Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-139
Az országgyűlés képviselőházának 139. nácskozóképes, vagy nem volt határozatképes. Ez más parlamentekben, más képviselőházaknál is elöiorüult, mégis nálunk, különösen olyan ídöüben, ame.yek egyáitalauan nyugodtaknak nem mondhatók, ebből kifolyólag úgy a közönség, mint a közönséget iníoimáló sajtó, de mások is, a törvényhozói működés szigorú betartására vonatkozó bizonyos következte léseket vonták le, amely következtetések — valljuk meg őszintén — nem váltak mindig a törvényhozói hivatás díszére. (Ü gy van! ügy van!) A képviselők, akik nem tudtak megjelenni, vagy nem jelentek meg, ilyen a kalmakkor arra hivatkoztak állandóan, hogy a kerületek részéről, tehát a választók részéről anynyira el vannak halmozva munkával, hogy teljes lehetetlenség azt kívánni tőlük, hogy az ülés teljes ideje a^att, minden körülmények között, mindenkor jelen legyenek. Húszén méltóztatnak tudni azt, hogy mit jelent a mai körülmenyek között képviselőnek lenni, amikor az állam és a különböző közegek annyira benyúlnak az egyes ember tevékenységébe. (Jánossy Gábor: Mégis mindenki képviselő akar enni! — Zaj) Ilyen körülmények között, ha még hozzáteszem azt, hogy nemcsak hivatásos politikusok vannak, hanem a hivatásos politikusokon kívül vannak olyan politikusok is, akiknek egyéb foglalkozásuk is van, mint a képviselőség (Propper Sándor: Vannak kijáró politikusok!) kétségtelen, hogy helyes ez az elgondolás és van abban az érvelésben va ami alaposság, hogy végre a rendes foglalkozásától sem lehet valakit elvonni, nem lehet attól elütni. (Kabók Lajos: A kijárástól vonják el őket!) Gondoljunk csak a különböző foglalkozási ágakra és akkor, azt hiszem, e tekintetben mindjárt helyeselni fog a tisztelt Képviselőház A miniszterek is rendesen délelőtt hivatalukban vannak elfoglalva. (Kabók Lajos: Mi lesz a költségvetéssel?) Nem fogok válaszolni a képviselő úrnak, hiába attakiroz engem. (Kabók Lajos: Tessék ezt megmondani!) A miniszterek is leginkább délelőtt vannak elfoglalva, akár szaktanácskozásokon, akár pedig hivatalukban. Ez természetes dolog, mert hiszen a hivatali apparátus, az egész hivatali berendezés délelőtt működik a minisztériumokban és ilyen körülmények között az, hogy a miniszterek az üléseket nem tudják úgy látogatni, amint maguk is szeretnék, a délelőtti ülésekkel van kapcsolatban. Ez az elgondolás, amely tulajdonképpen a délutáni ülések mellett szól. Azt lehetne tehát mondani, hogy a délutáni ülések gondolata tulajdonképpen aKépviselőház tanácskozási rendjének észszerűbb elrendezését jelenti; jelenti egy jobb kihasználását az egész napnak. Abban az esetben, ha délelőtt a képviselők és a miniszterek egyéb fontos teendőket tudnak ellátni a közügyekkel kapcsolatban, biztos, hogy a délután egy olyan időszak lesz, amelyben kevésbbé vannak az illető képviselők arra szorítva, hogy akár saját foglalkozásukat űzzék, akár pedig: köztevékenységet fejtsenek ki. Utóvégre a délutáni órákban, mint méltóztatnak tudni. a hivatalok zárva vannak, és akkor nem lehet azzal a kifogással előállni a képviselő uraknak, nogy a minisztériumokban voltak elfoglalva, mert délután idevonatkozólag közszempontok igazán nem forognak fenn, vagy legfeljebb csak a legkisebb mértékben. Ami mármost ezeket a délutáni üléseket illeti, méltóztatnak tudni azt is, hogy á délutáni ülések bevezetéséről,ma nem határozunk, ülése 1932 december 21-én, szerdán- ,375 amennyiben a délutáni ülések bevezetéséről a Háznak külön kell majd határoznia, ha majd délután akarja az üléseket tartani. A délutáni ülések más államokban is megvannak, (tfuchinger Manó: Délután igen, de nem éjfél után.) Nem mondhatom azt, hogy az államok túlnyomó részében ez a rendszer áll lenn, azonban vannak államok, ahol ez a módszer bevált. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és a gyakorlat fogja tulajdonképpen megmutatni azt, hogy vájjon a délutáni ülések behozatalával nyerni fogunk-e. En meg vagyok győződve róla, hogy nyerni fogunk. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Kabók Lajos: Ez éjjeli ülés lesz!) Ennek folytán indítványomat a t. Képviselőháznak és a közbeszóló, t. képviselő úrnak is szíves elfogadásra ajánlom. ( Helyes.es a jobboldalon. — Kabók Lajos: A reggel 5-ig tartó ülés éjjeli ülés, nem délutáni!) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ezt iaz indítványt úgy fogom fel, mint egy egyéni indítványt, amely semmi összefüggésben sincs azzal, hogy valamely képviselő melyik párthoz tartozik. A Ház tanácskozási rendjének ezen újabb szabályozására szolgáló indítványt én a Ház belső szuverén elhatározása tárgyának tekintem, amelyet bármely képviselő a maga felfogása szerint helyeselhet, de a maga felfogása szerint ellenezhet is. (Úgy van! Ügy van! a balközépen.) ',• - Amikor tehát felszólalok ezen indítvány ellen, akkor ezt a magam nevében teszem, a magam egyéni véleményét akarom kifejezésre juttatni, teljesen függetlenül minden pártkerettől, így méltóztassék értelmezni mindazt, amit ebben a kérdésben mondandó vagyok. Azt hiszem elsősorban, hogy ez az indítvány filius ante patrem. Tudniillik a Ház még nem határozott a tekintetben, hogy a jövő ülésszakban üléseit mikor akarja tartani és ennek következtében ez az indítvány csak akkor volna indokolt, ha a Ház már elhatározta •volna, hogy a következő ülésszakban üléseit délután tartja- (Strausz István: Ez teljesen logikus!) De ameddig a Ház bölcsesége e tekintetben nem határozott egy pártközi értekezlet | megállapodása alapján módosítani a házszaI bályokat, hogy ez lehetséges legyen, azt hij szem, ez egy kicsit korai, illetőleg megelőzi magának a kérdésnek az eldöntését, hacsak nem tekintjük ezt már egy eldöntött kérdésnek, a parlament. szuverén akaratától függetlenül. Mert ha a parlament akaratától függetlenül ezt már eldöntött kérdésnek tekintjük; akkor természetesen logikus a házszabályoknak a Ház határozata előtt való módosítása, bár ez akkor is a Ház határozatának egy olyan előzetes semmibevevése, amelyet felfogásom szerint nem helyes a nyilvánosság előtt dokui mentálni. De szerintem még abban az esetben is, ha ! a Ház úgy határozna, hogy ezentúl üléseit dél! után tartja, felesleges volna egy ilyen rendelkezésnek a házszabályokba való bevétele, felesleges volna , pedig azért, mert hiszen a Ház : -rendes tanácskozási idejének meghatározása | történhetik olyan formában, hogy az még éjfél előtt befejezést nyerjen, tekintet nélkül az I ülés hosszúságára. Mert ha a normális négyórás ülésekre határozza el magát a Ház, akkor lehet az ülést akár 3401 7-ig tartani,. — ha az 53*
