Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-151
Àz országgyűlés képviselőházának 15 zésére állanak ilyenek. En viszont számos alkalommal kifejeztem már, hogy minden egyes olyan eset, amikor törvénytelenség vagy olyan eljárás történt, amely gazdaságilag nem indokolható, méltóztassanak elém terjeszteni, (Zaj balfelől.) ezeket az eseteket a lehető legjobb indulattal bíráljuk el és gondoskodunk arról, hogy ne történhessék semmiféle olyan törvénytelen vagy gazdaságellenes eljárás, amelynek nincs meg az a rációja, hogy az állampénztár javára bevételeket biztosít. (Dinich Ödön: Ezt nem bírná nézni a miniszter úr sem, ami történik!) Elnök: Tessék már csendben maradni, képviselő úr! (Dinich Ödön: Ez így van!) Imrédy Béla pénzügyminiszter: Méltóztassék megengedni, az én meggyőződésem szerint ezekben »a mai nehéz időkben nem tesznek jó szolgálatot azi igen t. képviselő urak akkor, amikor egyes szórványos eseteket általánosítva,, úgy állítják be a dolgot, mintha az adóhatóságok embertelenül járnának el az adófizető polgárokkal szemben, holott a legmeszszebbmenő kímélet érvényesül nemcsak azokban a rendeletekben, 'amelyeket a minisztérium ad ki és adott ki több ízben is, — amelyek az adóbehajtások terén is a legmesszebbmenő méltányosságnak és a termelési szempontoknak figyelembevételét írták elő a hatóságoknak — hiamem maguknak a hatóságoknak részéről is. Ismétlem, méltóztassanak minden méltánytalan, törvénytelen esetet bejelenteni, én gondoskodni fogok azok megszüntetéséről, viszont azonban kérem, hogy ne méltóztassanak egyes eseteket általánosítvfa:, az országban ezt a hamis látszatot kelteni. Kérem válaszom tudomásul vételét. Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszionválasz joga. (Dinnyés Lajos közbeszól) Nem Dinnyés képviselő urat, Ihanem Fábián képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy bátor legyek rektifikátni ía miniszter úrnak egy téves kijelentését. A t. miniszter úr azt mondotta, hogy ne állítsam azt, hogy a hatóságok embertelenül járnak el. Azt hiszem, beszédemben én éppen azt mondottam, hogy én a jegyzőket és a végrelhiadtokát, akik közvetlenül érintkeznek a néppel, meg akarom védelmezni az ellen a látszat ellen, mintha ők járnának el embertelenül. A jegyzők és taz adóvégrehajtók nem járnak el így, de a felsőbb hatóságok kényszerítik őket arra, hogy így járjanak el. Sőt meg kell állapítanom, t. Képviselőház, hogy ezek a szerencsétlen emberek, akiknek igazán Jiem a legpaszszionátusiaibb foglalkozásuk van Magyarországom, — mert tudok elképzelni valami kellemesebbet is annál, mint ihogy valaki transzferkocsival és két rendőrrel vagy csendőrrel és a becsüssel jár házról-házra azért, hogy összeszedje, ami összeszedhető — igenis törekszenek emberségesen eljárni, mert h ár utasítás viam arra, hogy 20%-nál kevesebbet nem fogadhatnak el, ha 10 vagy 20 pengőt adnak, akkor bizony törekszenek a transzferálástól elállni. Ezt én a magam részéről felszólítás nélkül elismerem. A sajnálatos az, 'hogy amikor egész községről és egész városról van szó, nem mehetek minden egyes esetben a t. miniszter úrhoz, vagy a t. államtitkár úrhoz és nem mehetnek képviselőtársaim sem. Egy általános utasítást kell kiadni arra vonatkozólag, hogy olyan embernél, akinél az adófizetési szándék meg . ütése 1933 február 22-en, szerdán. 333 van és akinek múltbeli befizetései bizonyítják, hogy ő adófizetési kötelezettségének eleget tett és saját hibáján kívül maradt ihátralékban, fokozatos elővigyázatosságot kell az adóhatóságnak gyakorolnia. (Vargha Imre: Ki van adva ismételten!) Örömmel venném ezt tudomásul, de akkor nem tudom megérteni, hogyan történhetnek ilyen esetek. Holnap egész tömeget fogok átadnia t. államtitkár úrnak, 80 esetet egyetlen községből, amely esetek között nincs egy sem, ahol 30 pengőnél nagyobb volna az adóhátralék. Mert én csak az olyan eseteket gyűjtöttem össze, ahol nem notórius adónemfizetőkrőh hanem notórius adófizetőkről van szó, akik tehát egészen jelentéktelen kis összegekkel tartoznak, ezeket a mai világban megfizetni nem tudják és velük szemben mégis a transzferálásnak ezt a szörnyűséges, azt hiszem, mindnyájunk által nagyon sajnált eszközét akarják a hatóságok alkalmazni. Még egyszer kénytelen vagyok a t. miniszter úr és a kormány figyelmét felhívni arra, hogy nincs borzasztóbb és rettenetesebb eszköz és fenyegetés egy polgári háztartásra nézve, mint az a riasztó^ cédula, amelyet a polgári háztartások bizonyára igen nagy számmal kapnak, mert hiszen Budapesten nem szórványosan, hanem egyedül az 1932-ik évben 296.000 zálogolás történt, ami tehát azt jelenti, hogy minden adófizetőnél átlagban négy alkalommal zálogoltak. Méltóztatnak-e tudni, hogy mi van a részletfizetésekkel és a transzferálásokkal? Aki az egyik helyen részletfizetési kedvezményt kapott, mondjuk a kereseti adó tekintetében, nem kapott kedvezményt a jövedelmi adó befizetésére és amely napon a kereseti adóra bizonyos részletfizetést teljesített, ugyanazon a napon jönnek hozzá transzferálni a jövedelmi adó címén; vagy jön a transzferkoesi és felszólítják, hogy teljesítsen fizetést a forgalmi adóra vagy a társadalombiztosító intézeti járulékra. Egyenesen meg kell bolondulnia a szegény embernek, mert a csekkek között nem tud rendet tartani és nem tudja, hogy tulajdonképpen melyiknek a javára is teljesítsen részletfizetést. (Ügy van!) Méltóztassanak elhinni, hogy én sem paszszióból veszem igénybe háromnegyed két órakor a képviselőház figyelmét ebben a kérdésben, hanem igenis azért, mert látom ezeknek a becsületes kispolgároknak, akik valamenynyien a mi támaszaink, az összeomlását, látom polgári exisztenciájuk megszűnését. Igenis aláhúzottan kérnem kell a t. pénzügyminiszter urat és az egész pénzügyi kormányzatot arra, hogy legalább azoknál az eseteknél, ahol az adókat sem kapja meg a hatóság, legyen elnézéssel, irgalommal és kegyelemmel az adófizetők iránt. Elnök: Következik t a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Sorrend szerint következik Farkas Tibor képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Interpelláció a miniszterelnök úrhoz a három szomszédos állam között létrejött szorosabb kapcsolat következményei tárgyában. Hajlandó-e a miniszterelnök úr a kép-