Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-162
Az országgyűlés képviselőházának 16 nem tette meg, amire engem ma felkértek s amit én megteszek, hogy tudniillik interpellált volna ebben a dologban. Az egész dologban senkit sem lehet inkriminálni, nyilvánvalóan itt valami tévedés történt, és ha meg is történt ez iá tévedés, ezért senkit felelőssé tenni nem lehet. Minthogy közben a Futura perelte a községet stricte iuris effektive jogtalan gazdagodás címén, csakis azt a 38 tűzkárosultat lehetne elővenni. Itt azonban a szigorú joghoz semmiesetre sem lehet ragaszkodni, mert hiszen tényleg ezzel szemben áll az erkölcsi parancs, amely pedig azt mondja, hogy nem tehetjük meg, hogy ha két fillér helyett odadobtunk 10 fillért a koldus tarisznyájába, akkor belenyúljunk a tarisznyájába és elkezdjük onnan kiszedni. A belügyminiszter úrhoz intéztem interpellációmat, minthogy a kérdést a népjóléti minisztérium jogutódjához, a belügyminisztériumhoz tartozónak tartom. Hiszem, hogy itt pártkülonbség nélkül egyforma a véleményünk abban, hogy 38 kisgazdát, iakik most, 1931-ben tűzkárt szenvedtek, szóval tönkrementek, a mai gazdasági viszonyok közt. amikor egyébként sem tudnak a gazdák boldogulni, ilyen teherrel, amely fejenként majdnem 200 pengőt jelent,, terhelni nem lehet. Feltétlenül utat és módot kell találni, hogy amikor — amint már interpellációm elején is rámutattam, Lázár Miklós képviselő úr interpellációjában hallottuk — milliók tudtak szubvencióként elúszni, a miniszter úr fedezetet találjon erre az 5500 pengőre és ne követelje azt ezektől a tűzkárosultaktól, akiket ez a teher tönkretenne. Bízom abban, hogy a miniszter úr ezt a kérést honorálni fogja. (Kállay Miklós földmívelésüqyi miniszter szólásra jelentkezik.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr a belügyminiszter úr nevében kíván válaszolni? (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Igen!) Méltóztassék! _ Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: L. Haz! Méltóztassék megengedni, hogy a belügyminiszter úr helyett én adjam meg a választ, amennyiben ez a kérdés nem a belügyminiszter úrhoz, hanem énhozzám tartozik, miután a takarmánybúza kiosztása a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik, és a Futura gesztiójának ellenőrzése szintén az én tárcámat érdekli. A kérdés nagyon egyszerű. Abban az időben a földmívelésügyi minisztérium hozzájárult ahhoz, illetőleg elhatározta, hogy öt vágón, — azt hiszem, öt vágón — eozináít búzát bocsát a károsult lakosság rendelkezésére, és annak leszállításával a Futurát bízta meg. Ez meg is történt. A lakosság megkapta ezt az első öt vágón búzát, és ennek árát, 7321 pengőt a földmívelésügyi minisztérium a Futurának kifizette. Akkor történt kizárólag a Futura részéről az az adminisztrációs, vagy nem tudom, milyen intézkedési mulasztás, hogy még egyszer leszállították ezt az öt vágón búzát. A lakosság- természetesen ezt örömmel elfogadta, így állt elő az a helyzet, hogy a Futura egy szállítást teljesített, amelyre pedig megrendelés nem volt, viszont a lakosság átvette ezt a mennyiséget. Talán strikte jogilag véve a Futura itt pernyertesnek lenne tekinthető, de én már ősszel a kerület képviselőjének, intervenciójára úgy intézkedtem, hogy a követelés behajtását függesszék fe\. f Es mivel itt a Futurát terheli a mulasztás, én mindent el fogok követni abban az irányban, — amennyire ez egy Önálló részKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XIV. 2. ülése 1938 március 22-én, szerdán. 267 i vény társasággal szemben módomban áll — hogy ezt a terhet a Futura a község lakossáI gainak vállairól vegye le. Arra, hogy ezt^ az I összeget a földmívelésügyi miniszter térítse ! meg, természetesen nem tudok vállalkozni, i mert nem vallalkozhatom arra, hogy egy részí vény társaság hibás gesztiójából és talán az ; ottani elöljáróságnak is nem kellő gondosság! ígial való eljárásából eredő terhet átvállaljak, mert ha a lakosság örömmel is fogadta azt a második öt vágón búzát, a község vezetőségének mégis csak kissé gondolkoznia kellett volna, hogy mi ez a második öt vágón búza, hogy került az oda. (Némethy Vilmos: Kérték!) Mondom, természetesen nem vagyok hajlandó ezt a földmívelésügyi tárca terhére átvállalni, mert ilyen veszteségek fedezésére előirányzat nem áll rendelkezésemre. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Megnyugtathatom azt a 38 gazdát, hogy őket ebből kifolyólag hátrány nem fogja érni, bár azt nem lehet letagadni, hogy ők mégis csak átvették ezt a második öt vágón búzát. Elnök: Kíván a képviselő úr válaszolni? Némethy Vilmos: A miniszter úr válaszát tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Sorrend szerint következik Némethy Vilmos képviselő úr 37. sorszámú interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, legyen szíves az interpelláció szövegét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Interpelláció a ni- kir- földmívelésügyi miniszter úrhoz a szőlőtermelésre szánt területek tekintetében 'állítólag tervezett redukció tárgyában. Egyes közgazdasági lapokban olyan hírek láttak napvilágot, melyek szerint a földmívelésügyi minisztérium a szőlőtermelő területek redukálásával és egyes szőlőfajok termelésének eltiltása kérdésével foglalkozik' Igaz-e, van-e alapjuk ezeknek a híreknek 'és tényleg vannak-e a miniszter^ urnák egyes SzőlŐfajok termelésének eltiltására irányuló tervei, és ha nem, hajlandó-e a miniszter úr az ezen hírek alapján az ország egyes vidékein a 'gazdák között támadt nyugtalanság lecsillapítására megnyugtató kijelentést tenni?» Elnök: Némethy képviselő urat illeti a szó. Némethy Vilmos: T. Ház! Egy közgazdasági lap hosszabb cikket hozott^ arról, hogy a földmívelésügyi kormány kehelében az a terv nierült fel, miszerint az ezidőszerint 300.000 katasztrális holdat kitevő szőlőterületből mintegy 100.000 silány minőségű bort termő területet szándékoznék a földmívelésügyi kormányzat 'csemegeszőlőre való átoltás, vagy pedig gyü'mölcsösökké való átalakítás útján kiirtani, illetőleg átalakítani. Ezt a kérdést hozom én a t Ház elé. mert országos jelentőségűnek tartom ezt főként a mai gazdasági viszonyok között. Az én kerületemre és vidékére vonatkozólag pedig, amennyiben ez a terv tényleg testet 'öltene, egyenesen katasztrofálisnak kell ezt 'tartanom, miért is igyekeznem kell megelőznöm ezt a tervet. Ezért szólalok fel. ' T. Ház! Nagyon is tudatában vagyok annak, hogy a iszőlőszakértők és a fajbortermelő Vidékek lakói bizonyos lekicsinylő mosollyal 'fogadják a zalai borokat, az úgynevezett magántermő szőlőfajtákat, a delavárt, az othellót 38