Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-162

Az országgyűlés képviselőházának 16 remteni. Mert nekem az a véleményem, hogy a szlovenszkói magyar kultúrára köteleseik va­gyunk vigyázni és a Magyarországon lévő ki­sebbségi kultúrát' kötelesek vagyunk védeni. (Far kasfalvi Farkas Géza: Meg is csináljuk!) — Malas'ts Géza: Látszik, hogy hogyan csinálják! Egy ártatlan dalárdát nem engednek vendég­szerepelni!) Ezt a kettős szempontot összeegyez­tetni és európai szempontokból kiindulva el­intézni kötelessége a kultusz- és a belügymi­niszter uraknak. Súlyos felelősség terheli azo­kat, akik ezekbe a kérdésekbe hatalmi és hiú­sági szempontokat kevernek bele. (Zaj.) Kérem a kultuszminiszter urat, bírja rá a kollégáját a belügyminiszter urat, hogy ezt a betiltást a megfelelő módon revideálja. (Helyeslés a szélső ­baloldalon.) Elnök: A kultuszminiszter úr kíván szólni. Hóman Bálin vallás- és közoktatásügyi nr­niszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) KétMy Anna képviselőtársam azt a kérdést in­tézi hozzám, hogy hajlandó vagyok-e a szlo­venszkói magyarság érdekeinek súlyos káro­sodását jelentő eseményeket, illetőleg rendsza­bályokat a jövőben megakadályozni és hajlandó vagyok-e a köztünk és Szlovenszkó között ed­dig kiépült kulturkapcsolatokat s azok további kimélyítését gátló intézkedéseket megakadá­lyozni. (Zaj a jobboldalon. — Szilágyi Lajos: Hogy lehet ilyet kérdezni 1 ?) Teljesen felesle­gesnek tartom egy magyar képviselő részéről, hogy a kultuszminiszterhez oly kérdést intézzen, (Ügy van! tlgy van! jobb felől. — Szilágyi La­jos: Nem járja) hogy hajlandó-e a Szloven­szkóban élő magyar kisebbségek és a magyarság közötti kulturkapcsolatokat kimélyíteni. (ZajJ Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy t. képviselőtársam nines tudatában a kér­déssel összefüggő tényállásnak, nincs tudatában annak, hogy kulturkapcsolatok kimélyítésére irányuló törekvéseink kerek 13 év óta a leg­súlyosabb akadályokba ütköznek. 13 év óta nem tudtuk elérni, hogy a magyar irodalmi terme­lés bejusson a szlovenszkói magyarsághoz. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon. — Esztergályos János: Csak csendesen, urak! Ez a magas hang okozta Trianont! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi mi­niszter: A magyar sajtó termékei, akár a napi sajtóra gondolunk — egy-két kivételtől elte­kintve — nem juthatnak be Szlovenszkóba. (Űay van! Ügy van! jobb felől.) A magyar iro­dalom termékei sem juthatnak be, mert a cseh­szlovák hatóságok részéről eleinte egy általános tilalommal, a jelen pillanatban pedig mintegy enyhítésképpen csak cenzúrával engedik be könyveinket. (Ügy van! Ügy van! a jobbolda­lon^) Ez a cenzúra a legszigorúbb eszközökkel működik. (Jánossy Gábor: A cseh demokrácia!) Éppen a napokban kaptam értesítést arról, hogy a cséplőgépek építéséről szóló magyar könyvet kitiltották azért, mert magyar nyelven volt írva. Amíg ezek az állapotok f ennállanak és amíg a magyar sajtónak és a magyar irodalom ter­mékeinek szabad bemenetelét Csehszlovákiába nem tudjuk biztosítani, addig nincs módomban a Csehországból jövő kulturális törekvésekkel szemben a teljes tolerancia álláspontjára he­lyezkedni. (Élénk helyeslés és taps a jobbolda­lán és a közéven.) Rendkívül csodálkozom, hogy t. képviselő­társam retorziókról beszél. Retorziókról itt. csak a mi oldalunkon lehetne szó. