Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-162

Az országgyűlés képviselőházának 16 nem tette meg, amire engem ma felkértek s amit én megteszek, hogy tudniillik interpellált volna ebben a dologban. Az egész dologban senkit sem lehet inkri­minálni, nyilvánvalóan itt valami tévedés tör­tént, és ha meg is történt ez iá tévedés, ezért senkit felelőssé tenni nem lehet. Minthogy köz­ben a Futura perelte a községet stricte iuris effektive jogtalan gazdagodás címén, csakis azt a 38 tűzkárosultat lehetne elővenni. Itt azonban a szigorú joghoz semmiesetre sem le­het ragaszkodni, mert hiszen tényleg ezzel szemben áll az erkölcsi parancs, amely pedig azt mondja, hogy nem tehetjük meg, hogy ha két fillér helyett odadobtunk 10 fillért a kol­dus tarisznyájába, akkor belenyúljunk a ta­risznyájába és elkezdjük onnan kiszedni. A belügyminiszter úrhoz intéztem interpel­lációmat, minthogy a kérdést a népjóléti mi­nisztérium jogutódjához, a belügyminisztérium­hoz tartozónak tartom. Hiszem, hogy itt párt­külonbség nélkül egyforma a véleményünk ab­ban, hogy 38 kisgazdát, iakik most, 1931-ben tűzkárt szenvedtek, szóval tönkrementek, a mai gazdasági viszonyok közt. amikor egyébként sem tudnak a gazdák boldogulni, ilyen teher­rel, amely fejenként majdnem 200 pengőt je­lent,, terhelni nem lehet. Feltétlenül utat és módot kell találni, hogy amikor — amint már interpellációm elején is rámutattam, Lázár Miklós képviselő úr interpellációjában hallot­tuk — milliók tudtak szubvencióként elúszni, a miniszter úr fedezetet találjon erre az 5500 pengőre és ne követelje azt ezektől a tűzkáro­sultaktól, akiket ez a teher tönkretenne. Bízom abban, hogy a miniszter úr ezt a kérést hono­rálni fogja. (Kállay Miklós földmívelésüqyi miniszter szólásra jelentkezik.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr a belügyminiszter úr nevében kíván válaszolni? (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Igen!) Méltóztassék! _ Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: L. Haz! Méltóztassék megengedni, hogy a bel­ügyminiszter úr helyett én adjam meg a vá­laszt, amennyiben ez a kérdés nem a belügy­miniszter úrhoz, hanem énhozzám tartozik, miután a takarmánybúza kiosztása a földmí­velésügyi miniszter hatáskörébe tartozik, és a Futura gesztiójának ellenőrzése szintén az én tárcámat érdekli. A kérdés nagyon egyszerű. Abban az idő­ben a földmívelésügyi minisztérium hozzá­járult ahhoz, illetőleg elhatározta, hogy öt vá­gón, — azt hiszem, öt vágón — eozináít búzát bocsát a károsult lakosság rendelkezésére, és annak leszállításával a Futurát bízta meg. Ez meg is történt. A lakosság megkapta ezt az első öt vágón búzát, és ennek árát, 7321 pengőt a földmívelésügyi minisztérium a Futurának kifizette. Akkor történt kizárólag a Futura ré­széről az az adminisztrációs, vagy nem tudom, milyen intézkedési mulasztás, hogy még egy­szer leszállították ezt az öt vágón búzát. A la­kosság- természetesen ezt örömmel elfogadta, így állt elő az a helyzet, hogy a Futura egy szállítást teljesített, amelyre pedig megrende­lés nem volt, viszont a lakosság átvette ezt a mennyiséget. Talán strikte jogilag véve a Futura itt per­nyertesnek lenne tekinthető, de én már ősszel a kerület képviselőjének, intervenciójára úgy intézkedtem, hogy a követelés behajtását füg­gesszék fe\. f Es mivel itt a Futurát terheli a mulasztás, én mindent el fogok követni abban az irányban, — amennyire ez egy Önálló rész­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XIV. 2. ülése 1938 március 22-én, szerdán. 