Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-162

262 Az országgyűlés képviselőházának 162. ülése 1933 március 22-én, szerdán. 20—25—28—30%-a volt az a rezsi, amelyen az igazgatósági tag urak, remélem igen kis számban, de az elnök úr bizonyosan, megosztozott, míg annak a magyar népnek, amellyel a ház> ipart csináltatták, óránkint 8 fillér munkabért adtak ki. így van, képviselőtársam? (Zsindely Ferenc: Igen! — Gáspárdy Elemér: .Mindenütt így van. — Pakots József: Vámszedői a verejtéknek. — Zaj.) Tiszteltetem azt az altruizmust, amely az egyik oldalon 2500 pengőt markol ki a pénztárból (Mojzes János: Ezer holdja van Fejér megyében!) és a forgalom után bruttó-jutalékot vesz ki, a másik oldalon pedig annak a magyar népnek, amelynek címére adresszálva adta az előző kormány egészen bizonyosan a szubvenciót, -r- mert ez nem Szterényi bárónak, hanem azoknak a magyar vidékeknek szólott, ahol a nép téli nyoniorusá-rá' akarták enyhíteni azzal, hogy háziiparral foglalkoztatják (Ügy van! Úgy van!) — ismétlem, ennek a magyar népnek 8 fillér munkadíjat ad. (Ulain Ferenc: De ellenőriztetni kellett volna. — Zaj.) A másik, amit röviden bátor vagyok még említeni, az, hogy abban az összegben, amelyet az igen t. miniszter úr itt mint deficitet, mint ennek^ az altruista vállalkozásnak veszteségszámláját előterjeszteni szíves volt, csak a magyarországi üzletek vesztesége van benne. (Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter: Minden benne van!) Ebben nincsenek benne a németországi veszteségek, (Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter: Minden benne van!) nincsen benne a montreuxi veszteség, (Fabinyi Tihamér kereskedelmügyi miniszter: Benne van!) nincs benne az a veszteség, amely Laskai felügyelete alatt állott elő Montreux-ben, nincs benne a zürichi üzlet vesztesége, amely üzletet Laskai nyitott meg, Nagy miniszteri tanácsos úr közben jöttével. ÍUlain Ferenc: Ez a rendszer! A rendszer! — Jánossy Gábor: Semmi köze a rendszernek ehhez!) Azért kellett tönkremennie ennek az üzletnek, mert Laskai minden egyes háziipari cikkhez, amit ott igenis, el lehetett volna adni, mert gyönyörű magyar holmikat vittek ki, szászszázalék felárat csapott hozzá, amelyet az Ő számlájára írtak át. Ebben az összegben csak a magyarországi veszteségek vannak benne. A külföldi veszteségek rovancsolására még sor sem kerülhetett, mert a felszámoló bizottság, a miniszter úr igen helyes takarékossági rendszabályai folytán és ama urak nagyobb részének önzetlensége folytán, akik az elszámolást végrehajtják s egy fillér fizetést sem kapnak, még nem is jutottak hozzá ahhoz, hogy Berlinbe és Zürichbe kimenjenek és leltározzák az ottlevő holmikat. Azok a számadatok, amelyeket a miniszter úr éppen most néz, amelyek előtte vannak, fikciók, mert akkori leltára a holmiknak, amikor kiküldték azokat, de hogy most mennyi van ott és milyen most a helyzet, arról sejtelmünk sincs, mert senkit sem küldhettünk ki. (Ügy van! half elöl.) Amit én még ehhez az ügyhöz hozzáfűzni kívánok, fájdalom, újra személyes természetű. A felszámoló bizottság elnöke egy igen tiszteletreméltó nyugalmazott úr, Maly Ferenc miniszteri tanácsos. Eszem ágában sincs a legtávolabbról is érinteni őt, de lígy vélem — lehet, hogy tévedek — meglehetősen Összeférhetlen az állása, hogy tudniillik a Szterényi elnöklete alatt álló felszámoló, tehát rovancsoló bizottság