Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

412 Az országgyűlés képviselőházának 1 szók nem merülhetnek fel. A fellebbezési fórumok csökkentését a magunk részéről csak helyeselni tudjuk és helyeselni tudjuk azt is, ha a minisztériumokat visszaadják valódi rendeltetésüknek, tulaj donképeni hivatásuk­nak. A minisztériumoknak nem az a hivatá­suk, hogy apró-cseprő ügyekben mint har­madfokú hatóság járjanak el, nem az a hiva­tásuk, hogy apró-cseprő közigazgatási ügyek elintézésével töltse a minisztérium tisztvise­lőinek fele az egész idejét, a minisztériumok­nak egészen más feladatuk van, nekik nagy elvi, államkormányzati kérdések tekintetében kellene kezdeményező és végrehajtó lépéseket tenni; nekik egészen más, magasabb, elvi szempontokkal kell foglalkozniuk, amelyeknek végrehajtása azután az alsóbbfokú közigazga­tási hatóságok dolga. Ettől a tulajdonképeni hivatásától veszi el a minisztériumot az ilyen fellebbezési ügyeknek odakerülő sokasága. Ha sokan panaszkodnak, hogy a minisztériumok­ban túlnagy a létszám és túldrága az admi­nisztráció, akkor ezt ennek a körülménynek köszönhetjük. Mi egészséges létszámcsökke­nést, természetes létszámcsökkenést várunk attól, ha ez a törvényjavaslat törvényerőre lép és e tekintetben a kormány intencióival a mieink tökéletesen konformisok. Szeretném még azt is, ha a kormányzatnak felügyeleti hatósági minőségéből folyó, talán kissé túlzott ellenőrző munkáját is revideálná a belügyminiszter úr, ha revideálná azt, hogy minden apró-cseprő automatikus ügy a minisz­tériumokba kénytelen felkerülni és olyan testü­letekkel szemben is, amelyekkel szemben a bi­zalom tökéletesen fennáll a minisztériumokban, még mindig kénytelenek heteken és hónapokon át az ügyek elhúzódást szenvedni azért, mert a minisztériumok túlterhelése miatt nem tuda­tosan, akaratlanul bizonyos autonóm testüle­tek ügyei a felügyeleti hatóság részéről felül­vizsgálat alá kerülvén, az ügyek végleges elin­tézése a felülvizsgálat folytán eltolódik. Az a meggyőződésem, hogy ez a javaslat ja­vítani fogja az alsóbbfokú közigazgatási ható­ságok munkáját (Helyeslés a jobboldalon.) ja­vítani fogja azért, mert ha az alsóbbfokú köz­igazgatási hatóságok abban a tudatban dolgoz­nak, hogy ügyeik úgyis felkerülnek felsőfokon a 'minisztériumba, tehát tökéletesen mindegy, hogy így vagy úgy határoznak, mert hiszen ők csak közbenszóló végzést hoznak, amely fel­lebbezés útján fogja csak az igazság pecsétjét megkapni a minisztériumiban. Kekünk végtelenül fontos, hogy a közigaz­gatási hatóságokban felébresszük a lelkiismere­tes és komoly munkának, felelősségérzetnek azt a mértékét, amely az ügyek érdemi elintézésé­nek lényegére fekteti a súlyt és amellyel meg­nyugvást tud kelteni mindenkiben, akit ez az ítélkezés ér. Nekünk gondoskodnunk kell azon­ban arról, hogy neosak fegyelmi, de vagyoni felelősség is terhelje ezeket a közigazgatási szerveket, (P. Szabó Géza: Persze hogy ter­heli!), mert vagyoni kérdésekben, rendkívül nehéz és bonyolult kérdésekben fontos, hogy lelkiismerettel történjék meg a határozathoza­tal, hogy tehát a fegyelmi felelősségen kívül, még vagyoni felelősség terhe alatt is kötelez­tessenek ítéleteik meghozatalára és azok végre­hajtására. Egytől lehet tartani. Bár híve vagyok a decentralizációnak és ha a centralizációt lehe­tőleg kerülni szeretném is, egytől lehet tar­tani, attól, hogy az ügyek elintézésében a mos­tani egyöntetűség kevésbé lesz meg. Van