találkoztunk, ez bizonyos!) Nagyon jól tudja az igen t. túloldal azt, hogy a négyesztendei háború után hazajöttek fiatal emberek 21—22 esztendős korukban mint hadirokkantak. Nem nősültek meg, nem nősülhettek meg, nem volt alkalmuk a háború befejezése után azonnal megnősülni. Vártak a jobb viszonyokra, a jobb időkre, amidőn a viszonyok lehetővé teszik részükre a házasságkötést, a fészekalapítást. Hogyan, hát most azoknak a fiatalembereknek, akik elmentek az iskola padjaiból, azoknak a fiatal legényeknek, akik ott hagyták a műhelyt, kimentek embert gyilkolni, azért, mert a háború utáni évben nem köthettek házasságot, az özvegyei nem tekinthetők hadiözvegyeknek? Ez kíméletlenség, szívtelenség. (Farkas Elemér előadó : Másutt is így van ! — Zaj.) Parancsol előadó úr? (Farkas Elemér előadó: Külföldön is így van!) Bocsánatot kérek, ami a külföldön van, az ne nyomja a mi lelkünket. Nekünk egy kötelességünk van: a hadirokkantjainkkal szemben mindent elkövetni, ami a hadirokkantak jogos igényét jelenti. A3. §. a járadékról beszél. Ennek a szakasznak súlyos igazságtalanságát elmondották már igen t. képviselőtársaim az ellenzéki padokon, én is erre céloztam az imént, amidőn azt állapítottam meg, hogy ez a javaslat semmit sem ad a hadirokkantaknak. 500.000 pengőt nagy kegyesen, vérző szívvel kiizzad a honvédelmi miniszter úr, a miniszterelnök úr a hadirokkantak részére és azt mondja, hogy volt egy másik javaslat is, amely azonban 9 millió pengőbe került volna. Hát a katona mondja bajtársainak, hogy nem értek meg rokkant állapotban a hazának 9 millió pengőt? (Patacsi Dénes: Nem mondja! — Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Micsoda beállítás!) Ennél nagyobb szívtelenség, lelketlenség nem kell. (Jánossy Gábor: Nem a honvédelmi miniszter mondja! Ezt csak Esztergályos mondja!) A 4. § beleviszi a politikát ebbe a javaslatba. (Zaj.) Mindenki azt mondja, mi is az,t mondjuk, hogy politikát ebbe a javaslatba nem lehet és nem szabad belevinni. De kérdezem, hoigíy akaratunk ellenére nem kell-e politikai bírálatot is belevinni ebbe a javaslatba, amikor azt látjuk, hogy az ellenforradalmi bosszú a hadirokkantjavaslat 4. §-ának 2. pontjában is benne van? (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Kérem, uraim, ne játsszák a naivat, hiszen önök éppúgy tudják, mint mi, hogy mit mond a 4. § 2. pontja. (Patacsi Dénes: Álmodik! — Zaj.) A képviselő úr talán azt sem tudja, hogy mit vacsorázott ma. (Zaj.) A 4. § 2. pontja a következőképpen szól (olvassa): «A 4ö