Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-151

284 Az országgyűlés képviselőházának 1 őr: «Tessék kiszállni az autóból, csak gyalog mehet be a képviselő úr a (községbe». Én ez ellen tiltakoztam. Azt mondtam, hogy a csendőrség^ nem szabhatja meg nekem, hogy a Szent Pál apostol járművén, a saját lábaimon menjek-e be, vagy pedig autóval, ahhoz nekem jogom van, hogy autóval menjek be egy községbe. (Felkiáltások jobbfelől: Persze! — Zaj-) Végül is, el akarván végezni a dolgomat a községben... (Zaj a jobboldalon. — Friedrich István: Lehet ezen jól mulatni? — Dinien Ödön: Nem hiszem, hogy magukévá merik tenni azt, ami történt!) Elnök: Kérem Dinich képviselő urat, tessék csendben maradni! (Ulain Ferenc: Ha majd önökkel fogják csinálni, mit fognak szólni? — Zaj a jobb- és a baloldalon.) Kérem a képviselő urakat mindkét oldialon, méltóztassanak csendben lenni! A képviselő uraknak nem az iaz érdekük, hogy a tárgyalást zavarják, hanem az, hogy a tanácskozás az ország javára nyugodtan folly ék. Kérem Reis inger képviselő urat, szíveskedjék beszédét folytatni. (Berki Gyula közbeszól. — Zaj.) Reisinger Ferenc: Berki képviselő úr elbújhatna szégyelletében, mert ezeknek a disznóságoknak ... (Zaj jobbfelől.) Berki képviselő úrnak legkevesebb oka van ezeken nevetni. Szegy élheti magát, akárki nevet. (Nagy zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a tárgyalás komolyságát megőrizni. (Helyeslés a jobboldalon.) A képviselő úr pedig ne személyeskedjék. Reisinger Ferenc: En személyeskedem? (Zaj.) En csak dühös vagyok azért, mert részt vettem ebben a gyalázatosságban. (Elénk derültség a jobboldalon.) Hiába röhögnek az urak. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen. — Elnök csenget. — Malasits Géza: Igaza van!) Aki szenvedő alanya volt ennek a piszkos munkának, az dühös lesz és fel van háborodva. (Nagy zaj. Közbekiáltások a jobb- és a baloldalon.) Képviselő úr ne komiszkodjék, elég volt Keresztesen! Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. Figyelmeztetem, hogy bejelentheti a házszabályok értelmében mentelmi jogának megsértését Reisinger Ferenc: Tessék ... Elnök: Várjon, kérem, egy kicsit. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy mentelmi joga megsértésének he jelentését nem korlátozom, de ne indulatoskodjék és ne személyeskedjék. A képviselő urakat pedig kérem, hogy méltóztassanak csendben maradni; méltóztassanak elhinni, hogy akkor hamarabb végezünk. (Helyeslés és derültség a jobboldalon^) Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! Végül is el akarván végezni a dolgomat, leszálltam az autóról, azt künnhagytam a község végén és úgy bementem Szent-István községbe. Azután gyalog visszamenteni Szent-István község alá, az autóra felültem és visszamentem a kerület székhelyére, Mezőkeresztesre, ahol újabb csendőrjárőr állt elém, amely nem engedett be a községbe. Ahba a helyzetbe kerültem, hogy két község között lóghattam, mint Mohamed koporsója a semmiben. Nem engedtek (be sem az egyik, sem a másik községbe. Felfogásom szerint ez tipikus sérelme a mentelmi jognak, amikor egy képviselőt fizikailag megakadályoznak abban, hogy törvényhozói kötelességét és alkotmányos jogait gyakorolja. 51. ülése 1933 február 22-én, szerdán. Folyó hó 18-án délután végre nagynehezen, különböző trükkökkel eljutotttam Harsány községbe. Harsány községben azután, mivel a község alatt nem volt csendőrjárőr, a község közepén találkoztam egy csendőrjárőrrel, amely feltartóztatott és nagyon csodálkozott azon, hogy hogyan jöttem én a faluba. En is csodálkoztam azon, hogy Magyarországon azon lehet csodálkozni, hogy egy országgyűlési képviselő egy községbe bemegy. (Dinich Ödön: Külön dicséretet kap érte a csendőr, ha képviselővel komiszkodik.) A csendőrjárőr ragaszkodott ahhoz, hogy engedély nélkül nem mehetek be a községbe én sem, mert 12 órától kezdve ez a rendelet

t és azt mondotta, hogy jelentkezzem a községházán. Ugyanabba a helyzetbe kerültem tehát, mint az előbh. Elakarván végezni a rámbízott feladatot, jelentkeztem a községházán a község jegyzőjénél, azzal, hogy itt vagyok és méltóztassék megengedni, hogy kimozdulhassak a községbe. Könnyű ezen nevetni, könnyű ebből kabarét csinálni, azonban azt hiszem, hogy azok az urak, akik komolyan veszik az alkotmányos életet, inkább sírhatnának az efajta dolgok felett, hogy már odáig süllyedtünk, hogy egy országgyűlési képviselőnek be kell mennie a községházára és ott jelentkeznie kell, hogy betette a lábát a községbe. Ennél jobban, ennél fényesebben már nem lehet lerajzolni azt a hajtóvadászatot, amelyet a mezőkeresztesi választás alkalmával csináltak. (Dinich Ödön: A híres borsodi legények! — Zaj. — Elnök csenget.) Meg kell állapítanom, hogy amikor velem ez történt, akkor nemcsak országgyűlési képviselők, hanem egyszerű emberek, akik a kormánypárthoz tartoztak, szabadon jártak-keltek, gyalog és autón egyformán, a községekben. (Dinich Ödön: így van!) Többen megállapítottuk, hogy amikor én gyalog mentem be Mezőkeresztesre, ugyanakkor a szemem láttára egy mezőkeresztesi lakos, valami Gomba nevű egyén, autón jött befelé a két csendőrjárőr között. A csendőrjárőr őt is megállította, leigazoltatta, de neki szabad volt autón bemenni a községbe, én pedig gyalog mentem beEzúttal nem beszélek hosszadalamasabban arról, hogy a választás napján azután hogyan korlátozták az országgyűlési képviselőket szabad mozgásukban. (Dinich Ödön: Nem lehetett mozogni!) Csupán azt jelentem ki, hogy amikor például Kisgyőr községben a szavazatszedő küldöttség elnökének kívánságához mérten, a szavazatszedő küldöttség helyiségébe nem mentem be, ugyanakkor a diósgyőri magyar királyi vas- és acélgyár művezetője és erdőmérnökök szabadon közlekedtek a választási helyiségben, ott tartózkodtak és fixirozták az ellenzéki szavazókat és terrorizálták őket a jelenlétükkel, hogy ne szavazzanak az ellenzéki jelöltreTisztelettel kérem mentelmi jogom sérelmének a mentelmi bizottsághoz való áttételét. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A bejelentett mentelmi jogsérelem kiadatik a mentelmi bizottságnak. A miniszterelnök úr kíván bejelentést tennivitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló törvényjavaslatot benyújtani. (Helyeslés a baloldalon.) Tisztelettel kérem, hogy a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni s együttes tárgyalás és jelentéstétel végett a véderő és pénzügyi bizottságnak kiadni méltóztassék, Egyúttal tisz-