komoly 54. ülése 1933 március 1-én, szerdán. lehetőség arra, hqgy több helyen ugyanazon ügyekben esetleg többféle döntést fognak hozni. Még a Kúriánál is előfordul, hogy két tanács ugyanabban az ügyben ellentétes ítéletet hoz; ilyen esetre \ a Kúriának van egy jogegységi tanácsa,' amely az ilyen vitásügyekben a dol­gokat elintézi. Nem tudom, nem kellene-e itt is gondoskodni ilyen szervről, amely konkrét esetek előfordulásakor az ellentétes ítéleteknél mint jogegységi tanács járna el, (F. Szabó Géza: Benne van a javaslatban!), amely tehát az ügyek elintézése egységességének hiányát pótolni tudná. A magam részéről, de azt hiszem, ama párt részéről is, amelynek tagja szerencsés vagyok lenni, minden pártpolitikai vonatko­zástól mentesen és minden aktuális kérdéstől mentesen, tisztán elméleti szempontból aján­lom a miniszter úr figyelmébe azt a gondola­tot, hogy el kell választani a közigazgatást a politikától. (Elénk helyeslés a bal- és szélső­baloldalon.) Amikor a közigazgatási alsófokú hatóságok bírói funkciókat teljesítenek és íté­leteket hoznak, akkor nem szabad annak a lát­szatát fenntartani, mert értelme nincsen — alá­húzom: nem szabad annak a látszatát fenn­tartani, — hogy ezekbe az ítélkezésekbe a po­litika bármilyen tekintetben belejátszhatik. (Jánossy Gábor: Nem játszott bele eddig sem. — Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) En ezt nem mondottam, csak azt mondottam, hogy ennek még a látszatát is kerülni kell (Jánossy Gábor: Helyes, ezt aláírjuk.), nehogy valaki azt mondhassa, hogy az ellene szóló ítéletben része van annak, hogy az ő politikai felfogása s az ítélkező politikai felfogása nem azonos, vagy nehogy másvalaki azt mondhassa, egy hozott végzésnek értékét azzal csökkenthesse, azzal népszerűtleníthesse, hogy ennek a vég­zésnek meghozatalában szerepet játszott r az a körülmény is, hogy az illetőnek és az ítélet­hozónak a politikai felfogása azonos, vagy kö­zös. Amennyire fontos a bíróság szempontjá­ból, hogy a politikától teljesen elválasztva, mint politikailag független hatóság működ­jék, — ebben az esetben másodfokon végérvé­nyesen a közigazgatási hatóság — ugyanolyan fontos, hogy ha már a bírói függetlenséget nem is tudjuk megadni, legalább a bírói pár­tatlanság attribútumával ruházzuk fel a köz­igazgatási tisztviselőt. (Helyeslés a jobbolda­lon.) A miniszter úr már az indokolásban beje­lenti, hogy a közigazgatási bíróság decentrali­zációjára gondol és hogy legtöbb kérdés má­sodfokú elintézését erre a bíróságra kívánja ruházni. Ezt a gondolatot is helyeslem, de ez­zel a két intézkedéssel kapcsolatosan nagyon helyes volna, ha ebben a törvényjavaslatban azokban az ügyekben is, amelyekben nem a közigazgatási bíróság fog másodfokon ítélni, méltóztatnék kimondani, hogy az ilyen funk­ciókat teljesítő közigazgatási tisztviselő a poli­tikától tökéletesen és teljesen elválasztandó. Ez ad tekintélyt az ilyen ítélkezésnek, ez teszi megnyugtatóvá az ítélkezést és ez adja a jog­kereső közönségnek azt a meggyőződést, hogy itt az ítélkezések minden politikai vonatkozás­tól mentesen, tisztán, tárgyilagos, közigazga­tási alapon történnek. T. Képviselőház! Mi nagyon helyeseljük a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, mely­ben egyházi ügyekben meghagyja a harmad­fokú fellebbezés lehetőségét is és pártunk nagy elismeréssel van a belügyminiszter úr­nak az indokolásban kifejtett ama véleménye

Next

/
Thumbnails
Contents