Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

412 Az országgyűlés képviselőházának 1 szók nem merülhetnek fel. A fellebbezési fórumok csökkentését a magunk részéről csak helyeselni tudjuk és helyeselni tudjuk azt is, ha a minisztériumokat visszaadják valódi rendeltetésüknek, tulaj donképeni hivatásuknak. A minisztériumoknak nem az a hivatásuk, hogy apró-cseprő ügyekben mint harmadfokú hatóság járjanak el, nem az a hivatásuk, hogy apró-cseprő közigazgatási ügyek elintézésével töltse a minisztérium tisztviselőinek fele az egész idejét, a minisztériumoknak egészen más feladatuk van, nekik nagy elvi, államkormányzati kérdések tekintetében kellene kezdeményező és végrehajtó lépéseket tenni; nekik egészen más, magasabb, elvi szempontokkal kell foglalkozniuk, amelyeknek végrehajtása azután az alsóbbfokú közigazgatási hatóságok dolga. Ettől a tulajdonképeni hivatásától veszi el a minisztériumot az ilyen fellebbezési ügyeknek odakerülő sokasága. Ha sokan panaszkodnak, hogy a minisztériumokban túlnagy a létszám és túldrága az adminisztráció, akkor ezt ennek a körülménynek köszönhetjük. Mi egészséges létszámcsökkenést, természetes létszámcsökkenést várunk attól, ha ez a törvényjavaslat törvényerőre lép és e tekintetben a kormány intencióival a mieink tökéletesen konformisok. Szeretném még azt is, ha a kormányzatnak felügyeleti hatósági minőségéből folyó, talán kissé túlzott ellenőrző munkáját is revideálná a belügyminiszter úr, ha revideálná azt, hogy minden apró-cseprő automatikus ügy a minisztériumokba kénytelen felkerülni és olyan testületekkel szemben is, amelyekkel szemben a bizalom tökéletesen fennáll a minisztériumokban, még mindig kénytelenek heteken és hónapokon át az ügyek elhúzódást szenvedni azért, mert a minisztériumok túlterhelése miatt nem tudatosan, akaratlanul bizonyos autonóm testületek ügyei a felügyeleti hatóság részéről felülvizsgálat alá kerülvén, az ügyek végleges elintézése a felülvizsgálat folytán eltolódik. Az a meggyőződésem, hogy ez a javaslat javítani fogja az alsóbbfokú közigazgatási hatóságok munkáját (Helyeslés a jobboldalon.) javítani fogja azért, mert ha az alsóbbfokú közigazgatási hatóságok abban a tudatban dolgoznak, hogy ügyeik úgyis felkerülnek felsőfokon a 'minisztériumba, tehát tökéletesen mindegy, hogy így vagy úgy határoznak, mert hiszen ők csak közbenszóló végzést hoznak, amely fellebbezés útján fogja csak az igazság pecsétjét megkapni a minisztériumiban. Kekünk végtelenül fontos, hogy a közigazgatási hatóságokban felébresszük a lelkiismeretes és komoly munkának, felelősségérzetnek azt a mértékét, amely az ügyek érdemi elintézésének lényegére fekteti a súlyt és amellyel megnyugvást tud kelteni mindenkiben, akit ez az ítélkezés ér. Nekünk gondoskodnunk kell azonban arról, hogy neosak fegyelmi, de vagyoni felelősség is terhelje ezeket a közigazgatási szerveket, (P. Szabó Géza: Persze hogy terheli!), mert vagyoni kérdésekben, rendkívül nehéz és bonyolult kérdésekben fontos, hogy lelkiismerettel történjék meg a határozathozatal, hogy tehát a fegyelmi felelősségen kívül, még vagyoni felelősség terhe alatt is köteleztessenek ítéleteik meghozatalára és azok végrehajtására. Egytől lehet tartani. Bár híve vagyok a decentralizációnak és ha a centralizációt lehetőleg kerülni szeretném is, egytől lehet tartani, attól, hogy az ügyek elintézésében a mostani egyöntetűség kevésbé lesz