Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-154
Az országgyűlés képviselőházának 15%, ülése 1933 március 1-én, szerdán. 443 mivel? Nem az anarkiának csimborasszója ezl Ahol négy csendőr (Griger Miklós: A fórra dalomnak dolgoznak! — Mozgás jobb felől) állandóan felsőbb parancsra való hivatkozással — ez az a rejtélyes felsőbb parancs — a szavazatszedő küldöttség elnökének jelenlétében az alispán parancsa ellenére, a százados parancsa ellenére, a választási elnök parancsa ellenére, egy rejtélyes felsőbb hatalom parancsa alapján képviselőt és bizalmiférfit egy választásból így kergethet ki, tudják, hogy ott mi történhetik! Az a svihákság, ami itt történt, hogy annak a képviselőjelöltnek, akinek az előző alkalommal többsége volt, ezen a választáson gyalázatos minoritása lett. (Berki Gyula: Kisebbségben volt!) Gratulálok ehhez önnek, miniszter úr, Önnek is, miniszterelnök úr. (Nagy zaj. — Peyer Károly: A másik rovatba írják a nevet! Ezt ismeri mindenki, hogyan csinálják! — Rassay Károly: Tizenkét öve ismerjük! — Egy hang a jobboldalról; Miért nem tesznek feljelentést? — Peyer Károly: Nem mondhatja a szavazó, hogy szavaz, a jegyző írja oda, hogy kire szavaz!) Felhívom a miniszterelnök úr és a^ belügyminiszter úr figyelmét a kisgyőri választásra, mert nem egészen érdekesség nélkül való az sem, ami ebben a községben történt. Miniszter úr! Az iratok ott vannak a belügyminisztériumban. Az ön engedélye folytán végre abban a szerencsés helyzetben voltam tegnap, hogy megnézhettem azokat az iratokat, amelyeket a levéltár Miskolcon csak ma hajlandó rendelkezésemre bocsátani, holott kötelessége lett volna az első órában rendelkezésre 'bocsátani. Megnézhettem tehát a kisgyőri választási iratokat. Tetszik tudni, mit állapítottam meg ezekboli Azt, Ihogy a legálisan odaküldött bizalmi emberünket, Gergely László urat, reggel 7 órakor a csendőrök eltávolították, úgyhogy a bizalmi ember ott nem teljesíthetett szolgálatot. Ellenben megtörtént a következő: — Ha a miniszter úr a. törvényt olyan nagyon tiszteli, alkalma lesz a büntetőeljárás megindítását íszorgalmazni kollégájánál, a t. igazságügyminiszter úrnál. — Száznál több egyén nevét, aki Tildyre szavazott, beírtak Szabónak. (Nagy zaj balfelöl. — Kun Béla: Gyalázat!) Itt a bizalmi férfiakat — két egyszerű embert,— nem az asztal .mellé ültették, amint a törvény előírja, hanem a fal mellé. (Mozgás és zaj.) Nem volt így módjuk ellenőrizni, tehát a Tildy-szavazókat — száznál többet állapítottam meg eddig — egyszerűen beírták Szabónak. (Nagy zaj.) Ügy látszik ... (Hajós Kálmán : Meg kell peticionálni! — Rassay Károly: Nem volna egyszerűbb a törvényt megtartani 1 ?) TTgy látszik, mélyen t. miniszter úr, akik ezt a választást Kisgyőrön rendezték, nagyon jól betanított emberek voltak. (Zaj.) Mert én az iratokból, amelyek az ön birtokában vannak a minisztériumban, el fogok önnek egy-két titkot árulni. (Halljuk! Halljuk! balfelol.) Például elárulom azt, hogy Szabónak a 13. szám alatti szavazója, Czeglédi József, magában a választási névjegyzékben meghaltnak van feltüntetve. (Zaj és derültség balfelol. — Egy hang a baloldalon: Azért szavazhat! — Bródy Ernő: Régi praxis! Régi dolog ez, uraim! — Rassay Károly: Lehel kürtjére feltámadnak! — Jánossy Gábor: Ott van a törvény!) Elárulom önnek, igen t. miniszter úr azt, hogy például a 15. számú szavazója Maczkynak (Derültség