Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-148

Az országgyűlés képviselőházának 14 hà mi egyszerű polgárainkat és választóinkat a törvény és a rend megtartására hívjuk fel, akkor talán önök is befolyásolhatnák a hatósá­gokat ugyanilyen nemzeti, tisztességes, becsü­letes irányban. (Egy hang a baloldalon: Tör­vénytiszteletre!) Én úgy érzem, hogy amikor az ország, azt mondhatnám, politikailag és lelkileg súlyos válságon megy át, akkor ennek a rendszernek ennek a Gömbös-kormánynak, éppúgy, mint az azt megelőző Károlyi Gyula-féle kormány­nak is, nem az a történelmi missziója a nem­zet szempontjából, hogy a régi elavult politi­kai rendszer minden túlzását, minden szerte­lenségét, most legutóbb minden választási visz­szaélését kumulálva használja fel^ arra, hogy a maga látszatéletét meghosszabbíthassa. Egy észszerű politikai rendszer nem tesz fel min­dent egy lapra, egy észszerű politikai rendszer nem hazardíroz egy nemzet életével, egy ész­szerű és becsületes nemzeti irányzat gondos­kodik róla, hogy a nemzeti politikának ne csak egy vonala, ne csak egy sánca, ne csak egy lövészárka legyen, hanem, hogy a nemzeti politikának kiépített hadállásokba erősen beágyazva tényleg gyökere, talaja le­gyen. Egy becsületes nemzeti politika nem személyes uralomnak, nem diktatúrának meg­alapítására törekszik, (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) mert a diktatúra minden körülmé­nyek között, még akkor is, ha szükséges, na­gyon szerencsétlen, átmeneti és ideiglenes in­tézkedés lehet végveszedelem esetén, (Rassay Károly: A paralitikusok kormányrendszere! — Zaj.) amikor semmiféle más mód nincs egy nemzet politikai és gazdasági rendjének fenn­tartására. Ebben az országban azonban óriási nagy parlamenti többség, engedelmes, minden terhet megszavazó parlamenti többség szaba­don áll a kormány rendelkezésére, azt teheti yele a kormány, amit akar. Azonban saját te­hetetlenségüket diktatórikus pózba öltöztetni és felesleges erőszakoskodással felülről felbo­rítani akarni ennek az országnak a törvényes és alkotmányos rendjét, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) akkor, amikor azt alulról semmiféle veszély nem fenyegeti, az lelkiismeretlen oolitika. Elnök: A képviselő urat ezért a kijelenté­séért rendreutasítom. (Felkiáltások a balolda­lon: Miért?) Csendet kérek, tessék folytatni beszédét. (Rassay Károly: Melyik kifejezésért? — Hegymegi Kiss Pál: Azért, hogy diktatúra?) Kérem, ez nem tartozik a képviselő urakra. A képviselő úr nagyon jól tudja, hogy olyan kife­jezést használt, amely a házszabályokba bele­ütközik. (Zaj.) Tessék csendben maradni, a kép­viselő úr pedig folytassa beszédét. Eckhardt Tibor: En a túloldalon ülő t. kép­viselőtársaimat is arra kérem, hogy, akikben a törvény és az ezeréves alkotmány tisztelete élénken él, fogjunk össze valamennyien ebben a nehéz órákban, hogy kalandorok járószalag­jára ez a nemzet többé ne kerülhessen. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Min­denekelőtt legyen szabad igen t. képviselőtár­samtól megkérdezni, hogy a kalandor szót kire méltóztatott érteni? (Eckhardt Tibor: Arra, aki diktatúrát akar csinálni. Ha ön kívánja ezt, akkor önre!— Jánossy Gábor: Akkor ez senki­nek sem szól!) T. Ház! Valahányszor időközi választások vannak, ezek az időközi választások rendsze­IißPVlSELÖIiAZJ NAPLÓ XIII, 8. ülése 1933 február 15-én, szerdán 1 . 173 rint foglalkoztatják a Ház napirendi vitáját. Eckhardt Tibor: Elég szomorú! — Ulain Fe­renc: Az ön főispánja az oka ennek!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! x Propper Sándor: Borbély-Maczkyt már levált­hatná! vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: En magam is voltam ellenzéki képviselő, de én soha nem ragadtattam el magamat olyan kri­tikákra, amely akár személyi, akár tárgyi te­kintetben nem volt tárgyilagos. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Weltner Jakab: Mert mindig posszibilis akart maradni!) Elnök: Tessék csendben maradni. Kérem a képviselő urakat, tartózkodjanak a megjegy­zésektől! vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Eck­hardt igen t. képviselőtársam igen veszélyes útra lépett. (Eckhardt Tibor: A törvénytiszte­let veszedelem önre? — Élénk ellenmondások a jobboldalon. — Nagy zaj a Ház minden olda­lán.) vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Abban a pillanatban, amikor magyar belügyekben kül­földi sajtóhoz méltóztatnak fordulni,... (Taps a jobboldalon és a középen. — Eckhardt Tibor: Tanuljon az oláh miniszterelnöktől! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen.) ... akkor elhagyta a t. képviselőtársam azt a nemzeti alapot, amelyet a világnézete megkö­vetel. (Eckhardt Tibor: Szomorú vallomás! Törvénytelenségeket ne tessék csinálni. Ne­künk nincs szégyelnivalónk, önnek lehet! — Nagy zaj és ellenmondások a jobboldaluon és a középen!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Eck­hardt képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Semmi­Vle külföldi állampolgár nem lehet bíráj Si et magyar belügyeknek (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Eckhardt Tibor: Nem bírája, tárgyilagos krónikása legyen!) Elnök: Eckhardt Tibor képviselő urat új­ból kérem, tessék csendben maradni. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Önér­zetes magyar politikus nem is veheti igénybe külföldi újságírók véleményét. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Rassay Ká­roly: Csak dicsérő cikkeket lehet Íratni pénzért? — Propper Sándor: Miért adnak pénzt a kül­földi újságíróknak? Miért szórják a pénzt a külföldi sajtónak? — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek Propper képviselő úr! Ha nem marad a képviselő úr csendben, kénytelen leszek a mentelmi bizottsághoz uta­sítani. (Malasits Géza közbeszól.) Mai ásíts kép­viselő urat rendreutasítom. vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ez semmiesetre sem lesz hatásos eszköz ahhoz, hogy bennünket kötelességünk teljesítésében befolyásolni akarjanak. (Eckhardt Tibor; A törvénytisztelet irányában! Mást nem kérem!) Elnök: Eckhardt képviselő urat rendreuta­sítom. (Felkiáltások a baloldalon: Miért?) Tes­sék csendben maradni. Folytonosan nem lehet közbeszólni. (Felkiáltások a jobboldalon: Mi is meghallgattuk önt! — Simon András: Pedig nehéz volt!) vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: T. Ház! A magyar kormány minden külföldi ál­lampolgárral szemben arra az álláspontra he­lyezkedik, hogy szívesen látott vendég orszá­gunkban, (Dinich Ödön: Megmutatták Mező­keresztesen.) az olyan külföldi vendég azonban* aki bele akar avatkozni a magyar belügyekbe, 26

Next

/
Thumbnails
Contents