elnöke s ugyanakkor az ő főnöke ma is az a Szterényi báró, aki mint a Tejközpont elnöke, a Tej központ egyik bizalmas vezető l csoportfőnökét tiszteli ugyanebben a Maly : nyugalmazott miniszteri tanácsos úrban. Meg vagyok róla győződve, hogy Maly Fe| renc tisztességgel látja el feladatát, (Ulain Ferenc: Hony soi, qui mal y pense! — Derültség.) de nem szabad teret hagyni ilyen látszatoknak, hogy amikor Szterényi bárót rovancsolják, ezt a rovancsolást Szterényi hivatalnoka vezesse, olyan valaki, aki ma a Szterényi elnöklete alatt álló Tejszövetkezetnek igen tisztességesen dotált alkalmazottja. Különben a mélyen t. miniszter úr válaszát elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: A miniszter úr kíván szólani. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Az igazságnak tartozom azzal, hogy nagyon röviden megállapítom a következőket. Ebben az összegben a külföldi üzletek is benne vannak, benne vanak _ egy becslés alapján, amely a pesszimumot jelenti s mert emberek vagyunk, tehát lehetséges, hogy a pesszimumon túl is rosszabb eredmény áll^ be, -— én kizártnak tartom — de mindezek az áruraktárak 'a lehető legalacsonyabb becslés alapján vannak így felvéve. (Lázár Miklós: Tudom! így van!) úgyhogy emberi belátás szerint — salvo errore et commissione — nem követkézhetik be ezen túlmenő veszteség. Ez az egyik. A másik az, hogy Svájcban a szövetkezet olyképpen volt érdekelve, hogy a svájci kamarával összeköttetésben volt. Semmi köze nem volt Laskaihoz. (Lázár Miklós: Laskai elnöke volt a kamarának!) Elnöke a kamarának, de ez nem Laskaival való összeköttetés, hiszen a kamara jogi személy; nem az elnökkel volt összeköttetésben, hanem a kamarával. (Lázár Miklós: Laskai, az a kamara és a kamara, az, Laskai!) 21,000 pengő bizományi árut adott oda a szövetkezet s ebből összesen 1300 pengő vesztesége van. A harmadik dolog Maly Ferencre vonatkozik, akit kötelességem megvédeni, (Lázár Miklós: Nem támadtam!) mert Maly Ferenc nyugalmazott miniszteri tanácsos a szövetkezet igazgatóságának tagja volt. Mikor a felszámolás kimondatott, mégiscsak kellett valakit a szövetkezet igazgatóságából is abba . a. felügyelő- vagy felszámolóbizottságba kiküldeni. Mégiscsak kellett valakit odavenni, aki az országnak egyik legelismertebb textil-szakembere, íg-y került a felszámolóbizottságba. (Lázár Miklós: Hogy került akkor a Tejközponthoz, ha textil-szakember? — Elnök csenget. — Reisinger Ferenc: Szterényi mindenhez ért?) Ö azonban a tejközpontnál állást kapott ás magam is helyesnek tartom, ha ilyen körülmények között ott ő nem működik. (Pakots József: Ez nagyon jó!) Csak az igazságnak tartozom azzal, — les absents ont toujours tort, de néha mégis talán a távollevőknek is lehet igazságuk — hogy abban a pillanatban, amikor- ez kifogás tárgyává tétetett, ő maga önként mondott le, addig pedig a legnagyobb odaadással, szakértelemmel és önzetlenséggel teljesítette feladatát. Elnök: A képviselő urak nem kívánnak hozzászólni? (Lázár Miklós: Nem! — Zsindely Ferenc: Nem!) Méltóztatik a választ tudomásul venni? (Igen.) Kimondom a határozatot, hogy a Ház a választ tudomásul veszi. (Zaj.) Sorrend szerint következik (Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Kabók Lajos képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz a kilakoltatások tárgyában. Jegyző lír, tessék felolvasni. Dinich Ödön jegyző (olvassa): «A munka-