Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-156
Az országgyűlés képviselőházának 156. ülése 193,3 március 8-án, szerdán. 21 ködtek, ne kedvetlenítetik: el, hanem célszerű szervezettel még eredményesebb munkára serkentsük. (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) Ami az egyes konkrétumokat illeti, meg kell említenem, hogy azok a szervezetek, amelyek eddig e téren dolgoztak, a legkülönbözőbb irányokban igenis eredményeket értek el. Ami a magyar külföldi idegenforgalmi propagandát illeti, a legkülönbÖzőibb európai és amerikai napilapokban és folyóiratokban hirdetések, cikkek, közlemények, fényképek tétettek közzé. Az erre vonatkozó anyagot nagyon szívesen rendelkezésre bocsátom az igen t. képviselő úrnak, aki azonban valószínűleg amúgy is ismeri ezt, hiszen alapos kutatója és ismerője ennek a kérdésnek. A filmpropaganda is megindult szerény keretek között, amennyire anyagi viszonyaink engedik. A plakátpropaganda igen széles keretű. Az Idegenforgalmi Tanács a múlt években is már 63.000 példányban 16 különböző vidéki és budapesti mélynyomású fénykép-plakátot készíttetett, amelyekről, különösen a legutóbbi készültekről elfogulatlanul meg lehet állapítani, hogy egészen elsőrangú teljesítmények és művészi szempontból is teljesen kifogástalanok. Az Államvasutak 1932-ben ízléses és megfelelő kivitelben négyféle színes plakátot adtak ki s a folyó évben még több, 12.000 példányt fognak kiadni. Hasonló működést fejt ki a fokváros is. (Turchányi Egon: Az Ibusz 1 ?) Az Ibusz a folyó évben például 15.000 jamboreeplakátot adott ki; ami a prospektusokat illeti, az általános jellegű prospektusokból 100.000 darabot, a jamboree-prospektusokból pedig 50.000 darabot ad ki, az elmúlt évben pedig a saját és más idegenforgalmi szervezetünk kiadványaiból összesen 232.000 darabot küldött szét. (Turchányi Egon: Az 1931. évi maradványokat.) Nem akarok a körülbelül 30 pontba foglalt adatoknak, az eddigi eredményeknek felsorolásába fogni és ezzel az igen t. Ház figyelmét most igénybe venni; csak azt akarom megállapítani, hpgy eddig is sok minden történt, eredmények is vannak, ezeket tehát ne kicsinyeljük le. (Erődi-Harrach. Tihamér: Tíz év előtt még nem ismerték Magyarországot külföldön!) Minden kezdeményezést, amely arra irányul, hogy jobbat, többet, szervezettebbet, racionálisabbat nyújtsunk, (Rassay Károly: Zárolt pengőket kell felszabadítani erre a célra! Ez a legfontosabb!) örömmel ragadok meg; megnyugtathatom a képviselő urat abban a tekintetben is, hogy igenis, személyes ambíciómat is helyezeni ennek az ügynek előbb re vitelé be; (Helyeslés.) ez olyan ügy, amelyre pártkérdés és mellékes tekintet nem lehet befolyással, (Ügy van! jobbfelol.) hanem amelyben nemzeti kötelesség és gazdasági létfenntartási érdek a maximumot nyújtani. Ha ebben segítőtársaim vannak bárhonnan, — különösen, ha szakavatott segítőtársaim — őket Örömmel üdvözlöm; egyesült erővel szebb és még jobb eredményt fogunk kiküzdeni. Hogy ehhez szükséges-e törvény, vagy nem, ez azt hiszem, szekundér kérdés; a fontos az, hogy racionálisan járjunk el, meg nem felelő helyekre és célra ne adjunk ki pénzt, hanem azt a kevés pénzt, amely rendelkezésünkre áll, egy egységes, nagy, szerves programm szerint a legprodujttívabb célra fordítsuk. Megnyugtathatom a Képviselőházat, hogy ebben az irányban a kezdeményezések