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Méltóztassék esak fi­gyelembe venni a Magyarságnak — ugyan­ILÉPYÍSELÖHÁZI NAPLÓ XIV. 2. ülése 1983 március 22-én, szerdán. 251 csak ezt a lapot idézem — 1933. március 1-i szá­mában megjelent cikkét, mely éppen a békés­csabai és tótkomlósi tervezett vendégszereplés­sel kapcsolatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a legutóbbi időben a magyar művészek vendégszereplésének hosszú sora volt tervbe véve fenn, a volt felsőmagyarországi részeken és, a csehszlovák állami hatóságok részéről ezek a tervezett előadások egytől-egyig betiltattak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Szilágyi Lajos: Ez nem izgatja?) Méltóztassék tudomá­sul venni, hogy a múlt év végén, már az én kultuszminiszterségem idején 65 magyar mű­vésztől vonták meg az engedélyt a színjátszásra. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez sem izgat?) Ugyancsak hasonló tilalmakkal korlátozták a Magyarországról odakészülő művészek elő­adását. Ilyen körülmények között mást nem felel­hetek t, képviselőtársam kérdésére, mint azt, hogy a belügyi hatóságoknál ebben a kérdés­ben abban a pillanatban leszek hajlandó • köz­benjárni más módszerek alkalmazása végett, ha ezen az úton a csehszlovák hatóságok ré­széről a kezdeményezést megkapom. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon.) Képviselőtársam harmadik kérdésére pe­dig ki kell jelentenem, hogy a Szlovenszkóban élő elszakadt magyarság és az itteni magyar­ság kultúrkapcsolatainak kimélyítésére a ma­gam hatáskörében mindent el fogok követni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Kérem válaszom tudomásulvételét. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Interpelláló képviselőtársunkat megilleti a viszonválasz joga. Kéthly Anna: T. Képviselőház! A minisz­ter úr nagyon egyszerűen intézte el ezt a kér­dést. (Farkasfalvi Farkas Géza: Csak megvi­lágította a helyzetet. — Jánossy Gábor: Ma­gyar szívvel beszélt! — Felkiáltások a jobbol­dalon: Magyarosan! — Esztergályos János; Ez már vacsora utáni hangulat! — Szilágyi Lajos: Magyar hangulat! — jánossy Gábor: Vacsora utáni hangulat önnél van! — Esztergályos János: Én még nem is vacsoráztam semmit, de Ön már igen! — Patacsi Dénes: Maga anélkül ÍP megvan kótyagosodva!) Elnök: Csendet kérek! — (Kabók Lajos: Nem jók ezek az éjjeli ülések! — Derültség! — Tetszik látni, mik vannak itt! -- Esztergályos János: Én még dél óta nem ettem! — Farkas­fal vai Farkas Géza: Nagyon helyes magyar válasz volt! Nem is lehetett magyar szempont­ból mást mondani, mint ezt.) Kéthly Anna: A miniszter úr olyan egy­szerűen próbálta elintézni a kérdést, hogy meg­kerülte az egészet és nem felelt arra, r hogy miért nem kapott Békéscsaba és Tótkomlós há­rom esztendeje — amióta folyton kérelmezi már csak reciprok alapon is — jogot arra, hogy ott a szlovenszkói tótnyelvű művészek ma­gyar és tót költőktől verseket előadjanak. (Fel­kiáltások a jobboldalon: Miért fáj ez magá­nak? — Farkasfalvi Farkas Géza: Ez jó cse­mege lesz kifelé! — Jánossy Gábor: Szegény felvidéki magyar véreink majd örülnek ennek! Megköszöni a felvidéki magyarság!) Azt sem mondta îneg a miniszter úr, holott interpellációmban egészen részletesen kifej­tettem, hogy azok a kiutasítások és azok a re­torzió« intézkedések, amelyeket a miniszter úr elősorolt, mint amelyek az, ő minisztersége alatt történtek, már csak azután történtek, miután a békéscsabai és tótkomlósi előadások ügyében hiába jártak el békéscsabai barátaink 36

Next

/
Thumbnails
Contents