Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-148

200 Az országgyűlés képviselőházának : kül. Ezt magra a Gyáriparosok Országos Szövetsége is elismerte, amikor hivatali elődöm leiratára, amely szóvátette ezeket a kérdéseket, azt a választ adta, hogy a lehetőséghez képest igyekszik kiküszöbölni ezeket a súrlódási felületeket a két foglalkozási ág harmóniájának érdekében. Ez ebben a kérdésben az én elvi álláspontom. Ami most már a konkrétumokat illeti, én nem kivánok a tényállás taglalásába belemenni. Feltéve és megengedve, hogy ez a tényállás így volna, ahogyan az igen t. képviselő úr előadja, ő ebből azt a következtetést vonja le, hogy ez a fennálló törvényekbe ütközik és különösen is beleütközik a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe. Ha a tényállás úgy van, ahogyan ő azt előadja, ahogyan a beadványok előadják és ahogyan a múltkori interpellációjában már megérintette, akkor — nem kívánom ezt eldönteni — de nagyon lehetséges, hogy tényleg valamelyik törvényes rendelkezésbe ütközik. Hogy hatályosabb védelmet adjak minden olyan visszaélés, vagy cselekedet ellen, amely az üzleti tisztességbe ütközik, a legutóbb itt letárgyalt törvényjavaslatba áj rendelkezéseket vettem bele, amit az igen t. interpelláló képviselő úr is volt szíves elismerőleg nyugtázni. Ezekben az van, hogy a kereskedelmi és iparkamarák választott bíróságai ideiglenes intézkedések megtételére is jogot kapnak, arra tehát, hogy rögtöni hatállyal — ez az igazi jó értelemben vett sofort-intézkedés (Mozgás a jobb- és a baloldalon.) — belenyúljanak olyan visszaélésekbe, amelyek a kereskedelmi tisztességet érintik. Azt hiszem, helyes az igen t. képviselő úrnak az a megállapítása, hogy erre a konkrét kérdéskomplexumra vonatkozóan is hathatós küzdési fegyvert nyújt az a törvényjavaslat, amelyet benyújtottam és amelyet itt a múlt héten letárgyaltunk. (Helyeslés jobb felől.) Ami pedig azt illeti, hogy esetleg ezen túlmenő tényálladék forogna fenn ebben az. esetben, hogy álítólag olyan szerződéseket kötött volna ez az iparvállalat, amelyek megtévesztők voltak, nem állítom, csak koncedálom, hogy ilyen állítás történj és tegyük fel, hogy ez való, — nem mondom, hogy az — és a vállalat ahhoz nem maradt hü az ő további eljárása folyamán — ez megint csak előadás, amelynek valóságát én csak feltételezem, de nem állítom és nem fogadom el — tehát kvázi a Treu und Glaube ellen vétett, ami a kereskedelmi életnek éltetői alapeleme, akkor a létező törvények teljes védelmet nyújtanak és különösen védelmet fog nyújtani a kereskedelmi és iparkamara zsűrije és választott bírósága, amelynek igen magas kereskedelmi-erkölcsi nívón álló felfogásáról a kamarának az igen t. képviselő úr előtt jól ismert véleménye éppen ebben az ügyben már képet ad. És legyen meggyőződve az igen t. képviselő úr, hogy ha ezen a téren olyan ténválladék mutatkoznék, amely az üzleti tisztességbe ütközik és ennélfogva a fennálló tör? vények alapján megtorolható, én leszek a legjobban megelégedve, ha ezek a visszaélések, feltéve, hogy ilyenek vannak, elnyerik törvényes büntetésüket. Kérem válaszomat mind erre az interpellációra, mind az e tárgyban a képviselő úr által már a múltban előterjesztett internellációra vonatkozóan elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök; Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Gál Jenő: T. Képviselőház! Innen, ellenzéki