Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-154
414 Az országgyűlés képviselőházának 154. ülése 1933 március 1-én, szerdán. a szakember, akinek véleményére támaszkodni kénytelen. T. Képviselőház! A közigazgatás keretei közé be kell vezetni a modern technika által rendelkezésre bocsátott új 'módszereket is, mert most már a villamosságnak új áldásai, a telefon, a rádió, a közlekedésnek új formái, az autóközlekedés, a motorbicikli-közlekedés, azután az írógépek és számológépek bevezetése a közigazgatás technikai struktúráját is rendkívül megegyszerűsíthetik és megkönnyíthetik. A gyorsaságot és olcsóságot is lehet műszaki alkotásokkal és berendezésekkel szolgálni, ez tehát olyan tényező, amit szintén a miniszter úr figyelmébe ajánlok. Mélyen t. Képviselőház! Nagyon helytelenítem, hogy az építésügyi közigazgatás még ma is a háború előtti állapotban van. A háború előtti elmaradt állapotok érvényesülnek a műszaki igazgatás minden terén. Nincs egy egységes, átfogó rendelkezés, nincs átfogó irányítás, nincs egy egységes szerv, amely ezekben a kérdésekben dönteni vagy határozni tudna. Ha megnézzük a legújabb építkezéseket, amelyek a vidéken történtek, amelyek a földreformmal kapcsolatos házhelyrendezés útján jöttek létre, az ember elborzad attól, hogy milyen kevés műszaki érzékkel, milyen higiéniai hiányokkal (Bródy Ernő: Ugy van!) és milyen régi, sőt atavisztikus módszerek lemásolásával történtek ezek, holott módjában volt a kormányzatnak beleszólni abba, hogy ezek a modern elveknek megfelelő modernebb eszközökkel és modernebb kivitelben készüljenek. De ezen nem lehet csodálkozni, ha tudjuk, hogy a vidéken nincs hatóság, ^auiely a telkek szabályozására, azok beépítésére, a beépítés mértékére nézve valamiképen határozhatna, nincs hatóság, amely a közcélokra való kisajátítás, a terjedékek -hovatartozása stb. tekintetében határozni tudna. Nincsenek jogszabályok a parcellázási kérdések rendezésére, a parcellázási uzsora lehetetlenné tételére. Nincs semmi jogi intézkedés abban a tekintetben, hogy az ilyen parcellázás közterületekre tartozik-e leadni, igen vagy nem, és ha igen, mennyit. Ez mind szabályozásra váró műszaki igazgatási feladat, amely megoldva nincs. Nincsenek megoldva a közlekedés érdekében fel; tétlenül szükséges méretbővítések lehetővé tételének ügyei. A városépítésnek legelemibb feladatai nincsenek megoldva. Nincs megoldva az építési övezetek kérdésének meghatározása sem a vidéki városokban, sem a falvakban, úgy, hogy sokszor csodálkozik az ember, hogy beépített házsorban egyszerre találkozik eg-y teljesen szabadonálló épülettel, vagy hogy az utcavonalon történő építkezésnél egyszerre hátraugró, előkertes építkezést lát, vagy pedig hqgy pl. ia Balaton mentén, szabadon álló építési övezetben, akárhányszor határra épített és tűzfallal ellátott épületek ormótlanítják el a Balaton partját. (Igaz! Ugy van!) Ennek mind az a magyarázata, hogy e tekintetben semmi néven nevezendő szabályozás a műszaki igazgatásban nincsen. Nincs országos építési szabályzat. Ahány község, ahány város, mindegyikben más és más az építési szabályzat. Nincs olyan hatóság, amely az építést ellenőrizné, amely a használt szerkezetek jóságát és minőségét felülbírálná, amely a kitűzési! vonalat megállapítaná, mert azt, hogy az úgynevezett szépészeti bizottságok kiszállnak