Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

442 Az országgyűlés képviselőházának . (Berki Gyula: Es nem az alispánra!) Ugyanez a törvény megjelöli az utakat és módokat abban a tekintetben, hogy miképpen kell a választási elnök esetleges törvénysértéseivel szemben megtorlással élni. Méltóztassék ezeket az utakat és módokat igénybevenni. (Zaj a baloldalon.) En csak egyet jelenteik ki: amennyiben az út «hozzám vezet, én a törvényt be fogom tartatni. (Élénk helyeslés jobbfelől. — Zaj a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, inéltóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nemi r (Igen! — Nem!) Akik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani! (Megtörténik') Többség! A Ház a választ tudomásul vette. Következik Ulain Ferenc képviselő úr második interpellációja a «belügyminiszter úrhoz. Kérem annak felolvasását. Pakots József jegyző (olvassa): «Helyesli-e a belügyminiszter úr azokat a visszaéléseket, amelyeket a mezőkeresztesi választással kapcsolatosan vitéz Bürbéiy-Maessky Emil elkövetett, és mit szándékozik ezek megtorlása végett a főispánnal szemben cselekedni? Ulain Ferenc s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ulain Ferenc: T. Képviselőház! Második interpellációmhoz a mélyen t. belügyminiszter úr kitűnően szolgáltatta az anyagot. Tudniillik utolsó válaszában azt mondotta nekem: képviselő úr, én mindig törvényes állásponton leszek, de önnek tudnia kell, ha törvénytudó, hogy a választás napján a választási elnöké a hatalom, övé a karhatalom feletti diszponálás joga, és ennek következtében én — a belügyminiszter '— nem is vonhatom felelősségre a választási elnököt azok miatt, amik az ő tudtával történtek. Önnek, miniszter úr igaza van, ez a törvényes álláspont, de kérdem az igen t. miniszter urat, méltóztassék most azután olyan választ adni, amely megnyugtatja majd a t. többséget is, a következőkre. Cserépváralján a következő csodálatos dolog történt, (Simon János: Mesedélután! — Zaj és felkiáltások a baloldalon: Ki mondta ezt? — Bródy Ernő: Ki mondja ezt? — Eckhardt Tibor: Ott volt a képviselő úr? — Simon János: Nem voltam ott! — Eckhardt Tibor: Akkor ne vonja kétségbe egy olyan képviselőtársa szavát, akit ott volt. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassanak az interpelláló képviselő urat szóhoz engedni. Ulain Ferenc: A belügyminiszter úr figyelmébe ajánlom a következő tényállást, amelyre a miniszterelnök úr figyelmét is nagyon melegen hívom fel. Cserépváralja községben az alap választás alkalmával leadatott Tiidyre 160 szavazat, Szabóra 124. Most a második választás alkalmával leadatott Tiidyre 46 szavazat és Szabóra 207. (Zaj és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak ehhez a csodálatosan gyors meggyőződésbeli változáshoz a következő tényállást tudomásul venni. vitéz Puly Zoltán úrnak kellett volna a bizalmi teendők ellátása végett megjelenni reggel háromnegyed nyolckor a szavazóhelyiségben. Meg is jelent. Hogy pedig ne méltóztassanak azt mondani, hogy nem tartotta be kellően a törvényes szabályokat, íme, itt van a közjegyzői tanúsítvány, amellyel igazolva volt, hogy ő Borsod vármegyében választójoggal bíró egyén, tehát őt ott meg kellett 5Jf. ülése 1933 március l-én, szerdán. volna tűrni. Miután azonban tudtuk azt, hogy mi eéloztatik, úgy, mint a másik úrnál, az igazolványt az alispán úrtól szintén megszereztük. Amikor az alispán engedélyével is felruházva és a közjegyzői okirattal ellátva, reggel háromnegyed nyolckor Cserépváralján megjelent, akkor a következő jelenet játszódott. Nota bene, már reggel fél hétkor ott volt, de akkor a csendőrök nem engedték be a községbe. Utasítást adtak neki, hogy távozzék és menjen a választási elnöktől kérni igazolványt. Elment a választási elnökhöz és a választásig elnöktől kapott is" egy igazolványt s «most már be is engedték. De amikor a működésére rákerült a sor, mélyen t. miniszter úr, akkor az történt, hogy az a négy csendőr, aki benn volt a teremben, odaállott és azt mondta: Most pedig takarodjék ki! Sem az alispán, sem a választási elnök parancsa nem irányadó, tessék távozni! vitéz Puly Zoltánt tehát négy csendőr a választási helyiségből, ahol bizalmi teendőinek teljesítése végett tartózkodott, az alispáni parancs, a választási elnök parancsa és közjegyzői igazolvány ellenére kiutasította! De van ám ez tovább is, t. miniszter úr! Felmutatom önnek még a következőket. Felmutatom önnek, miniszter úr, nehogy azt méltóztassék mondani, hogy ez mesedélután, Szeppelt Kálmán választási elnök aláírásával ellátott és sajátkezű írásával írt egy igazolványt, amelyben az van (olvassa): «Felkérem a hatóságot, hogy Szauerborn Károly képviselő urat és a kisgazdapárt bizalmi emberét, Puly Zoltánt Cserépváralja községbe beengedjék.» (Zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Pár percnyi türelmet kérek, uraim. Ezt az igazolványt délután háromnegyed egy órakor Fábián képviselő úr végre kiharcolta mégegyszer s amikor ennek az igazolványnak alapján mégegyszer megjelent Szauerborn képviselő úr és vitéz Puly Zoltán, a csendőrök megint kiutasították a községből. (Zaj balfelől) De még mindig nincs vége. Méltóztassék t. miniszter úr, még további törvényes rendet is megfigyelni, amely Magyarország közigazgatásában, úgylátszik, mélyen t. miniszterelnök úr, az új stílus jegyében szokássá vált. (Rassay Károly: Mondja a miniszterelnök úr, hogy elcsapatja azt, aki ezt a törvényellenességet csinálta. — Eckhardt Tibor: Ők adták az utasítást.) Méltóztassék tehát megjegyezni. Miután a választási elnök sem volt elég hatalom ahhoz, hogy délután háromnegyed egykor a bizalmiférfiú helyét elfoglalhassa, még a következő dolog is történt. Most már Münster csendőrszázadoshoz, aki ott a karhatalom feje volt, szintén elmentek délután egy órakor, és tőle is kértek engedélyt, hogy bemehessenek Cserépváraljára. Akkor kiállítottak egy igazolványt, hogy: «Sauerborn Károly független kisgazdapárti képviselői Cserépváralja községbe akadálytalanul bemehet és szabadon közlekedhetik. Ezen igazolványt a képviselő úr kérésére állítottam ki.» Ez történt délután fél 2 órakor és 14'06 perckor, vagyis két óra után 6 perccel Bényey Vendel tiszthelyettes megtagadta Sauebornnak és Pulynak a bemenetelt. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Saját tisztjeiknek sem engedelmeskednek? Ki parancsol a csendőrnek? — Zaj.) Kérdezem önöktől, egységespárti képviselő uraim, mondják meg önök; hát lehet-e ebben az országban minket, ha bármit követnénk el, ilyen események után vádolni vala-