Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-162

238 Az országgyűlés képviselőházának 162. ülése 1933 március 22-én, szerdán. állomástól távol van, 10.000 holdas birtokkal van elzárva és amely vidék már a múltban is meg volt fosztva a terjeszkedés lehetőségétől, a nagyon rossz földeloszlás minden hátrányát viselve küzdenek az emberek létfenntartásuk érdekében. A múltban az ezen a vidéken lévő községek lakossága az őket körülvevő 10.000 holdas birtokon megkereste az élelmét, azonban évek óta, mióta a nagybirtoka történő gazdálkodás nagyrészt csődött mondott, természetes, hogy ezek a komplexumok sem tudnak ma már olyan mértékben munkaalkalmat nyújtani, mint ahogyan ezt a múltban tették. A nincstelenek helyzete kilátástalan. A törpebirtokosoknak, akiknek nagy része a vagyonváltság földesekből tevődik össze, nem marad semmi más hátra, minthogy az egy-két holdat kitevő birtokból tartsák fenn maguk és családjuk nyomorúságos életét. T. Ház! Ezt a társadalmi réteget, ezeket a falusi napszámosokat nem érdekli az, hogy a pénzügyminiszter úr milyen hatalmas erőfeszítéseket tesz a betevők és a bankok érdekében, jobban mondva a hitel érdekében, mert nekik sem betétjük, sem hitelük nincs, őket sokkal jobban érdekli az ő valutájuk, a tojásvaluta, ' amely létalapjukat képezi és ennek a valutának hatalmas árzuhanása. T. Ház! Felsorolom a Szigetköz egy-két községének földeloszlását, r hogy rávilágítsak ennek a vidéknek helyzetére. (Halljuk! Halljuk!) Itt van például Mosondarnó község. A község területéből, ami a nép kezén van 1281 hold, ebből szántóföld 900 hold. A lakosság száma 901 lélek. A birtokmegoszlás a következő. Nincstelen család van 60, 1—5 holdja van 115 családnak, 10—20 holdja van 25 családnak, 20—30 holdja van 5 családnak, 40 holdas egy családnak és 50 holdas egy családnak. Itt van azután Zseli község. A község határa 337 holj, ebből szántó 280 hold, a lakosság száma 476 lélek. Ebből 15 család nincstelen, 1—5 holdja van 25 családnak, 5—10 holdja 20 családnak, 10—20 holdja van 15 családnak és 20—30 holdas 5 családnak. Lipót község, van 1280 hold szántója, a lakosság 900 lélek. 60 nincstelen család van, 1—5 holdas 70 család, 5—10 holdig 30 család, 10—20 holdig 15 család és 20—30 holdig 10 család. Hasonlóképpen áll a dolog a többi ezen a területen lévő községekben, így Halásziban, Püskiben, Kemetén stb. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az 1—5 holdas földbirtokosok főleg a vagyonváltság földesekből tevődnek •ki, a:kik 1928-ig meg is fizették a rájuk eső törlesztési részleteket. Egész természetes, hogy 1928 óta amikor a mezőgazdaságban a nagy árzuhanás bekövetkezett, amihez hozzájárult az a 3 éves szárazság, amely Győr és Mosón megyét egymásután három éven keresztül sújtotta, amelynek következtében olyan terméseik voltak, hogy azokat nem volt érdemes a földről betakarítani, mondom, egész természetes, hogy ennek következtében nem tudtak tovább fizetni és tulajdonképpen itt kezdődik a baj a vagyonváltság földeknél. Évről-évre növekedett a hátralék. A pénzügyi hatóságok, amelyek maguk is látták ezt a lehetetlen helyzetet, minthogy ők is gondolkozó és érző lények, megadták éveken keresztül a halasztást. Most egyszerre azonban elfogyott a türelem és ezeket a vagyonváltságföldeseket úgy állítják be, mintha