Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-142

60 Az országgyűlés képviselőházának : kor ilyen helyzetben vannak ezek az igazán kicsiny exisztenciák, akik a háborúban szerzett érdemeikért jutottak annak idején földhöz azért, hogy abból megéljenek, nem pedig azért, hogy azon tönkremenjenek, itt volna az alkalom és az idő arra, hogy a kormányzat, amelynek elsősorban érdeke a kisexisztenciák hóna alá nyúlni, ebben a kérdésben, amely a családtagokkal együtt 1,200.000 embert érdekel, olyan intézkedést tegyen, amely megnyugvásul szolgál ezeknek a részére. Nem kérünk semmi mást, mint fizetési halasztást azokban az esetekben, amelyekben tényleg azt látjuk, hogy nem a fizetési készség, hanem a fizetési képesség hiányzik. Ezt annál is inkább kér•f hetjük, mert ha a magyar állam pénzügyminisztere elmegy Genfbe, hogy a magyar állam részére a külföldi hitelezőktől fizetési halasztást kérjen — és ezt joggal teszi, és ebben a kérésben itt áll mellette az egész ország közvéleménye — ez az 1,200.000 ember is joggal kérheti attól a magyar államtól, hogy: adj nekem haladékot addig, amig jobb idők jönnek, amikor abból a kicsi földből, amelyet nekem azért adtál, mert derekasan ' verekedtem odakint, meg is tudok élni a családommal. * Csak egypár adatot kivánok megemlíteni, mélyen t. Ház. Kapuvár községnek 10.000 lakosa van. Vagyonváltságföldet kapott 1525 ember, megváltott földet pedig 44 ember. Összesen tehát 1569 ember. Az 1932. évre ebből törlesztési vagy használatidíj-részletet fizetett 156 ember. Nem fizetett 1413 ember. Az 1928. év végéig mindenki haszonbért fizetett, és csak 1929-ben lépett életbe a törlesztés kötelezettsége, míg a múlt év közepén azután választhattak, hogy törleszteni óhajtanak-e, vagy pedig haszonbért óhajtanak fizetni. A hivatalos kimutatás szerint már az 1928. évet megelőzőleg is a földhözjutottaknak mintegy 50 százaléka — 760 személy — egyáltalán semmit sem fizetett. 1929-ben és 1930-ban a nemfizetők száma 10 százalékkal emelkedett. 1931-ben a nemfizetők száma már eléri az 1200-at, számuk tehát körülbelül 83 százaléka a földhözjuttatottaknak. Végre 1932-ben, tehát a múlt esztendőben ebben az egy községben 1413-ra rúgott azoknak a száma, akik nem tudtak fizetni. E között az 1413 személy között csupán körülbelül 200 van olyan, aki csak egy évi részlettel van hátralékban a többi közül 400-an három-négy évi és körülbelül 800-an hat-tíz esztendei részlettel vannak hátralékban. Mélyen t. Ház! Ez a néhány adat is azt igazolja, hogy ha volt itt hiba azokban is, akiknek fizetniök kellett volna, volt hiba a pénzügyi hatóságokban is, mert akkor, amikor az illetők nem fizethettek volna a jobb termés és a jobb idők következtében, nem szorították őket fizetésre. (Dinnyés Lajos: A választások!) Ma pedig, amikor úgyszólván annyit sem tudnak kihozni a földből — nem is úgyszólván, hanem egyáltalán nem tudnak kihozni annyit — mint amennyit fizetniök kellene, akkor most egyszerre nemcsak az idei, hanem a többi hátralékot is be akarják rajtuk hajtani. Ez csak egy község. Még kettőt tettem vizsgálat tárgyává ebben a megyében, amelyek szintén 85—95 százalék erejéig befizették tavalyi adójukat. Itt van például Babád község. 