Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-164

320 Az országgyűlés képviselőházának 1 Beszéljek itt a Bacher-adósságok rendezéséről? Beszéljek végig- a külónoöző bankok unosuntaian hangoztatott szanálásáról, beszéljek arról, hogy milliókat vittek el az állam penzeoői, Laskaitol kezdve egeszén Kaufmann Sándor úrig, (Derültség balfeiol. — Kun Béla: Ki Kaufmann?) ugyanakkor, amikor volt pénz minden kapcabetyárnak ebben az országban ... (I

< elkiáltások batfetőt: Ki az a Kaufmann?) Elnök; Kérem a képviselő urat, szíveskedjék parlamentáris kifejezéseket használni! (Simon András: Szövege nincs, csak kottája van ennek a beszédnek! — Malasits Géza: Hát a Háziipari Szövetség? Szterényi úr! — Zaj.) Esztergályos János: ...ugyanakkor nem volt pénz az embergyilkolás idejének legszerencsétlenebb áldozatai részére. Amikor ezekről az ellenzéki padokról követeltük a hadirokkantak jogos igényeinek kielégítését, mindig a túloldal kéjelgő tapsa mellett (Téglássy Béla: Ne általánosítson!) utasította el javaslatainkat a kormány, (Kabók Lajos: Ez is egy kényszerjavaslat!) virágos szavakkal, vagy pedig durván és kíméletlenül. Volt pénz itt az 1925/26. évi költségvetésre. Emlékezzenek csak vissza az urak arra az időre, amikor az állani kasszája duzzadt a pénztől, amikor az adózó polgárokhoz éjjel-nappal bejáratosak voltak a végrehajtók és irtózatos kíméletlenséggel hajtották be a pénzt. Mondja meg igen t. Patacsi Dénes képviselőtársam: hová tették, mire költötték ezt a pénzt, hol vannak azok a pénzei, akkor, amikor a hadirokkantak részére nem jutott? (Patacsi Dénes: Arról beszéljen, amit 1918-ban elherdáltak maguk!) Volt t. Patacsi képviselőtársam pénz tyúkhitelre, volt próbaszívásra... (Patacsi Dénes: 1918-ról beszéljen! Mire herdálták el akkor a pénzt?! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Patacsi képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Kabók Lajos: Mi baja van Patacsinak? — Patacsi Dénes: A kérdésre felelek!) A képviselő úrnak nincs joga felelni a kérdésre. (Jánossy Gábor: Kérdezték, hát mint jó fiú, felelt! — Buchinger Manó: Nem azért kérdezték, hogy feleljen! Patacsi Dénes: 1918-ban is igy kezdték! — Za!J Esztergályos János: Ne tessék itt most az ellenzék előtt nagy könnyeket hullatni és azt mondani: szívünk van, de pénzünk nincs, pedig, ha volna, adnánk pénzt. Nem igaz, egyetlen szavuk sem, amit e tekintetben a txilsó oldalon mondanak. (Zaj.) Azt mondják, hogy szegények vagyunk! (Patacsi Dénes: Amikor az országot megcsonkították, akkor beszélt volna így!) Más állam is szegény. (Halljuk! Halljuk!) Más állam is abba a szerencsétlen helyzetbe jutott, mint amilyenbe a háborús vihar után Magyarország jutott. (Patacsi Dénes: Hogyne! Az oláh, a cseh, meg a szerb is uszított Magyarország ellen! — Malasits Géza: Ausztria jobban fizeti a hadirokkantjait! — Kabók Lajos: Patacsi ne dühöngjön! — Patacsi Dénes: Ellopták a földünket, ellopták mindenünket! — Malasits Géza: Köszönje az osztrák generálisoknak. Potioreknek és társai nak! