Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-164

Az országgyűlés képviselőházának 164. ülése 1933. évi március hó 28-án, kedden, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak : Simon András, Vázsonyi János, Szilágyi Lajos, Weltner Jakab, Kóródi Katona János, Esztergályos János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Személyes kérdésben felszólalt Simon András és gr. Somssich Antal. — Az interpeilációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vonnak : vitéz Gömbös Gyula, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délután 5 óra i perckor.) (Az elnöki széket Álmásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takách Géza jegyző úr, javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Dinien Ödön jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Esztergályos János jegyző úr. Bejelentem a t. Képviselőháznak, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr holnapi ülésünkön, a napirend megállapítása után írásban válaszolni fog Büohler József képviselő úrnak a kenyérdrágítás tárgyában folyó évi március hó 8-án előterjesztett interpellációjára. Ugyancsak írásban válaszolni fog a földmívelésügyi miniszter úr Dinnyés Lajos képviselő úrnak az állásnélküli okleveles mezőgazdák elhelyezése ügyében folyó évi március hó 1-én előterjesztett interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy gróf Hunyady Ferenc képviselő úr családjában történt halálesetre való hivatkozással egy hónapi szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr jelentését, amelyben közli, hogy a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben aláírt nemzetközi egyezményhez tartozó kiegészítő okmányok becikkelyezéséről szóló s az országgyűlés két Háza által alkotott törvény mint 1933 :

1. te. az Országos Törvénytárban kihirdettetett. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirend szerint következik a hadirokkanj tak és más hadigondozottak ellátásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, (írom. 501, 508.) Szólásra következik Simon András képviselő úr, aki beszédének elmondására előző ülésünkön halasztást kapott. Simon András képviselő urat illeti a szó. K£PVISEfcOHÁZX NAPLÓ XIV. Simon András: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása kapcsán visszaemlékezem arra az időre, amikor magam is katona voltam, amikor magam is a harctéren voltam, amikor magam is súlyosan megsebesültem és vagy féltucat kórházban végighallgattam a sokat szenvedetteknek, a súlyosan sebesülteknek halálos hörgését, sóhajait. Ismerem tehát azokat a személyeket és azt az anyagot, akikre és amelyre ez a törvényjavaslat vonatkozik. Mégis tárgyilagos tudok lenni annak ellenére, hogy magam is hadirokkant voltam; Isten segítségével kigyógyultam, ma ép, egészséges ember vagyok, tehát teljesen érdektelenül szólhatok ehhez a javaslathoz. Ha minden szeretetem és minden szimpátiám a hadirokkantaké és általában a hadi károsultaké is, nem tudom szem elől téveszteni azt, hogy nemcsak személyek és nemcsak állampolgárok károsultjai, rokkantjai, áldozatai a világháborúnak, hanem elsősorban hadikárosult, hadirokkant maga a nemzet is. (Vázsonyi János: Ez így van!) Hogy ezt a törényjavaslatot ma itt tárgyalhatjuk, annak előfeltétele az volt, hogy a szinte ájult nemzet magához térjen, élje az Ö rendes nemzeti életét, bár nehéz viszonyok között. Éppen ezért a múlt ülés végén felszólalt Milotay István t. képviselőtársamnak fejtegetéseihez és statisztikai adataihoz, de még inkább az ő statisztikai adatokra épített összehasonlításához volna bizonyos megjegyzésem. Ö felsorolt mintegy 931 millió, tehát közel egymilliárd pengő beruházási összeget és ezzel szembeállított egymillió pengőt, amelyet a hadirokkantak érdekében létesített intézményekre fordított a magyar állam. Elemi szabály az, hogy egybevetni, összehasonlítani csak egynemű dolgokat lehet. Már pedig nyilvánvaló, hogy az egyszersmindenkorra szóló beruházások és az évről-évre visszatérő járadékok öszszege nem hasonlítható össze, lévén ezek egészen más természetű összegek,, befektetések. Különben is, ha csak a kulturális és szociális célokra befektetett 226.5 millió pengőt veszem, már meg kell állapítanom, hogy a kulturális és szociális célokra 'beruházott ez a 226.5 millió 43