Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-161
Az országgyűlés képviselőházának 161. ülése 1933 március 21-én, kedden. 205 A t. képviselő úr különben az elnök úr napirendi javaslatához nem is szólott hozzá, én mégis kijelentem, hogy az elnök úr napirendi javaslatát fogadom el. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik'? Takách Géza jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Ház! A Képviselőház éppen most szavazott meg egy törvényjavaslatot, amellyel kapcsolatban a pénzügyi kormányzat ismét komoly mérvben veszi igénybe az adófizető polgárokat. Amikor a pénzügyi kormányzat a polgárságot igénybeveszi, semmiféle irányban nem gondol arra, hogy ennek a polgárságnak valahol meg is kell keresnie azt a pénzt, amelyet az államkincstárba be kellene fizetnie. Nemcsak, hogy nem gondol erre. hanem minden egyes intézkedésével csökkenti az állampolgárok egy-egy részének, osztályának, valamely foglalkozási ágnak a keresetét. Az orvosokra már hosszú esztendők óta nagyon rájár a rúd. Az orvosok részére létesítettek Magyarországon nagyszerű szociális intézményeket is, az Oti.-t és a Mabi.-t. Magyarországon az orvostársadalom, amelyről pedig meg kell állapítani, hogy az ország vezető intelligenciájának is vezető rétege, olyan ebek harmincadjára került, hogy helyzetéről nem tudok egyebet mondani, mint azt, hogy kétségbeejtő. Szomorú nézni azokat a kiváló képzettségű, tanult embereket, akiknek mondhatni a mindennapi betevő falatjuk nincs meg; szomorú nézni ezeket az embereket, akiknek gazdasági helyzetére vonatkozólag nem tudok egyebet mondani a t. Képviselőháznak, mint azt, hogy az elmúlt esztendőben több mint 100 orvos jelentette be Budapesten a tisztifőorvosi hivatalnak, hogy az orvosi prakszissal tovább nem foglalkozik. Azért jelentette be, inert annyit sem keres, amennyi adóval sújtottak. Ez a száznál több bejelentés mutatja az orvostársadalom helyzetét, ennél jobban semmi nem mutatja meg az orvostársadalom szociális helyzetét. Az orvosok ezt az elszegényedést, elnyomorodást és elvérzést nagyban annak a szociális intézménynek köszönhetik, amely a magyar társadalomnak egy komoly és jelentékeny részét beszervezte egy kollektív orvosi üzembe, a Társadalombiztosítóba, amelyről azt hiszem, itt beszélnem nem kell, de meg kell állapítanom, hogy sem az orvosok, sem a betegek nem nagyon Örülnek annak az orvosi kezelésnek, amelyben részük van az Otí.-nál és a Mabi.-nál. Tudjuk nagyon jól, hogy akárhol is megbetegszik valamilyen alkalmazott vagy cseléd, már előre reszket attól, hogy az Oti.-nál fogják kezelni és mindenki külön orvost követel azért, mert az igénybevett orvosok üzemi munkája, mint tömegkezelés, semmi körülmények között sem elégíti ki azokat, akik kezelés alatt állanak. Nem akarok beszélni a& influenzajárványnyal kapcsolatban tett szomorú tapasztalatokról, amikor ott feküdt az alkalmazott s az Oti.orvosojc nem akarták a . kórházba^ beutalni, mert utasításuk van arra, hogy minél kevesebb beteget utaljanak be. Ennek igyekeznek is eleget tenni, mert ha többet utalnak be, félniök kell az állás elvesztésétől vagy a fegyelmi eljárás megindításától. Amikor tehát az a szituáció, hogy egyrészt az orvosok kenyere veszett el az Oti. révén, másrészt pedig a betegek kezelése szenved, amikor az, Oti.-nak és a Mabi.