Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-162

Az országgyűlés képviselőházának 16 nére, hogy lehet kritika tárgyává tenni a bürokráciát, el kell ismerni a bürokrácia százszázalékos 'Szükségességét, mert amikor az állam pénzéről van szó, a legmesszebbmenő körültekintés kívánatos, nemcsak anyagi, hanem műszaki és közigazgatási szempontból is. (Helyeslés a jobboldalon.) Elismerem, hogy vannak — mondjuk — ósdi intézményeink, illetve eljárásaink. A racionalizálási törvényjavaslat, — amelyet a Ház elé fogunk terjeszteni, — lesz hivatva ezen segíteni. T. Ház! Ezt kívántam viszontválaszként a képviselő úrnak elmondani, s miután válaszomat elfogadta, kérem, méltóztassék ezt is tudomásul venni, mert abban a szellemben, amelyet mi képviselünk a magyar közéletben, a képviselő úr teljes mértékben megtalálja a maga álláspontjának elismerését. Ne méltóztassék a munkásságot kisajátítani, mert azok éppen olyan közéig vannak hozzánk, mint a képviselő úrhoz. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Minthogy az interpelláló képviselő úr nem kíván a viszonválasz jogával élni, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Sorrend szerint következik Peyer Károly képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz, a közintézmények és egyéb intézmények és vállalatok nyugdíjalapjainak elhelyezése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy egyes közintézmények, így az Országos Társadalombiztosító Intézet, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete és számos vállalat és biztosítóintézet r nyugdíjintézményük tartalékalapjai elhelyezése céljából bérházakat vásárolnak? Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete többmilliónyi összeget fektetett munkaalkalmakat nem teremtő kincstári jegyekbe? Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr odahatni, hogy ezen sérelmes intézkedések megszűnjenek és intézetek akár köz-, akár magánvagy biztosítóintézetek nyugdíjtartalékalapjai elhelyezése céljából új bérházakat építsenek és ezzel munkaalkalmakat teremtsenek? Peyer Károly s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, hogy a pénzügyminiszter úr nincs itt. Nem is kívánom a i Ház türelmét hoszszabb ideig igénybe venni •» ha a Képviselőház a múltban folytatott gyakorlatot követte volna, azt hiszem, egy interpellációban mondhattam volna el három interpellációm anyagát. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Peyer Károly: T. Ház! Azt látom, hogy az utóbbi időben egyes magán- és közintézmények nyugdíjalapjuk tőkéjét házakba helyezik el, mégpedig nem olyan módon, hogy házakat építenek, hanem kész bérházakat vásárolnak. Ezt én a munkaalkalmak teremtése szempontjából újból a legsúlyosabban kifogásolom. Megengedem, hogy ezeknek a házaknak a vásárlásával egyes urak szolgálatot tehetnek '. ülése 1933 március 22-én

% szerdán. 237 a pénzintézeteknek, amelyek különböző hiteleket nyújtottak: a házak építésekor, mert ezek a hitelek most visszafolynak a finanszirozó bankokhoz, ez azonban véleményem szerint nem olyan fontos közérdek, hogy ezt elő kellene segíteni. Sokkal fontosabb az, ha a pénzügyminiszter úr odahat, hogy a vállalatok és közintézmények ne kész bérházakat vásároljanak, hanem bérházakat építsenek. Hivatkozom itt arra, hogy a mérnöki kamara, a mérnökök egyesülete, s az építészek egyesülete ugyanezt az álláspontot képviselik és ilyen értelemben ismételten felírtak a kormányhoz. Én tehát ez alkalommal is nyomatékkal kérem a pénzügyminiszter urat, hasson oda, — szakítva az előző interpellációban már kifejtett álláspontjával — ne akadályozza a bérházak építését és elsősorban is kötelezze a nyugdíjintézeteket arra, hogy ne kész házakat vásároljanak, hanem építsenek és munkaalkalmat teremtsenek. Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Sorrend szerint következik Peyer Károly képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz, a fővárosi üzemi munkások és alkalmazottak fizetéscsökkentése tárgyában. A képviselő úr interpellációja elmondására halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Sorrend szerint következik Gallasz Ágost Rudolf képviselő úr interpellációja a kormányhoz a szigetköziek ínséges helyzetéről. Kérem a jegyző urat szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa); «Interpelláció a kormányhoz. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy Szigetköz lakossága az előző^ évvel szemben az idén semminemű mségakcióban nem részesült, jóllehet most még nagyobb a szükség. Miként akar ezen a kormány legalább némileg segíteni, hogy az ottani lakosságot a nélkülözéstől megmentse? Gallasz Ágost Rudolf s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gallasz Ágost Rudolf: T. Képviselőház! Mindenekelőtt fel kell vetnem a kérdést, van-e az igen t. kormányzatnak kidolgozott tervezete arranézve, hogy miként fogja a falusi munkanélküli tömegeket az elkövetkezendő két hónapban megsegíteni. A mezőgazdasági munkában ugyanis a nagyobbarányú munka megindulása csak két hónap múlva várható, ezzel szemben ezer és ezer család jutott olyan helyzetbe a hosszú téli idő alatt, hogy ha a gyermek kenyeret kér, a családfő nem tud mit felelni, ezer és ezer család van ma, akinek öszszes élelmiszerkészlete egy vagy két zsák burgonyából áll. Szaladnak ezek a szegény emberek paphoz és jegyzőhöz, akik maguk is tehetetlenül nézik ezeknek a szegény embereknek a vergődését. T. Ház! Bár tudatában vagyok annak,hogy ma az állam nehéz pénzügyi helyzetben van, mégis fel kell a kormányzat figyelmét hívnom arra a lehetetlen és tarthatatlan helyzetre, amely Mosoni-Duna és Nagy-Duna között a Szigetközben uralkodik a megélhetés tekintetében. Ez a vidék mindig mostohagyermeke volt az országnak és ma hatványozott mértékben mutatkoznak azok a súlyos mulasztások, amelyeket a múltban elkövettek. Ezen az országrészen, amely piactól, vasút34*