267 i vény társasággal szemben módomban áll — hogy ezt a terhet a Futura a község lakossá­I gainak vállairól vegye le. Arra, hogy ezt^ az I összeget a földmívelésügyi miniszter térítse ! meg, természetesen nem tudok vállalkozni, i mert nem vallalkozhatom arra, hogy egy rész­í vény társaság hibás gesztiójából és talán az ; ottani elöljáróságnak is nem kellő gondosság­! ígial való eljárásából eredő terhet átvállaljak, mert ha a lakosság örömmel is fogadta azt a második öt vágón búzát, a község vezetőségé­nek mégis csak kissé gondolkoznia kellett volna, hogy mi ez a második öt vágón búza, hogy került az oda. (Némethy Vilmos: Kér­ték!) Mondom, természetesen nem vagyok haj­landó ezt a földmívelésügyi tárca terhére át­vállalni, mert ilyen veszteségek fedezésére elő­irányzat nem áll rendelkezésemre. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomá­sul venni. (Helyeslés.) Megnyugtathatom azt a 38 gazdát, hogy őket ebből kifolyólag hátrány nem fogja érni, bár azt nem lehet letagadni, hogy ők mégis csak átvették ezt a második öt vágón búzát. Elnök: Kíván a képviselő úr válaszolni? Némethy Vilmos: A miniszter úr válaszát tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Sorrend szerint következik Némethy Vil­mos képviselő úr 37. sorszámú interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, legyen szíves az interpelláció szö­vegét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Interpel­láció a ni- kir- földmívelésügyi miniszter úrhoz a szőlőtermelésre szánt területek tekintetében 'állítólag tervezett redukció tárgyában. Egyes közgazdasági lapokban olyan hírek láttak napvilágot, melyek szerint a földmí­velésügyi minisztérium a szőlőtermelő terüle­tek redukálásával és egyes szőlőfajok termelé­sének eltiltása kérdésével foglalkozik­' Igaz-e, van-e alapjuk ezeknek a híreknek 'és tényleg vannak-e a miniszter^ urnák egyes SzőlŐfajok termelésének eltiltására irányuló tervei, és ha nem, hajlandó-e a miniszter úr az ezen hírek alapján az ország egyes vidékein a 'gazdák között támadt nyugtalanság lecsilla­pítására megnyugtató kijelentést tenni?» Elnök: Némethy képviselő urat illeti a szó. Némethy Vilmos: T. Ház! Egy közgazda­sági lap hosszabb cikket hozott^ arról, hogy a földmívelésügyi kormány kehelében az a terv nierült fel, miszerint az ezidőszerint 300.000 ka­tasztrális holdat kitevő szőlőterületből mintegy 100.000 silány minőségű bort termő területet szándékoznék a földmívelésügyi kormányzat 'csemegeszőlőre való átoltás, vagy pedig gyü­'mölcsösökké való átalakítás útján kiirtani, illetőleg átalakítani. Ezt a kérdést hozom én a t Ház elé. mert országos jelentőségűnek tar­tom ezt főként a mai gazdasági viszonyok kö­zött. Az én kerületemre és vidékére vonatkozó­lag pedig, amennyiben ez a terv tényleg testet 'öltene, egyenesen katasztrofálisnak kell ezt 'tartanom, miért is igyekeznem kell megelőz­nöm ezt a tervet. Ezért szólalok fel. ' T. Ház! Nagyon is tudatában vagyok an­nak, hogy a iszőlőszakértők és a fajbortermelő Vidékek lakói bizonyos lekicsinylő mosollyal 'fogadják a zalai borokat, az úgynevezett ma­gántermő szőlőfajtákat, a delavárt, az othellót 38

Next

/
Thumbnails
Contents