150 lakosa ellen van kimozdítási eljárás. Ez j 48 százaléka a földhöz juttatottaknak. Ezek közül 40 több évi, 110 pedig csak a múlt évi részlettel van hátralékban. Veszkény községben kimozdítási eljárás '42. ülése 19SS január 25-én, szerdán* 1 van folyamatban 110 ellen. Ez a szám a földhözjuttatottak 80 százaléka. Itt úgy áll a helyzet, hogy a földreform során kaptak 450 holdat, és ebből 350 holdnak új birtokosai ellen indították meg az eljárást. Ha talán nem untatom a t. Képviselőházat, volnék bátor ugyancsak hivatalos adatok nyomán arra is megfelelni, hogy mi okozta speciálisan ezeknél az embereknél azt, hogy nem voltak képesek, nemcsak a törlesztő részt, hanem a haszonbért sem megfizetni. Levélből olvasom fel a következőket. Azt mondja: (HaWuk! Halljuk! — Olvassa): «Amikor a földreformföldek kioszására került a sor, akkor azt mondották: X. Y., te kapsz két hold földet s azután fizetsz minden kataszteri korona után 10 kg búzát. De ugyanakkor annak a földnek, amelyiknek 13 korona volt a kataszteri tiszta jövedelme, azt felemelték 13 koronáról 19.50 koronára s amelyiknek 19 korona volt, annak felemelték 24.3 koronára. S bár 1931-ben a pénzügyminiszter Ígéretet tett arra, hogy ott, ahol a községek indokoltan kérik, hogy szállítsák le a kataszteri tiszta jövedelméhez meg fog történni, mégis, amikor ezek a községek kérték ezt, már első instanciájuk! nál teljesen elutasították őket.» Ez annál szoj morúbb és annál méltánytalanabb volt, mert I ott ahol a földhözjuttatottak földjének kataszteri tiszta jövedelmét felemelték, a visszamaradó földek haszonbérlői még a régi kataszteri tiszta jövedelem után adóztak, tehát az, aki földhöz jutott, duplán sújtatott azért, mert a földből részt kért magának, mert hiszen nemcsak az egyenes állami adókat, hanem a többi mellékadókat is ezután a felemelt kataszteri tiszta jövedelem után fizették. Ennek lett azután az eredménye, hogy ezekben a községekben egy hold után a törlesztési részlet évenként 85 pengőt tett ki és ha ezt egy évben nem fizették meg, akkor kamatostul 90 pengőre rúgott egy esztendőben ez az összeg. (Dinnyés Lajos: Gyönyörű dolgok! Es ennek a földreformnak tapsoltak önök!) Amikor azután őszJ szel jött a lehetőség, hogy lehet haszonbérletbe I is fizetni, akkor ezek az emberek fizettek, ille] tőleg fizetniök kellett volna egy évben 35—36 | pengőt. 1931-ben a pénzügyminiszter még olyan értelmű rendelkezést tett, hogy aki idejében befizeti azt a törlesztési részt, 33% kedvezményben részesül. Mire ezekhez az emberekhez ez a rendelkezés lejött volna, nagyrészük már be is fizette az 1931-es törlesztési részt, úgyhogy kérték, hogy ezt a jövőévi törlesztési részbe számítsák be. Akkor azt a bölcs utasítást kapták, hogy ezt majd az 52-ik részletnél fogják figyelembe venni, az utolsó részletnél, (Gallasz Ágost Rudolf: 26 év múlva!) szóval majd az unokáik fogják ennek előnyeit élvezni. Igen t. Képviselőház! A pénzügyminiszter úr nagyon szép elméleti választ adott itt az előbb Eber Antal képviselőtársam magas színvonalú beszédére. Ezt én nagy élvezettel hallgattam itt végig, azonban úgy érzem, hogy ezeken a gyönyörű szép párviadalokon kívül sokkal fontosabb dolog volna ezekkel a kicsiny kis konkrétumokkal foglalkozni, nemcsak talán nekünk, parlamenti tagoknak, hanem magának a kormányzatnak is. Ma sokat beszélnek a lelkek koncentrációjáról, a lelkek megbéküléséről, testvériesülésről. 1,200.000 embert megnyerni testvérnek, azoknak lelkét koncentrálni, azt hiszem, van olyan felelet, amelyet a kormányzat ma elsőrangú célnak tűzhetne ki maga elé, A kor-