Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-162

254 Az országgyűlés képviselőházának 16 mást, mint végrehajtót. (Egy hang a baloldalon: Már hozzá van szokva! — Peyer Károly: Ezt megszokták: idővel!) Ezekben a nehéz időkben, ezen nagy anyagi gondok elviselésére lelkierő kell. A testi nélkülözést mindenki elviseli, de az akaraterő kifejtéséhez lelkierő kell s ha elveszik az embernek a reményét, ha rossz példával járnak elől, akkor természetesen nem lehet tőle követelni, hogy ezt tűrje szótlanul. Ügy is türelmes a magyar nép, csodálni lehet, hogy milyen béketűréssel teljesíti a kötelességét és végzi munkáját. Itt van a tavasz. Az ekét milyen érzéssel ereszti bele az a kisgazda a földbe, amikor azt sem tudja, hogy azt, amit most elvet, ki fogja learatni: a bank, az ügyvéd, az adóhatóság vagy pedig az Okh,? Vettek tenyészállat-kölcsönön 1200, 1500 pengőért tehenet s mi annak az ára most? 150 pengő a legprímább tehén. Bevasalják rajta az 1500 pengőt. A gazdasági lehetetlenülés folytán ezt méltányolni kell, nem lehet ezt rajtuk így behajtani. Kérem a t. pénzügyminiszter urat, szíveskedjék szintén ebben az irányban intézkedni és megnyugtatni a falu népét, hogy továbbra is azzal a béketűréssel, azzal a kötelességtudással tudja munkáját folytatni, amellyel eddig folytatta. Magyarország alappillérje a magyar falusi nép, arra kell építeni, azt kell megnyug- I tatni, abban kell a lelket tartani. Nagyon kérem a t. pénzügyminiszter urat, szíveskedjék a kellő intézkedéseket megtenni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! A gazdaadósságok kérdésében már több alkalommal volt szerencsém a t. Ház előtt nézetemet kifejteni. Éppen a legutóbbi kölesönjavaslat vitája alkalmával is kitértem ^ erre a kérdésre és rámutattam ennek a kérdésnek bizonyos előzményeire, azokra az intézkedésekre, amelyeket a kormány már ezideig tett s arra az eljárásra, amelyet a jövőben követni kíván. Nem kívánnék ismétlésekbe bocsátkozni s ezért csak egészen röviden óhajtanám az igen t. képviselő úr emlékezetébe idézni azokat, amiket e téma tekintetében itt már elmondtam. Nevezetesen voltam bátor rámutatni arra, hogy a kormány alighogy hivatalba lépett, néhány hét múlva rendeletet bocsátott ki, amelyben a gazdaadósságok kérdéseit igyekezett nyugvópontra juttatni azáltal, hogy bizonyos körülmények esetén a megállapított határon felül eladósodott gazdáknak halasztást biztosított az esetben, ha folyó kamatfizetési, illetőleg annuitásfizetési kötelezettségüknek eleget tesznek. (Lang Lénárd: Azt sem tudják megfizetni!) Ugyanezen alkalommal a hosszúlejáratú kölcsönök kamatai tekintetében 2, illetőleg 2K%-os mérséklés lépett életbe. Ez az utóbbi intézkedés még kiépítést nyert a legutóbbi rendeletben, amely a transzfermoratórium hatálya alá eső hosszúlejáratú kölcsönök tekintetében 5%-os pengőletételi kötelezettséget állapított meg a tőketörlesztések felfüggesztésével. A. rövidlejáratú hitelek tekintetében szintén kilátásba helyeztem azt, — és ennek előmunkálatai messze előrehaladott állapotban vannak — hogy bizonyos mérsékléseket tu- ' 2. ülése 19SS március 22-én, szerdán. dunk életbeléptetni. Hogy ez mindezideig nem történt meg, annak oka az, hogy újabb tervek merültek fel, amelyek ennek a gondolatnak célszerűbb megvalósítását vannak hivatva előmozdítani. Ugyancsak körülbelül egy héttel ezelőtt a t. Ház figyelmét felhívtam arra, hogy szándékom ezeket a kérdéseket olymódon letárgyaltatni, amely a kérdésnek minden oldaláról való megvilágítására a legalkalmasabb. Ezért egy vegyesbizottságot szervezek részben a gazdaérdekeltség, részben pedig a hitelügyi érdekeltség köréből. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Ez a bizottság ma ült össze először, ma tartotta első ülését és ezen az ülésen már bizonyos konkrét tervek is kerültek megvitatásra. Ez a bizottság permanensen fog tanácskozni azokról a kérdésekről, amelyek a gazdatársadalmat érdeklik és amelyek alkalmasak arra, hogy a gazdaadósságok legégetőbb részletkérdéseit megoldják. Még egy körülményre volnék azonban bátor az igen t. képviselő úr figyelmét felhívni, és ez az, hogy nem helyes a dolgot úgy beállítani, amint az igen t- interpelláló képviselő úr is beállította, mintha Magyarországon nem volna más, csak eladósodott gazda. (Mozgás balfelől.) Szerencsére nem ez a helyzet. A gazdatársadalom egy része kétségtelenül igen súlyos helyzetben van, de a másik része még ma is egészen jól tud gazdálkodni és — hála Istennek — megvan az az anyagi ereje, hogy kötelezettségének teljes mértékben eleget tud tenni. (Mozgás és ellenmondás balfelől.) Szerintem ennek a gazdatársadalomnak érdekeit megvédeni elsőrendű kötelességünk, mert a gazdatarsadalomnak ez a része nagyobb mértékben biztosítja a nemzeti termelés kontinuitását, mint azok, akik — többnyire önhibájukon kívül — abba a helyzetbe jutottak, hogy kötelezettségeiknek már nem tudnak eleget tenni. Minden olyan, a kellő határon túlmenő generális intézkedés, amely a gazdatársadalom eladósodott rétegének túlzott védelmére törekszik, (Zaj a baloldalon.) ennek az egészséges rétegnek kárára van, ennek az egészséges rétegnek hitelképességét veszélyezteti. Éppen ezért ebben a tekintetben megfelelő mérséklettel kell eljárnunk és különösen arra kell figyel-: nünk, hogy a mezőgazdasági hitel bevált alapjait, különösen telekkönyvi rendszerünket érinthetetlenül, sértetlenül ferîhtarthassuk és átmentsük egy jobb jövőre. A legnagyobb figyelemmel kísérem ezeket a kérdéseket, de meggyőződésem, hogy helyes megoldást csak akkor találunk, ha az egyes kategóriákat egymástól elválasztjuk és ezeken a

f kategóriákon belül is lehetőleg individualizáló kezelést tudunk életbeléptetni. Ez a törekvésem és remélem, hogy abban a bizottságban, amely ma tartotta első ülését, igen értékes munkástársakat fogok találni, akik ezt a kérdést a megfelelő megoldásra segítenek juttatni(Helyeslés a jobboldalon-) Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Gr. Somssieh Antal: T. Képviselőház! A választ, sajnos, nem vehetem tudomásul. Csak akkor fogom tudomásul vehetni, ha majd ezeket megvalósulva látoimv Addig is köszö-; nöm a választ, de nem veszem tudómásul. (Hehieslés a baloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. MéJ-»