és felkiáltások a jobboldalon: Szabónak! — Peyer Károly: Jól mondja! Maczkynak!) magában a névjegyzékben így van beállítva: magyar királyi erdőőr, elköltözött. Bejelentem önnek, t. miniszter úr, hogy a 22. szám alatt leszavazó Kékedi József így van beállítva a névjegyzékbe: törölve, elköltözött. Elköltözött, de leszavazott! (Zaj.) T. Ház! Unom ezt folytatni. Engedjék meg, hogy csak arra hívjam fel a figyelmet, hogy megdöbbenéssel látom nem azt, hogy ilyen dolgok történnek, hanem méltóztatik tudni t. belügyminiszter úr, 'hogy mi felett döbbenek meg: afelett, hogy ennyire ügyetlen hamisítókat szerződtetnek a választásra. Valamivel okosabban, ügyesebben kell kiválasztani az embereket: olyanokat kell kiválasztani, akiket nem lehet rögtön tettenérni. Bátor vagyok felhívni ezeken kívül a t. belügyminiszter úr figyelmét — thiszen töméntelen ilyen dolog van — egy olyan körülményre, amely már nem a választási elnök hatáskörébe tartozik. Méltóztatik tudni ugyebár, mélyen t. belügyminiszter úr, hogy az "első választáson a tardi választási helyzet úgy alakult, hogy ott Tildy Zoltán lényegesen erőseb b volt. Méltóztatik tudni, hogy Tard községben a választást követő napon milyen csodálatos incidens játszódott le. Elmondom. (Zaj.) Kérem a t. képviselő urakat, szíveskedjenek ezt meghallgatni. Reggel 9 órakor a független kisgazdapárt helyi vezetőinek — tekintélyes, tisztességes paraszt embereknek, akik között törvényhatósági bizottsági tagok is voltak — házait végigjárták a csendőrök és azt mondták az embereknek, hogy erkölcsi bizonyítvány kiállítása végett jöjjenek a községházára.. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Magyarországon eddig nem volt divatban — ha csak nem az új stílusban, miniszterelnök úr — erkölcsi bizonyítványok kiállítása végett csendőrszuronyok között szállítani embereket a községházára. Mindenesetre tény az, hogy beszállították ezeket az embereket. Ezenközben az történt, hogy Tardon egy Molnár András nevű egyén, (Berki Gyula: Ismerjük a céget) akit az utcán az egyik csendőr kísért és puskatussal ütlegelt, minthogy nagy, kemény, erős, megtermett ember, visszafordult, átölelte a csendőrt, tülekedés közben elvette tőle fegyverét és futásnak eredt, a csendőr meg utána. (Nagy zaj. — Rassay Károly: Hát köteles tűrni, hogy verje? — Lukács Béla: Látta a képviselő úr? — Rassay Károly: Nekem a képviselő úr szava elég! — Lukács Béla: De nem volt ott a képviselő ár! — Gr. Hunyady Ferenc: Mi lesz, ha majd téged üt a csendőr? Csendben fogod tűrni? — Rassay Károly: 13 év óta hallom itt ezt és soha senkit meg nem büntettek! Engem is vitt már ki csendőr! Tudom, mi az! — Zaj.) Elnök: A képviselő ár beszédideje lejárt. Ulain Ferenc: Meghosszabbítást akarok kérni a t. miniszterelnök úrtól és a t. többségtől azért, hogy tudomására hozzam — audiatur et altera pars — a tényállást, hogy a miniszterelnök úr a törvényes esküjéhez híven igazságosan járhasson el. Kérek tehát negyedórai meghosszabbítást. Elnök: Kérem azokat, akik a meghosszabbítást megadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Kabók Lajos: Ugy-e, nem akarják az igazságot^ hallani?) Kisebbség. A Ház a meghosszabbítást nem^ adja meg. A belügyminiszter úr kíván szólni. (Peyer Károly: Elég, ha a csendőr üti, veri a választót. — Propper Sándor: Annak adnak meghosszabbítást. — Zaj.) vitéz Keresztes-Fischer Ferenc helügymi64*