megvannak és a szükséges intézkedések a legrövidebb időn belül meg fognak történni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a vissonválasz jogával kíván élni. TureEànyi Egon: T. Ház! Köszönöm a miniszter úr válaszát, főleg abból a szempontból, hogy megnyugtatott, hogy neki, mint kereskedelemügyi miniszternek, személyes aomlbíciója ennek a problémának megoldása. Nekem is csak az a szándékom, hogy az idegenforgalmi kérdést arról a nyugvóhelyről, amelyen esztendők óta túlhaladott módszereivel pihen országunkban, elmozdítani segítsen, mert a nemzetek közötti gazdasági létharoban mi magyarok nem szerepelhetünk az idegenforgalom terén sem elöltöltő régi puskákkal akkor, amikor külföldön a modern propaganda és felkészültség golyószóróival hadakoznak ellenünk. (Ügy van! Ügy van! hfllfelől.) Felelnem kell azonban a miniszter úrnak arra a célzására, mintha szavaim a vádaskodás? nak bármily mértékét tartalmazták volna. Tr miniszter úr, én azokat az adatokat, amelyeket méltóztatott felolvasni és amelyeket a miniszter úrnak tegnap vagy tegnapelőtt adtak kezéhez és amelyeket addig nem ismert, mind régen ismerem. Engem t. miniszter úr ezek az adatok nem kápráztatnak el, mert ha időm volna, rögtön viviszekciót végeznék rajtuk és kimutatnám, mily csekély a válaszadó értékük. De nem is szabad vádaskodásnak tekinteni az r/mendandi voluntas-t, a javításra való készséget és törekvést, amint hogy erre utaltam, is, mielőtt a miniszter úr bejött volna. A miniszter úr válaszának e része miatt azonban kénytelen vagyok provökáltnak érezni magam az Ibusz.-ra vonatkozó állításban. Ügy méltóztatott beállítani az adatok alapján, mintha az Ibusz. eleget tett volna kötelezettségének. Számszerűleg, összegszerűleg sem tett eleget azokhoz a jövedelmekhez mérten, amelyeket monopóliumok útján a Máv.-tól, szóval egy közintézményből szerzett. Másrészt azonban nem tudom, hogy például odaadták-e a miniszter úrnak a Mitteleuropäische Reisebureau érdekeltségével kötött szerződést és ismeri-e azt? Mert az Ibusz-szerződéseket nehéz áttekinteni, valóságos dzsungelt képeznek a póthatározmányokkal, utólagos megegyezésekkel. Tessék talán megnézni a Mer.-érdekeltséggel kötött szerződés 8- nontját, amelyben ki van kötve, hogy az Ibusz. által e monopóliumok birtokában idegenforgalmi propagandára fordított Összeget a Máv. kénytelen neki 70%-ig visszatéríteni. (Ulain Ferenc: A Máv. tönkremegy, az Tbusz. virul!) Ez csak egy ecsetvonás az Ibusz. ismeretlen kéoéhez, t. miniszter úr. egyébként mivel súlyt helyezek annak igazolására, hogv ha a Ház előtt bármüven kérdésben szólalok is fel, nem teszek kijelentéseket kellő megalapozottság nélkül, így erre az Ibusz-kérdésre leszek bátor visszatérni. A választ különben, tekintettel arra a megértésre, amellyel a miniszter úr felszólalásomat fogadta, tisztelettel tudomásul veszem. Elnök: A miniszter úr kíván szólani. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Azt hiszem, az alapkérdésben mindnyájan egyetértünk, ami pedig az adatok kritikáját illeti, ezzel én csak arra akartam utalni, hogy ebben a nagyon nehéz helyzetben lévő szegény országban, arra kérek mindenkit, — amint a képviselő úr is erre törekedett — hogy konzervatív kritikát gyakoroljunk. A hibákat tárjuk fel, de emendandi voluntas-szal, azzal a szándékkal, hogy azokat megjavítsuk. Aki ebben az irányban velem
