Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-148
174 Az országgyűlés képviselőházának 1A8. ülése 1933 február 15-én, szerdán. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) aki megjelenésével pressziót akar gyakorolni a hatóságokra, akit kortescélból akarnak felhasználni . . . (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) ... az ilyen külföldi újságíró túllépte azt a határt, amelyet pedig neki Magyarországon túllépni nem lehet. (Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Eckhardt Tibor: Mit kell leplezni?) Elnök: Eckhardt képviselő urat figyelmeztetem, ne szóljon folyton közbe. A képviselő úrnak nincs joga most beszélni, tessék csendben maradni! (Esztergályos János: Talán két lovascsend&rt kellene mögéje állítani. — Derültség.) Esztergályos képviselő urat rendreutasítom. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Majd ha a «Prager Presse» reagál az igen t. képviselő úrnak és reagál a külföldi újságíróknak a látogatására, akkor erről a kérdésről tovább beszélünk. (Taps a jobboldalon és a középen. — Pakots József: Már reagált is!) Mert elárulom a t. képviselőtársamnak, hogy biztos tudomásom van arról, hogy reagálni fog. (Gr. Sigray Antal: Miért adnak rá alkalmat! Eckhardt Tibor: Nem kell okot adni rá! — Halljuk! Halljuk! a joboldalon.) Meg vagyok győződve róla, hogy akkor igen t. képviselőtársam is osztani fogja álláspontomat. (Eckhardt Tibor: Nem fogom osztani, kezdettől fogva nem osztottam ezt az álláspontot. — Gr. Hadik János: Olyan politikát nem szabad csinálni, amely ellenségeink kritikáját kihívja. — Ügy van! a baloldalon. — Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Elnök: A képviselő urakat figyelmeztetem, hogy a közbeszólásoktól tartózkodjanak. Ha a képviselő urak lehetetlenné teszik a tárgyalást, kénytelen leszek a képviselő urakkal szemben szigorúbban fellépni. (Rabok Lajos: Talán a csendőrökkel?) vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! Ami oedig az erkölcsi nívót illeti, sem a belföldiek, sem a külföldiek nívóját a magam részéről mértékadónak nem tartom. Becsületes szándékkal állok a nemzet előtt, esész életem nvitott könyv, és én nem szuronyokkal akarok hatalmon maradni. (Ulain Ferenc: De hiszen most is ezt csinálja, miniszterelnök úr! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Ulain képviselő urat rendreutasítom. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nekem erre nines szükségem. De igenis, megállapítom, hogy felelősségem tudatában minden olyan agitáeiót, — ezt itt őszintén megmondom — (Eckhardt Tibor: Amely ellenzéki!) amely felfogásom szerint a nemzet egyetemes erdekével ellentétben áll. (Propper Sánodr: Ez a diktátor hangja! — Zaj a baloldalon.) meg fogok gátolni. Megmondok mindent Eckhardt t. képviselőtársamnak, azt hiszem, 12 évi barátság után elég jól ismerjük egymást. (Eckhardt Tibor: Megszűnt barátság. — Derültség. — Zaj a jobboldalon.) En azt az állapotot, t. képviselőtársaim, amelyben mi egymással momentán vagyunk, nem kívántam a Ház színe elé vinni, mert nem vagvok elég cinikus ahhoz, hogy 12 éves barátságról így beszéljek. (Taps a jobboldalon.) Nagy felelősség van a kormányon ilyen súlyos gazdasági viszonyok közepette. (Pronper Sándor: Ezért kell erőszakoskodni?) Senki sem fogja Magyarországon, amíg én leszek Magyarország miniszterelnöke (Eckhardt Tibor: Nem sokáig!) — erről is beszélek més: a t. képviselő úrnak — kihasználni a nép elkeseredését arra, hogy belőle politikai tőkét kovácsoljon. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ennek az országnak nyugalomra, rendre van szüksége és én ezt a nyugalmat garantálni fogom. (Eckhardt Tibor: Mi még előbb, mint ön! — Weltner Jakab: Szóval csak dicsérni szabad, nyugodtan forduljon fel éhen mindenki! — Esztergályos János: így állt Napoleon is! — Derültslé& balfelől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Esztergályos képviselő urat figyelmeztetem, maradjon csendben. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Minden hónapban vissza-visszatér itt a Ház folysóján is, másutt is, hogy most már csak napok kérdése ennek a kormánynak az élete. Ennek a kormánynak az élete több faktortól függ, többek között a többségtől is. (Ügy van! Ügy van! — Taps jobbfelől. — Rassay Károly: Gyenge volt!) Az én feladatom és célkitűzésem helyességében hízva, a magam erejében is bízva, dacára annak, hogy hirtelenében gyenge és hasonló jelzőket méltóztatik használni .. .(Esztergályos János: 140 centiméteres mellbőség! — Propper Sándor: Karokkal együtt!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: ... tudom, hogy teljesítem kötelességemet. A mezőkeresztesi választásból a konzekvenciákat levonni, hogy ingadozó a pozícióm, vagy nem, merész logikára vall és maid az idők fogják megmutatni, (Eckhardt Tibor: Ez csak szimptóma!) meddig fogok ebben az állásomban megmaradni, meddig fogom kötelességemet teljesíthetni. Most nekem van egy felhívásom. Minden nemzeti alapon álló polgárnak és képviselőnek kötelessége lenne ebben a nehéz időben, amikor az egész világon S. O. S. jeleket adnak le, mellém állani és segíteni. (Ulain Ferenc: Mi szívesen odaállunk ön mellé, de tessék a törvényt betartani! — Eckhardt Tibor: Titkos választójogot! — Ulain Ferenc: Szívesen, de nem törvényellenesen, nem szuronyokkal!) Elnök: Ulain és Eckhardt képviselő urakat figyelmeztetem, maradjanak csendben. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Én nem kérek mást, mint tárgyilagos kritikát... (Eckhardt Tibor: "Ügy ván! Ezt kapott!) ...ennek elejét nem fogom venni, a magam részéről örülök is neki, de ne méltóztassanak sem személyes kérdés tekintetében, sem az úgynevezett «választási harc» közepette olyan fegyvereket használni, amelvek a jelentések szerint meg nem engedhetők. (Felkiáltások balfelől: Nem is akarunk! •— Ulain Ferenc: Csak szuronvt szabad használni, miniszterelnök úr? — Zaj. — Elnök csenget — Kun Béla: Tisztességes választást csináltunk, szuronyokkal feleltek! — Gr. Somssich Antal: Nem vagyunk a kadétiskolában!) Mit méltóztatik mondani? (Gr. Somssich Antal; Nem vagyunk a kadétiskolában!) Miért? Én sem vagyok ott! (Tetszés a jobboldalon.) Egy választókerületben, amelynek tízezer és egynéhányszáz választója van, le tudott szavazni kilencezer és néhányszáz. (Eckhardt Tibor: Több. mint ezren nem szavaztak! — Nagy zaj. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől. — Eckhardt Tibor: Széli József fogja a petíciót elintézni!) Elnök* Eckhardt képviselő urat figyelmeztetem, ne szóljon többet közbe, mert a mentelmi bizottsághoz fogom utasítani. (Egy hang jobbfelől: Régen oda kellett volna!) vite? Gömbös Gyula miniszterelnök; A t,
