Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-164

Az országgyűlés képviselőházának 164. ülése 1933. évi március hó 28-án, kedden, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lásának folytatása. Felszólaltak : Simon András, Vázsonyi János, Szilágyi Lajos, Weltner Jakab, Kóródi Katona János, Esztergályos János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Személyes kér­désben felszólalt Simon András és gr. Somssich Antal. — Az interpeilációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzö­könyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vonnak : vitéz Göm­bös Gyula, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délután 5 óra i perckor.) (Az elnöki széket Álmásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést meg­nyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takách Géza jegyző úr, javaslatok mellett felszólaló­kat jegyzi Dinien Ödön jegyző úr, a javasla­tok ellen felszólalókat pedig Esztergályos Já­nos jegyző úr. Bejelentem a t. Képviselőháznak, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr holnapi ülésün­kön, a napirend megállapítása után írásban válaszolni fog Büohler József képviselő úrnak a kenyérdrágítás tárgyában folyó évi március hó 8-án előterjesztett interpellációjára. Ugyancsak írásban válaszolni fog a föld­mívelésügyi miniszter úr Dinnyés Lajos kép­viselő úrnak az állásnélküli okleveles mező­gazdák elhelyezése ügyében folyó évi március hó 1-én előterjesztett interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy gróf Hu­nyady Ferenc képviselő úr családjában történt halálesetre való hivatkozással egy hónapi sza­badságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr jelentését, amelyben közli, hogy a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben aláírt nem­zetközi egyezményhez tartozó kiegészítő okmá­nyok becikkelyezéséről szóló s az országgyűlés két Háza által alkotott törvény mint 1933 : 1. te. az Országos Törvénytárban kihirdettetett. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirend szerint következik a hadirokkanj tak és más hadigondozottak ellátásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, (írom. 501, 508.) Szólásra következik Simon András képvi­selő úr, aki beszédének elmondására előző ülé­sünkön halasztást kapott. Simon András képvi­selő urat illeti a szó. K£PVISEfcOHÁZX NAPLÓ XIV. Simon András: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Ennek a törvényjavaslat­nak tárgyalása kapcsán visszaemlékezem arra az időre, amikor magam is katona voltam, amikor magam is a harctéren voltam, amikor magam is súlyosan megsebesültem és vagy fél­tucat kórházban végighallgattam a sokat szenvedetteknek, a súlyosan sebesülteknek ha­lálos hörgését, sóhajait. Ismerem tehát azokat a személyeket és azt az anyagot, akikre és amelyre ez a törvényjavaslat vonatkozik. Mégis tárgyilagos tudok lenni annak ellenére, hogy magam is hadirokkant voltam; Isten se­gítségével kigyógyultam, ma ép, egészséges ember vagyok, tehát teljesen érdektelenül szól­hatok ehhez a javaslathoz. Ha minden szeretetem és minden szimpá­tiám a hadirokkantaké és általában a hadi károsultaké is, nem tudom szem elől téveszteni azt, hogy nemcsak személyek és nemcsak állam­polgárok károsultjai, rokkantjai, áldozatai a világháborúnak, hanem elsősorban hadikáro­sult, hadirokkant maga a nemzet is. (Vázsonyi János: Ez így van!) Hogy ezt a törényjavasla­tot ma itt tárgyalhatjuk, annak előfeltétele az volt, hogy a szinte ájult nemzet magához tér­jen, élje az Ö rendes nemzeti életét, bár nehéz viszonyok között. Éppen ezért a múlt ülés vé­gén felszólalt Milotay István t. képviselőtársam­nak fejtegetéseihez és statisztikai adataihoz, de még inkább az ő statisztikai adatokra épített összehasonlításához volna bizonyos megjegyzé­sem. Ö felsorolt mintegy 931 millió, tehát közel egymilliárd pengő beruházási összeget és ezzel szembeállított egymillió pengőt, amelyet a hadirokkantak érdekében létesített intézmé­nyekre fordított a magyar állam. Elemi szabály az, hogy egybevetni, összehasonlítani csak egy­nemű dolgokat lehet. Már pedig nyilvánvaló, hogy az egyszersmindenkorra szóló beruházá­sok és az évről-évre visszatérő járadékok ösz­szege nem hasonlítható össze, lévén ezek egé­szen más természetű összegek,, befektetések. Kü­lönben is, ha csak a kulturális és szociális cé­lokra befektetett 226.5 millió pengőt veszem, már meg kell állapítanom, hogy a kulturális és szociális célokra 'beruházott ez a 226.5 millió 43

Next

/
Thumbnails
Contents