Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-161

190 Az országgyűlés képviselőházának 1 informálná mindazokat a gazdasági rétegeket, amelyeket ez a kérdés érdekel. Tudniok kell az érdekelt gazdasági rétegeknek azt, hogy milyen súlyú, milyen fajtájú és mennyi sertés az, —• amelyre a külföld, elsősorban Ausztria reflektál. Bizonyos olyan irányításokat adhatna ebben a tekintetben népszerű módon a földmívelésügyi miniszter úr, amelyeknek a piac csak hasznát látná. Ha most azokra az intézkedésekre gondolok, amelyekkel a mi gazdasági ellenállóképességünket, úgy ahogy, fenn akarjuk tartani addig, amíg a világgazdasági válságból való kibontakozás természetes úton megkezdődik, akkor meg kell említenem azt is, hogy a kishitűség soha nem volt nagyobb vétek, mint éppen ma. Nem pedig azért, mert hiszen mi ennek a világgazdasági válságnak és saját válságunknak igen hosszú részét már túléltük és amellett én az utóbbi idők világeseményeiben nem egy biztató momentumot is Iáitok. Nem tartom feladatomnak, hogy külpolitikai kérdésekről beszéljek, tisztán gazdasági téren kívánok maradni, ezért ebben a vonatkozásban az amerikai eseményeket említem meg, mint az utóbbi idők közgazdasági eseményei közül a legnagyobb horderejűeket. Az amerikai bankzárlat klasszikus bizonyítéka annak, hogy ez a mi válságunk mennyire nem a mindenkori kormányok ténykedése folytán állt elő, hanem mennyire függvénye a világgazdasági válságnak. Az amerikai eseményekből nem azért vonok le kedvező következtetést, mert ezáltal az Egyesült Államoknak, de egyéb hatalmas országoknak is még világosabban kell látniok és a saját bőrükön érezniük, hogy a, jelenlegi viszonyok nem tarthatók fenn, hanem azért, mert nézetem szerint az amerikai események magukban hordják a javulás csiráit. Ha az amerikai események okát kutatjuk, merem mondani, hogy a jelenlegi amerikai gazdasági válság okai és kísérő körülményei nagyon is hasonlatosak azokhoz, amelyeket mi 1931 nyarán és azt megelőzőleg a nálunk elrendelt bankzárlat idején tapasztaltunk. Azok az okok, amelyek miatt most az amerikai válság ilyen példátlan vehemenciával tört ki, részben a kedvezőtlen mezőgazdasági konjunktúrában találják meg magyarázatukat, részben pedig a hitelezőknek könnyelmű eljárásában. A kedvezőtlen mezőgazdasági konjunktúrát persze mind jobban és jobban kiélezte a könnyelmű hitelezés, mert azok a tengerentúli búzatermelők, akik tudvalévőleg az utolsó három évben — ezt statisztikai adatok is igazolják — igen súlyos ráfizetéssel termeltek, deficitjüket új és új hitelekkel, részletre vásárolt mezőgazdasági gépekkel és készpénzhitelekkel hidalták át és nem gondoltak arra, hogy valamikor a visszafizetés időpontja is el fog jönni. Kénytelen vagyok azt mondani, hogy az amerikai pénzintézetek újból azt bizonyították, hogy nincsenek a helyzet magaslatán, mint ahogy már annakidején az európai kritikus események és ezek klasszikus példája, a (Kreditanstalt bukása is bizonyították. Kétségtelennek tartom, hogy miután ott is kitört a bizalmi krízis, a mezőgazdasági hiteleket ott is vissza fogják vonni és az új hitelek lehetősége meg fog szűnni, amelyekkel pedig eddig finanszírozták a veszteséges termelést. Méltóztassék most arra gondolni, hogy azon az óriási területen olyan mesterséges rendszabályokkal, aminőkkel nálunk szkségképpen kellett élni, nem lehet operálni és^ akkor csak egy tétel marad bizonyítandó, mégpedig az, hogy az ame1. ülése 1933 március 21-én, kedden. rikai búza eddig tényleg veszteséges áron termeltetett, mert ha ez , igaz, akkor a hitelrestrikciónak és a kinn lévő hitelek behajtásának szükségképpen az lesz a következménye, hogy a tengerentúli búza az önköltségi árra felemelkedik;. • Bizonyos adatokat összeállítottam ebben a vonatkozásban és azt hiszem, hogy talán nem lesz érdektelen, ha azokat röviden megemlítem. (Halljuk! Halljuk!) Nem kívánok a rendelkezésemre álló kalkulációkkal és számokkal teljes részletességgel foglalkozni, de közölni vagyok bátor azt a magatartásomat, hogy az amerikai búza termelési költsége, — ami az első pillanatra meglepőnek látszik —semmiesetre sem alacsonyabb, mint a mi búzánk termelési költsége, tehát levonom ebből azt a konzekvenciát, hogy ha ez az árnivellálódás természetes úton be fog következni, akkor a magyar búza nemzetközi versenyképessége meglesz. (Úgy van!) T. Ház! Én az amerikai búzára vonatkozó adatokat métermázsára és pengőre átszámítva vagyok bátor elmondani és hozzáteszem, hogy a kanadai és argentínai adatok valamivel kedvezőbbek, mint az Egyesült Államokban, mert a búza hozama valamivel jobb és mert fuvarozási költségei Kanadában a folyamrendszer racionálisabb volta miatt is kisebbek, mint az Egyesült Államokban. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) A kérdés megítélésénél azonban ez nem játszik szerepet, mert a különbözet oly lényeges a termelési költség és az eladási ár között, hogy 1—2 pengő különbség a kanadai búza javára a levonandó következtetés szempontjából nem jelent sokat. Tisztában kell lennünk mindenekelőtt azzal, hogy az amerikai búzaárak 1929-től kezdődőleg süllyedtek mind johban az önköltségi ár alá. Az Egyesült Államok átlagtermelése sokkal kisebb, mint a mi átlagtermelésünk, ami szintén meglepő statisztikai adat. 1919-től 1928-ig katasztrális holdankint 5*11 métermázsa volt ott az átlagtermelés, 1929-ben pedig még az 5 métermázsát sem érte el. A másik meglepő körülmény, ami azonban a fentiekből, tudniillik a veszteséges termelésből logikus magyarázatát nyeri, az, hogy az amerikai farmer ma holdankint jobban el van adósodva, mint a magyar termelő. Az Egyesült Államokban 275 millió katasztrális hold szántóföld van és ezen pengőre átszámítva 74 milliárd a teher, a holdankinti teher tehát kb. 270 pengőt tesz ki. Nálunk 10 millió katasztrális holdon 2'4 milliárd pengő az adósság, az átlagos holdankinti teher tehát 240 pengő. E mellett az amerikai eladósodottsági statisztika azt mutatja, hogy az utóibbi években rendkívüli módon nőttek az adósságok, ami ismérve annak, hogy a termelés erősen veszteséges volt. Az amerikai farmer adóterhei csaknem olyan magasak, mint a mi gazdáinké, aminek szintén megvan a maga magyarázata, amely résziben a búzatermelés egészen másféle struktúrájában rejlik, mint amilyen struktúrája minálunk van. Nevezetesen rendkívül extenzíven gazdálkodnak és irgalmatlan hoszszú utakat kell karbantartani a búza szállítására. Ezek a hosszú utak lényeges részben műveletlen, sőt műveihetetlen területeken