oldalról az objektivitás szolgálata legyen 8. ülése 1933 február 15-én, szerdán. az, hogy nem habozom kijelenteni, hogy a miniszter úr válaszát köszönettel tudomásul veszem. (Helyeslés jobbfelől.) Csak méltóztassék megengedni, a miniszter úr (Egy hang jobbfelől: Azonban!) igen sok «ha» és «feltéve» kifejezést használt. Csak annyit fogadjon el a miniszter úr, amennyit a kamara megállapított, ne az én kijelentésemet. Mert a kamaránál a vizsgálat alatt megtörtént, hogy odajárultak ezek a kereskedők, elmondották és bizonyították a panaszokat, felmutatták szerződéseiket. Felmutatták ennek a vállalatnak azt az ígéretét, amelyet írásban tett nekik, hogy legyenek nyugodtak, nem fogja őket megrontani és nem fog a nyakukra üzletet kötni. Ezt az igéretét megszegte, küldött üzleteket és úgy van, ahogyan a miniszter úr mondja, fényes portállal csinálta meg a maga boltjait. Legyen úgy, ahogyan a miniszter úr mondja, legyen íL'/j íl tényállás az illetékes fórum előtt vizsgálat tárgya. De azt a miniszteri kijelentést nagy köszönettel nyugtázom, hogy ha ez a tényállás valóban úgy van, ahogy előadtam és a zsűri így fogja látni a tényállást, akkor a miniszter úrnak nagy megelégedésére fog szolgálni, ha a legkeményebben fog megtoroltatni az üzleti tiszteletlenségnek ez a módja, amely megrontja a kereskedőket s azzal szemben a legteljesebb elégtétel fog adatni. Még csak egyet, mélyen t. miniszter úr. Abban a védekező iratban az van, hogy ez a firma azért alapította ezeket a boltjait, mert sok inzolvenciája volt. Ezt az új közgazdasági elméletet, — hogy amiért tönkrement a magyar kereskedelemnek egy jelentékeny része, most még a megmaradt részt is tönkre akarja ez tenni és a maga jogtalan hasznát akarja növelni — azt hiszem, sehol sem lehet elfogadni. Nem őmiatta mentek tönkre azok, akik megelőzőleg tönkrementek, hanem a gazdasági viszonyok miatt és azok miatt a megbírált helyzetek miatt, amelyekkel itt sokat foglalkoztunk. Nem tetézheti tehát egy cég a maga bűnével a kereskedelem dekadenciájának ezt a szörnyűségét. A mélyen t. miniszter úr nem fogadhat el mentségül ilyent, hogy ő azért megy ezeknek a nyakára, hogy még ezeket is elpusztítsa. Ha kijelenti ez a vállalat, hogy neki ennyi, meg ennyi százezer pengőjébe kerültek a portálok, ez csak azt mutatja, hogy míg a többség tönkrement, addig a kiváltságosak nagyon is meghíztak. Aki mai napság ennyit tud áldozni portálra, mennyi kedvezményt, mennyi behozatali engedélyt, mennyi gyártási előnyt élvezett ezeknek a kereskedőknek rovására! Leszek bátor alkalmat adni arra, hogy a törvény életbelépte után nyomban a zsűrihez mehessenek ezek a kereskedők s bemutathassák a maguk igazát; meg vagyok arról győződve, hogy akkor legközelebb a mélyen t. miniszter úr már az elégtételt és a megtorlást fogja konstatálhatni. Nagyon köszönöm, hogy a kereskedők érdekében ilyen megértőnek mutatkozott a miniszter úr. Nagyon köszönöm, hogy kifejezte rosszalását e felett az eljárás felett. Nagyon köszönöm azt az Ígéretet, hogy a törvény teljes szigorát óhajtja alkalmaztatni. Legyen meggyőződve a miniszter úr, hogy ez a kispolgári társadalom, mely a detailkereskedők társadalmát jelenti, becsületes embertömeg, dolgozó tisztalelkű embertömeg, amely nem azért hozta ide ezt a dolgot a miniszter úr elé, hogy keserveit feltárja, hanem azért, mert átérzi, hogy segíteni kell rajtuk, mert bennük