Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-142

Az országgyűlés képviselőházának lUk volt, 'bizonyára azért, mert ezek az országok gaz­daságilag és földrajzilag is közel vannak egy­máshoz; kineveztetett tehát Svájc és Egyip­tom követének. (Derültség balfelöl. — Dinnyés Lajos: Odajárt Mayer János teveháton! Itt a kapcsolat! — Derültség.) Ügy öt, mint az egész konzulátusunkat kikapcsolták a svájci poli­tikai, gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi ügyekből s mindent erre a nevezetes, megbíz­ható, jellemes, tündöklő hazafira, Laskaira bízták. (Turehányi Egon: Még az idegenfor­galmat is!) Száz embertől, aki ezt a Laskait ismerte, hallottuk, hogy nincs az a tökfilkó, aki öt­percnyi beszélgetés után fel ne ismerte volna erről az emberről, hogy egy patologikus ha­zudozó, egy nagyzási mániában szenvedő hó­lyag. (Viharos derültség és zaj bélfelöl. — El­nök csenget.) Ennek az embernek gazdasági tudása nulla; a megbízhatóságból pedig egy szikrányi sem lakozott benne. Kérdem: hogyan lehetett rábízni erre a magyar kormánynak ilyen értékeit? (Eckhardt Tibor: Bud János nála lakott!) Hogyan lehetett rábízni erre olyan hatalmas összegeket a magyar állam­kasszából, amely az adófizetők ma már véres és verejtékes garasaiból tevődik össze? (Zaj a baloldalon. — Bródy Ernő: Hátborzongató!) A t. miniszter úr előterjesztései során kon­cedálni fogja azt a (kijelentésemet, hogy az ed­digi vizsgálat legalább egy millió svájci frank elorzott, vagy, mondjuk magyarul: ellopott pénznek a hollétét nyomozza, (Eckhardt Tibor: Borgőzzé vált!) De hogy van az, — és most kérdem az igen t. miniszter úrtól, akivel ebben a kérdésben igazán nyugodt lelkiismerettel nézhetünk szembe egymással, mert az első pil­lanattól kezdve ennek a borpalota-gazdálko­dásnak ellenzői voltunk, amiről nyomtatott , írásbeli dokumentumok is tanúskodnak — ho­gyan történhetett meg, hogy alighogy Laskai megkapta az első megbízást a pénzügyminisz­tériumitól, első dolga az volt, hogy a Beaten­gasse 11. szám alatti odiózus házban megje­lent, egy olcsó opciót vett rá és ezt a házat másnap drágán már el is adta a magyar kor­mánynak. Ki ellenőrizte ezt a tranzakciót? Ki számoltatta el ezt a köpenicki diplomatát? (Zaj és derültség balról.) A földszintre telepítették az úgynevezett magyar borházat, az első emeletre Laskaynak,' a r Bevollmächtiger Oberregierungsratnak iro­dáit, amelyekben soha egyetlen magyar em­bert nem alkalmaztak, a harmadik emeletre tervezték a Collegium Hungaricumot, (Rassay Károly: A leányne velőinézetet.) a negyedik emeletre tervezitek ia kiszolgálókisasiszonyok hálószobáit. (Viharos derültség minden olda­lon.) Hogy pedig a Collegium Hungaricum nem került oda, ennek oka az* hogy az a zü­richi bieder polgár azt mondotta: En pedig ebbe a házba nem teszem be a lábamat, mert az nem borház, hanem egészen más fajtájú ház, ahol a harmadik emeleten derék fiatalemberek­nek vannak a hálószobái és a negyedik emele­ten, amelyet lépcső köt vele össze, a borházban kiszolgáló kisasszonyok hálószobái- (Kállay Miklós földművelésügyi miniszter: Volt ennél nagyobb baj is!) Ezzel egyidejűen megjelent egy bizonyos Dengler nevű építőmester. Ez a Dengler nevű építőmester, aki a magyar művészettörténelem­ben ismeretlen egyéniség, akárhol a világon magyar borpalotát építettek, Dengler úr jelent meg ott és Dengler úr épített turáni stílusban, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIIL , ülése 1933 január 25-én, szerdán. 