meg. Van komoly 54. ülése 1933 március 1-én, szerdán. lehetőség arra, hqgy több helyen ugyanazon ügyekben esetleg többféle döntést fognak hozni. Még a Kúriánál is előfordul, hogy két tanács ugyanabban az ügyben ellentétes ítéletet hoz; ilyen esetre \ a Kúriának van egy jogegységi tanácsa,' amely az ilyen vitásügyekben a dolgokat elintézi. Nem tudom, nem kellene-e itt is gondoskodni ilyen szervről, amely konkrét esetek előfordulásakor az ellentétes ítéleteknél mint jogegységi tanács járna el, (F. Szabó Géza: Benne van a javaslatban!), amely tehát az ügyek elintézése egységességének hiányát pótolni tudná. A magam részéről, de azt hiszem, ama párt részéről is, amelynek tagja szerencsés vagyok lenni, minden pártpolitikai vonatkozástól mentesen és minden aktuális kérdéstől mentesen, tisztán elméleti szempontból ajánlom a miniszter úr figyelmébe azt a gondolatot, hogy el kell választani a közigazgatást a politikától. (Elénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Amikor a közigazgatási alsófokú hatóságok bírói funkciókat teljesítenek és ítéleteket hoznak, akkor nem szabad annak a látszatát fenntartani, mert értelme nincsen — aláhúzom: nem szabad annak a látszatát fenntartani, — hogy ezekbe az ítélkezésekbe a politika bármilyen tekintetben belejátszhatik. (Jánossy Gábor: Nem játszott bele eddig sem. — Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) En ezt nem mondottam, csak azt mondottam, hogy ennek még a látszatát is kerülni kell (Jánossy Gábor: Helyes, ezt aláírjuk.), nehogy valaki azt mondhassa, hogy az ellene szóló ítéletben része van annak, hogy az ő politikai felfogása s az ítélkező politikai felfogása nem azonos, vagy nehogy másvalaki azt mondhassa, egy hozott végzésnek értékét azzal csökkenthesse, azzal népszerűtleníthesse, hogy ennek a végzésnek meghozatalában szerepet játszott r az a körülmény is, hogy az illetőnek és az ítélethozónak a politikai felfogása azonos, vagy közös. Amennyire fontos a bíróság szempontjából, hogy a politikától teljesen elválasztva, mint politikailag független hatóság működjék, — ebben az esetben másodfokon végérvényesen a közigazgatási hatóság — ugyanolyan fontos, hogy ha már a bírói függetlenséget nem is tudjuk megadni, legalább a bírói pártatlanság attribútumával ruházzuk fel a közigazgatási tisztviselőt. (Helyeslés a jobboldalon.) A miniszter úr már az indokolásban bejelenti, hogy a közigazgatási bíróság decentralizációjára gondol és hogy legtöbb kérdés másodfokú elintézését erre a bíróságra kívánja ruházni. Ezt a gondolatot is helyeslem, de ezzel a két intézkedéssel kapcsolatosan nagyon helyes volna, ha ebben a törvényjavaslatban azokban az ügyekben is, amelyekben nem a közigazgatási bíróság fog másodfokon ítélni, méltóztatnék kimondani, hogy az ilyen funkciókat teljesítő közigazgatási tisztviselő a politikától tökéletesen és teljesen elválasztandó. Ez ad tekintélyt az ilyen ítélkezésnek, ez teszi megnyugtatóvá az ítélkezést és ez adja a jogkereső közönségnek azt a meggyőződést, hogy itt az ítélkezések minden politikai vonatkozástól mentesen, tisztán, tárgyilagos, közigazgatási alapon történnek. T. Képviselőház! Mi nagyon helyeseljük a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, melyben egyházi ügyekben meghagyja a harmadfokú fellebbezés lehetőségét is és pártunk nagy elismeréssel van a belügyminiszter úrnak az indokolásban kifejtett ama véleménye