a- helyszínére és ott úgy tessék-lássék jóváhagyják a máimegkezdett munkát, ezt komoly műszaki igazgatási eljárásnak nem lehet tekinteni. (Jánossy Gábor: A szépészeti bizottság csupa építészből áll!) A szépészeti bizottság nem helyettesítheti azt a hivatalos szervet, amelynek impériuma kell hogy legyen ezekben a kérdésekben. A mélyen t. miniszter úr ebben a javaslatban gondoskodni kíván egy ilyen szervről akkor, amikor a köziga zgatási bizottság műszaki albizottságát kreálja, mint másodfokú jés végsőfokon döntő \íó rumot, egyben gondoskodik egy műszaki szerv feltétlen jelenlétéről és ez az illetékes államépítészeti hivatal főnöke. Mindaddig azonban, amig a törvényhatósági bizottságokban és amíg a városi testületekben a műszaki szervek csak véletlenül vagy esetleg vannak jelen, s amíg nincsen kötelező műszaki szolgálat a városokban és a községekben, addig ez az így elképzelt bizottság a legtöbb, tekintetben nem lesz minden érdeket kielégítő, megbízható és megnyugvást keltő ítélkező szerv. T. Ház! Végtelenül fontos volna, hogy a vidéki közigazgatási műszaki szolgálat reformjáról történjék intézkedés, amint történik intézkedés a közegészségügyi szolgálatnál, ahol bizonyos létszámon felüli községet köteleznek arra, hogy orvost tartson, vagy több községet arra, hogy körorvost tartson. Épp így kötelezni kellene a községeket a műszaki szolgálat ellátására is a községi mérnöki állás, vagy a körmérnöki állás létesítésével. Ez nem is kerülne olyan sokba, mert ahogy a községi orvosoknak meg méltóztatnak engedni a magángyakorlatot és jóformán a magángyakorlat adja az orvos megélhetését és a fizetés csak egy kiegészítő pótlék, hasonlóképen lehetne a műszaki 1 szolgálatot is ellátni és biztosítani azt, hogy szakember, megbízhaitó szakember kerüljön a községi igazgatás szolgálatába, amikor is sokkal kevesebb ügy kerülne a másodfokú elintézés alá s így sokkal egyszerűbb volná az ilyen természetű ügyek elintézése. De még ezzel sem látom megvalósítottnak azt a bizonyos szükséges egyöntetűséget, amelyre ezekben az ügyekben szükség volna. Melegen ajánlom tehát a miniszter úr szíves figyelmébe az itt egyszer már felvetett, de meg nem valósított gondolatot» a vidéki közmunkatanács gondolatát. Amint a székesfővárosban a főváros műsziakii hatósága fölött áll egy szerv, amely másodifokon ítélkezik és amely egyrészt az autonómiának. másrészt a közoonti igazgatásnak egyenlő számú tisztviselőiből, egyenlő számú kiküldötteiből van összeállítva, s ez dönt végérvényesen minden < műszaki vonatkozású kérdésben, azt hiszem, legalább a vidéki városokra vonatkozólag ugyanúgy fel lehetne állítani egv közmunkatanácsot, amely egységes irányítás mellett és tegységes vezérelvek szerint egészséges irányba tudná terelni a vidéki műszaki adminisztrációt. T. Ház! Nagy híve vagyok a modern közig-azgatásnak. s feltétlenül a 'modern közigazgatási elvek közé sorolom a közigazgatási decentralizációt is. De ha így vara, akkor budapesti vonatkozásban sérelmesnek kell tartanom azt, hogy a székesfőváros közigazgatásában még ma is az 1872-es törvényben megállapított tíz köziigazgatási kerület van érvényben, jóllehet az 1930 : XVIII. te. már 14 közigazgatási kerületet kreált. Van négy új kerület, melyet az említett törvény kreált, s amely még ma sem valósíttatott mteR". Lélekszám tekintetében ped% Zugló és