25 (Derültség.) Ha megnézik, t. Képviselőház, akkor látják, hogy cirádák pulykatojásba buj­tatott Bourbon liliomok minden egyes borhá­zon. Hogy ez miért turáni stílus, azt sohasem fogom megérteni! (Derültség.) Azt sem tudom megérteni, hogy akkor, amikor az országnak olyan tehetséges és elismert fiatal mérnökgene­rációja van, amely kénytelen elmenni villamos kalauznak, jBródy Ernő: Utcakaparónak!) cím­írónak, miért bízták éppen reá az építést? Ki az a Dengler? Micsoda protekciója lehet ennek az építőmesternek, aki az államnak Európa ösz­szes metropolisaiban levő borpalotáit oly rej­telmes turáni szabadalommal építette? (Zaj bal­ról. — Felkiáltások: Ki hát Dengler?) T. Képviselőház! Megvették a Beatengasse 11. számú házat. Jelentékeny proviziót zsebelt belőle ez az ördöngös Laskai. Utána megala­kult a Hungária rt., az a részvénytársaság, amely azután a többi svájci borházat a tárcá­jában tartotta, hogy szakszerűen fejezzem ki magamat. A Hungária rt. részvényeinek 60%-a az államé, 40%-a azoké a boldogtalan svájci polgároké, akiket Laskai azzal ugratott be, hogy a magyar állam partnerei lehetnek eb­ben az üzletben s ő mint Bevollmächtigter Oberregierungsrat, ami államtitkári rangot je­lent Svájcban, írásban garantál nekik 7% osztalékot. Ebben a Hungária részvénytársaságban, amely után rövidesen következett a Minerva A.-G. és a Splendid A.-G., benne volt a föld­mívelésügyi minisztériumnak két tisztviselője mint igazgatósági tag. Az egyik Istenben bol­dogult Gally miniszteri tanácsos úr, a másik Bálázsy miniszteri tanácsos úr, a borosztály vezetője. Ez már — .sajnálattal, de ki kell mondani — némi joggal megtéveszthette azo­kat az egyszerű svájciakat, akik nemcsak a kormányfőtanácsO'S Laskait látták maguk előtt, a Bevollmächtigten; hanem látták azt is, hogy annak a részvénytársaságnak igazgató­ságában, amelynek részvényei^ nekik felkínál­ják, a magyar állam két aktív minisztériumi főtisztviselője is helyet foglal. Itt mutatkozik meg a kisgazdapárt elköl­tözött vezérének, Gaal Gastonnak az ia sokszor lemosolygott igazsága, hogy lehetetlen helyzet az, hogy köztisztviselők állami részvénytársa­ságokban helyet foglaljanak. (Ügy van! bal­felöl.) Most ezekben a svájci pörökben, ame­lyek lavinamódra fognak megindulni, ismétel­ten fognak találkozni azzal a számunkra oly ártalmas érveléssel: hogyne téveszthette volna meg ez a széltoló Laskai a svájci polgárokat, amikor érdeklődésükre megtudták, hogy t &z igazgatóság tagjai között tényleg a földmíve­lésügyi 'minisztérium magasrangú tisztviselői is helyet foglalnak, és akár a sematizmusból megállapították, hogy úgy Gallay, mint Bá­lázsy magasrangú pozíciót foglalnak el az ál­lami apparátusban. (Eckhardt Tibor: Ügy van! igaza van Lázárnak! Cáfolhatatlan igaza! — Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Az egyik meghalt, a másik régen eltávozott!) T. Ház! A bázeli borházról, sajnos, nincs időm beszélni. Erről csak annyit mondok, hogy megállapítás szerint közel 200.000 svájci frankot suszteroltak bele. A bázeli borház már két év óta be van zárva- A többiekről nem is beszélek. (Propper Sándor: A gründolók nincsenek be­zárva? — Egy hang a szélsöbaloldalon: Nem is lesznek!) Nagyon jól tudjuk, f hogy a többi svájci borházak részben perben állanak a Hun­gáriával, részben teljesen tönkrementek. Hiszen 4

Next

/
Thumbnails
Contents