Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-151

286 Az országgyűlés képviselőházának í, törvényes rendezését.^ Ez a törvényes rendezés pedig ma már másképpen, mint a gazda felelősségének valami módon való törvényes megállapításával elérhető nem volt. Ezek voltak azok az elgondolások, amelyek a kormányt a javaslat benyújtásával vezették. Maga a javaslat nyolc fejezetből áll., Az 1. fejezet törvényi kezességet állapít meg a gazda terhére a gazdaságában allkamazott vállalkozók által felfogadott munkások járandósága erejéig, s ugyancsak törvényi kezességet állapít meg a gazdaságban, vasútépítésre, út, vízi vagy egyéb földmunkára saját számlájára vállalkozóval szemben az alvállalkozója által felfogadott munkások javára. A javaslatnak ez a része, t. Ház, lényegesen új; a mi jogrendszerünkben ugyanis általános jogszabály, hogy a munkaadó nem felel azoknak a követeléseiért, akiket az ő munkavállalója a saját nevében fogad fel a gazdasági munkálatok elvégzésére, azon egyszerű oknál fogva, mert hiszen közöttük jogviszony nincs. Ezen az általános jogelven a magyar jogszolgáltatás igyekezett egy-egy nagy, kirívó igazságtalanság jóvátétele céljából imitt-amott rést ütni s a magyar bíróság e kialakult gyakorlatát és új polgári törvénykönyv régebbi kiadásának 1307., a Képviselőház elé beterjesztett kiadásának 1558. §-a már fel is vette egy hasonló, a bírói gyakorlattal megegyező rendelkezésben, amelyben kimondja azt, hogy a munkaadó készfizető kezesként felel a munkások munkabér-járandóságáért abban az esetben, ha a munkavállaló a munkát egészben, vagy részben harmadik személyekkel végezteti és a gazda a munkavállaló és a harmadik személyek közötti jogviszonyba bármely tekintetben befolyik; tehát akár a személyek megválasztásával, akár olyan módon, hogy a jogviszony szabályozása, a munkabér megállapítása tekintetében befolyik; már megállapítja a készfizető kezességet. Az új polgári törvénykönyv tervezete tehát egy lényeges lépéssel ment már tovább a gazdasági munkásvédelem terén. Sajnos, azonban ez a rendelkezés sem bizonyult elegendőnek a gazdasági válság kimélyülése következtében iiifjsi már tömegesen jelentkező panaszok igazságos elbírálására. Mind gyakrabban fordult elő ugyanis az a sajnálatos eset, hogy a munkásvállalkozók az általuk szerződtetett munkások bérét a gazdától felvették, de nem szolgáltatták ki az általuk felfogadott munkásoknak. Sajnos, e tekintetben a meglévő rendszabályok és jogszabályok a munkások számára elegendő védelmet nem nyújtottak. Nem nyújtott elegendő védelmet az a törvényes zálogjog sem, amely megadatott a munkásoknak a csoportvezetővel szemben az illetők munkabérére és munkaeszközeire, mert hiszen megtörtént, hogy felvette a munkabért, elvitte munkaeszközeit, ha voltak és így, ha volt is vele szemben jogilag érvényesíthető követelés, az behajtható nem volt. Miként előbb említettem, ilymódon a gazdasági munkások jogvédelmét másképpen megalapozni, mint a gazda felelősségének valami módon való megteremtésével, nem lehetett. Kétségtelen, hogy ez újabb megterhelését jelenti a gazdának, azonban az is kétségtelen, hogy ezt a jogi megterhelést a gazda kellő óvatossággal, kellő gondossággal a minimumra tudja leszorítani s meggyőződésem, hogy a gazdák ezt a mi- , nimális terhfet a maguk részéről örömmel fog- 1 ják vállalni, abban a tudatban, hogy ez a gazda 1 ']. ülése 1933 február 22-én, szerdán. és a munkások között szükséges jóviszony megerősítéséhez mindenesetre nagymértékben fog hozzájárulni. Az úgynevezett idény-, vagy szakmany-, vagy sommásmunkások alatt a törvény azokat a munkásokat érti, akik nem egy bizonyos munka elvégzésére vállalkoznak a gazdaságban, hanem az év valamelyik szakában bármilyen munka elvégzésére, amennyiben legalább egyhónapi időre kötelezik el magukat. Az ilyen munkásoknál, akik olyan kikötés mellett szerződnek, hogy a munkájukért járó ellenszolgáltatást az 'ő közös megbízottjuk, bandagazdájuk, bandavezérük, csoportvezetőjük fogja átvenni és elszámolni a gazdával, a törvény ezt a kezességet csak abban az esetben állapítja meg, ha a gazdának a bandavezér állandó alkalmazottja, vagy ha a gazdának, amikor a szerződést a csoporttal megkötötte, tudomása volt, vagy csak súlyos gondatlanságból nem volt oly tényekről tudomása, amelyekből a bandavezér, a csoportvezér megbízhatatlansága világosan kitűnik. A törvényjavaslat a gazdának ezt a culpa in eligendo elvből leszármaztatott kezességi kötelezettségét, felelőssségét kiterjeszti arra^ a vállalkozóra is, akinek részére több munkavállaló vizimunkálatok, út, vasútépítések,, vagy egyéb földmunkák elvégzésére közös meghatalmazott megnevezéssel szerződik. A második fejezet az ingatlan megszerzőjének felelőssségéről rendelkezik. Számtalan panasz merült fel a tekintetben, hogy az ingatlantulajdonosváltozás esetében igen sokszor a volt tulajdonosnak a gazdaságában alkalmazott munkásai munkabérüket nem tudták a volt tulajdonossal szemben érvényesíteni. A volt tulajdonossal szemben ugyanis a szerződésből folyó vételár tekintetében az érvényesítési lehetőség a munkásokra nézve igen problematikus volt, az új tulajdonossal szemben pedig a régi munkások nem voltak jogviszonyban.- A javaslat tehát megállapítja az ingatlan szerzőjének felelőssségét a volt tulajdonos ellen fennálló azokért a követelésekért, amelyek az adásvételi szerződést megelőző egy éven belül a gazdaságban végzett gazdasági munkán alapulnak. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Itt a törvényjavaslat a gazdatisztekre, a gazdasági cselédekre, a munkásokra, a dohánykertészekre, az erdőmunkásokra, a napszámosokra és egyéb, a gazdaságban alkalmazott és alkalmazható gazdasági munkásokra gondol. Az új szerződésnek ez a felelőssége megszűnik abban az esetben, ha az ingatlan adásvételi szerződésnek a telekkönyvbe való bejegyzése napjától számított egy éven belül ez az igény az új tulajdonossal szemben nem érvényesíttetik. III. fejezet a gazdasági ingatlanon végzett munkabér elsőbbségi jogát, illetőleg előnyös kielégítési sorrendjét állapítja meg árverés, végrehajtás, illetve kisajátítás esetén. A javaslat előnyös kielégítést ad azoknak a követeléseknek, amelyek az árverést megelőző egy éven belül az illető gazdaságban végzett gazdasági munkákon alapulnak. Abban az esetben, t- Ház, ha az ingatlan használatára vagy haszonélvezetére vezettetett végrehajtás, a törvényjavaslat különböztet a tekintetben, vájjon a felmerült munkabérek az ingatlan haszonélvezetére vagy használatára vezetett zárlat ideje alatt keletkeztek-e, mely esetben kimondja azt, hogy ezek a követelések a zárlati jövedelemből, a zárgond-