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. (Patacsi Dénes: Maguk sem akartak katonát látni!) Patacsi képviselő urat ismét figyelmeztetem, hogy maradjon csendben. (Malasits Géza: Beszéljen Potiorekről és a többi osztrák tábornokról! — Zaj.) Malasits képviselő urat is kérem, szíveskedjék csendben maradni. Esztergályos János: Patacsi képviselő úr úgylátsziík már jó vacsorát látott. & ülése 1933 március 28-án, kedden. Más állam is belejutott abba az irtózatos szerencsétlenségbe, amelybe Magyarország jutott a háború után, de ezek az áliamok első gondjuknak és becsületbeli kötelességüknek tartották, hogy a hadirokkantaknak tett ígéretüket becsületesen beváltsák. Ott van a kis Bulgária. Első feladatának tartotta a háború után, hogy a háborúból hazajött katonáknak, hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek földet juttasson, első kötelességének tartotta, hogy az állami hivatalok 20% -át a hadirokkantak és hadiözvegyek részére fenntartsa és azokkal (töltse 'be. Kérdem önöket, igen t. képviselő uraim a túlsó oldalon, miért nem tették önök ezt meg, miért nem tartották önök ezt becsületbeli kötelességüknek, miért nem adtak egy olyan becsületes földbirtokreformot, amelynek alapján a falu hadirokkantjai földhöz juthattak volna, (Dinnyés Lajos: Ügy van!) miért nem gondoskodtak egy becsületes földbirtokreform útján a falu hadirokkantjairól, hadiözvegyeiről? Hiszen ha ezt megtették volna, lakikor- nem kellene önöknek ma végighallgatniuk az ellenzék jogos kritikáját, jogos kifa' kádasait, hogy miért nem tették meg. De igen t. Képviselőház, ott van Ausztria. (Gr. Somssich Antal: Patacsi kapott vagy 60 holdat!> Patacsi képviselő úr 60 hold földjét nem azért kapta, mert hadirokkant. (Pataesi Dénes: Én is lehettem volna! (Derültség balfeiol.) mert ott voltam az árokban, de maga meg nem; volt soha! Engem az^ Isten őrzött meg végig a harcban! — Malasits Géza: Nem is lőttek ott gránáttal, ahol maga volt ! — Zaj. — Elnök csenget. — Simon András: Járt neki a törvény szerint! — Létay Ernő: Megérdemelte! — Malasits Géza: Politikai rokkantságáért kapta!) Elnök: Malasits képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Patacsi Dénes: Hazugság, hogy kaptam 60 holdat!) Patacsi képviselő urat ismételten figyelmeztetem, maradjon csendben. Esztergályos János: Kérdezem, ha ezt a címet, hogy nincs pénz, alkalmasnak tartják arra, hogy a hadirokkantakkal szemben a szívtelenség és a jogfosztás álláspontjára helyezkedjenek ebben a javaslatban, miért nem gondoskodnak az urak arról, hogy legyen pénz a hadirokkantak részére? Hiszen ha az urak akarnák, ha a hadirokkantaknak adott ígéreteiket komolyan be akarnák váltani, megvolna a lehetősége annak, hogy bőségesen szerezzenek erre a célra pénzt. Ma már előttem szólott t. képviselőtársam ... (Felkiáltások a jobboldalon: Pénz? Honnan? —• Gr. Somssich Antal: Rádip, telefon!) Tessék! Az urak olyan szívesek és segítségemre sietnek a tanácsadásban. Ott van például a rádió. Kérdezem az urakat, (Létay Ernő: Hányféle célra ajánlották?) hogy miféle milliós szubvenciókat húz, miféle milliós jövedelmei vannak a rádiónak évente. (Zaj. — Elnök csenget.) Miért nem nyúlnak az urak a rádió jövedelméhez és miért nem gondoskodnak arról, hogy a rádió hatalmas jövedelméből a hadirokkantak és hadiözvegyek részére jusson? Miért kell ezt egy üzemnek zsebretenni? (Lázár Andor igazságügyminiszter: A rádió igen jó jövedelmet ad a kincstárnak! — Kéthly Anna: Magántársaságé, nem a kincstáré! — Zaj a, szélsőbaloldalon.) A rádió nem az állam tulajdona. Tessék az állam tulajdonába venni és az abból származó jövedelemből tessék a hadirokkantak részére juttatni. (Létay Ernő: Százharmincmilliót, képviselő úr? Százhamnincmilliós javaslatokat adnak be a képviselő urak! Erről tessék beszélni, hogy