-nak a megalkotása egy, az országban vezető szerepet játszó foglalkozási ágnak í és társadalmi osztálynak az életét nehezítette meg, mondhatnám juttatta a pusztulás szélére, akkor minden ember azt gondolta, hogy ezzel azután legalább a kollektív orvosi üzemeknek annyiban határt szabnak, hogyha már az Oti.-ban és a Mabi.-ban való tömörítés megmarad, legalább újabb orvosi üzemet nem fognak felállítani. Erre az történt, hogy már hónapok óta, anélkül, hogy a kormány részéről cáfolattal találkoznánk, állandó harci zajt hallunk egyrészt az orvosi, másrészt a köztisztviselőtársadalom részéről és mind az orvosi, mind 1 , nedig a köztisztviselői társadalom együttes erővel tiltakozik az _ újabb orvosi üzem felállítása ellen. Mert amint a lapok írják és amint ezt hivatalos köztisztviselői szervek is nyilatkozataikban megállapítják, egy újabb Oti.-nak, vagy ha úgy tetszik, egy újabb Mabi.-nak, egy újabb orvosi üzemnek a felállításáról van szó, ezen dolgoznak a pénzügyminisztériumban. Arról van szó tudniillik, hogy nem elég, hogy a munkásoknak, a háztartási alkalmazottaknak és a magántisztviselőknek a betegellátását tönkretették azon orvosi üzemek útján, melyet Oti.-nak és Mabi.-nak neveznek, most még a köztisztviselők betegellátását iis tönkre akarják tenni és egyszersmind annak a nyomorult orvostársadalomnak — amelytől már elvették a betegek 83%-át — most a kenyerét is meg akarják kisebbíteni azzal, hogy a köztisztviselőket is egy újabb orvosi rendelőintézetbe akarják tömöríteni.^ Még nem tudom, — ha tudnám megmondanám — hogy ki az a szerencsés, ki az a Fortunás Imre, akinek a kedvéért ezt az újabb orvosi üzemet fel akarják állítani. (Tóth Pál: Azt hiszem, többen vannak!) Nem tudom, hogy a verekedés eldőlt-e már, nem tudom, hogy többen vannak-e, nem tudom, hogy a protekciók igénybevétele eredménnyel járt-e, de meg vagyok afelől győződve, hogy ez az egész nagyszerű gondolat, amely olyan izgalomban tartja most a tisztviselői kart és az orvosokat, azért pattant ki valakinek a nagyszerű agyából, vagy pedig azért pattanttatta ki valaki ezt egy más valakinek az agyából, mert itt valaki igazgató, elnök, alelnök, főorvos, osztályvezető orvos és nem tudom mi akar lenni. (Dinnyés Lajos: Kormány főtanácsos ! — Gr. Somssich Antal: Egy szervezet elég volna az egész országnak!) A szituáció az» hogy aki elolvassa a lapokat, mondhatnám, pártpolitikai színezetre való tekintet nélkül, azt találhatja bennük, hogy egy olyan forradalmi testület, mint amilyen forradalmi testület Magyarországon példának okáért az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület, szükségesnek tartja azt, hogy a maga részéről is saját tagjai érdekében, a bírák és ügyészek gyógykezelése érdekében, — minthogy nem akarja az ügyészek és bírák gyógykezelését r ugyanarra a nívóra süllyeszteni, amely nívón van ma például a munkások és a háztartási alkalmazottak és a magántisztviselők gyógykezeltetése —• feliratbán tiltakozik a kormánynál ennek az új orvosi üzemnek a megalakítása ellen. A másik oldalon azt olvashatjuk, hogy különféle más köztisztviselőegyesületek nyilatkoznak, amelyek szintén r kérik, hogy legyenek olyan szívesek és hagyják őket békében, ne csináljanak egy új orvosi üzemet és felszólalnak az ellen, hogy itt esztendők óta zeng az egész Képviselőház, az üzemek leépítése tárgyában, bizottságokat küldenek ki jobbra, bizottságokat küldenek ki balra, mindenki be30*