rosszakaratú neinfizetők volnának ós ezt azzal indokolják meg, hogy a tömeges nemfizetés mutatja azt, hogy nem akarnak fizetni. Pedig egész természetes, hogy a baj közös, tehát közösen, tömegesen nem fizetnek, minthogy tömegesen nem örököltek az amerikai nagybácsitól, pedig csak ez az egyetlen egy módja lett volna annak, hogy hátralékukat kifizessék. En ismerem az igen t. pénzügyminiszter úr válaszát a vagyonváltságföldekkel kapcsolatban, amelyet Rakovszky Tibor igen t. képviselőtársamnak adott. Elismerem, hogy az államnak szüksége van ezekre a törlesztési díjakra. Elméletben egészen szépen is fest ez ja. rendelet, amennyiben ezeknek a vagy on válts ágföldeseknek most nem kell törlesztési díjat fizetniök, hanem csak használati díjat, bért, adót és a hátralékos összegek tizedrészét. Amikor azonban ezeknek a vagyonváltságföldeseknek betevő falatjuk sincs, valóban csak elmélet marad az egész. En nagyon kérem az igen t. pénzügyminiszter urat, függessze fel ezt a rendeletet néhány hónapra, vagy legalább is az új termésig, mert az új bérlők, akik megkapják ezeket a földeket, úgy sem fognak előbb fizetni, mint az új terméskor, viszont hatalmas mértékben fogjuk növelni a munkanélküliek számát a jövőre nézve, mert ezek a vagyonváltságf öld esek évi kenyerük egy részét legalább megkeresték ezeken a vagy on váltságföldeken, most pedig ettől elesve csak növelni fogják az állam szociális gondjait. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Dinien Ödön: Ezeket azután el kell tartani!) Most kezdődik a földeken a munka és éppen ebben az időben hívják össze ezeket a szerencsétleneket és magyarázzák meg nekik ezt a rendeletet és azt mondják, hogy aki nem fizet, az ne is nyúljon hozzá a földhöz. El lehet képzelni, micsoda feldúlt lelkiállapotban távoznak ezek a megbeszélésről. Méltóztassanak csak jelentést kérni a jegyzőktől, hogyan folyik le egy ilyen értekezlet, amikor ezeket az embereket kioktatják. (Rakovszky Tibor: Nálam kétezer kimozdítás volt!) Ezen a vidéken és^ az egész országban a munkanélküliek számának, szaporodását lehetne megakadályozni, ha énnek a rendeletnek a hatálya négy hónapra felfüggesztetnék. Találjon módot a pénzügyi kormányzat arra, hogy ezt az évi bért a termésből biztosítsa az állam részére. (Ügy van! Ügy van! bal felől.) A szigetközi munkanélküliség kérdésével kapcsolatban egy másik kérésem is volna az igen t. kormányzathoz. Szigetköz népe a mai súlyos időkben hallatlan erőfeszítéssel hajóállomást létesített Gönyü és Pozsony között. Utolsó tízfilléreiket adták össze a gazdák, felismerve azt a tényt, hogy nem várhatnak mindent a kormányzattól, ha gazdaságii helyzetüket javítani akarják, hanem saját maguknak kell sorsuk intézését kéz'bevenni. Miért volt szükség erre a hajóállomásra? Tudnunk kell, hogy Szigetköz földje úgy^ a gyümölcs, mint kerti vetemények termelésére nagyon is alkalmas. Szigetköz népe a múltban is ezen termények termelésével foglalkozott és az értékesítés szempontjából is nagyon jó helyzetben volt, amennyiben Magyaróvár és Pozsony piaca majdnem összes termeivényét felvette. Sajnos, Pozsony piaca elveszett és hozzá Magyaróvár piaca annyira legyengült, közintézményeit elveszítette, a gyárak becsuktak, viszont az ország főfogyasztópiacától, Budapesttől annyira távol vannak, hogy a fu-