Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-131
Àz országgyűlés képviselőházának 131. mérsékléssel nem leszek megelégedve mindaddig, amíg a miniszter úr be nem tudja^ bizonyítani, hogy felülvizsgáltatta a bányák kalkulációját s meggyőződött arról, hogy a tisztes polgári haszonnál nagyobb hasznot tényleg nem számítanak fel a bányáknál. Itt van a bányaárakkal kapcsolatban a brikett kérdése is. Brikettről a békében még -nem beszélhettünk, mert akkor bizony nem dolgozták fel a szénport. A szénárak tekintetében tehát figyelembe kell venni azt is, hogy, most azáltal, hogy a porszenet értékes szénné tudják átalakíttatni bizonyos vegyi munkákkal, mennyivel kedvezőbb lesz a bányák rezsije, mert míg a múltban a szénpor teljesen elkallódott, a bánya semmi hasznát nem vette, addig ma a brikettet is igazán magas árért árusítják. A székesfőváros közgyűlésén is megállapítást nyert, hogy ezen a téren is cselekedni kell, mert lehetetlenség a brikettnél is a mai árakat fenntartani. A brikettnél a bánya már 10 pengő mérséklést nyújtott. Végeredményben a mérséklés itt 49 pengő, tehát lényegesen több, mint a szénnél. A brikettnél a bánya r mérséklése körülbelül 4%, holott a többi tényező, a nagykereskedő és a kiskereskedő itt is jelentékenyen nagyobb engedményt tett, hiszen maga a kiskereskedői haszon 14 pengővel lett kevesebb. A fogyasztóközönség érdekében kérem a miniszter urat, — interpellációmmal is csak ezt akartam célozni — szíveskedjék a bányák kalkulációit átvizsgáltatni és a lehetőség szerint odahatni, bogy e kalkulációk reális ismeretének birtokában a szénárak leszállíttassanak. Tudom, hogy az idő úgyszólván már elhaladt felettünk. Holnap már decembert írunk. Talán nehéz most a szénárak változtatása, de a kormány sokszor állíttatik olyan nehéz kérdések^ elé, melyeket éppen a közérdek szempontjából sürgpsen megoldani kénytelen. Ilyennek tekintem én a szénárak kérdését is. Végeredményben nem lehetséges, hogy a behozatali tilalmakat, amelyek biztosítják a magyar bányák részére azt, hogy a közönség 100%-ig az ő termékeiket használja, száz százalékig a bányák használják ki saját javukra. Tessék ebből valami engedményt nyújtani a fogyasztóközönségnek is. (Jánossy Gábor: Tîgy van!) Azt látjuk, hogy a külföldi szenet 16. pengő vám terheli, azonkívül pedig 3% forgalmi adó helyett 6% forgalmi adó. A vámközvetítési illeték a külföldi szénnél 4 pengőt tesz ki, míg a kövezetvám 10 pengő 80 fillér, szemben a magyar szenet terhelő 3 pengő 80 fillér kövezeti vámmal. Szóval 48 pengővel van megterhelve minden 10 tonnás vágón szén, ha külföldről jön. Ezt az előnyt élvezik a magyar bányák. Emellett még élvezik azt az előnyt is, hogy ma éppen a devizakorlátozásokat figyelembevéve egyáltalán nem lehet külföldről szenet behozni. Kell tehát, hogy ezt az egyeduralmat azzal honorálják, hogy a magyar közönséget, amely igazán olyan súlyos helyzetben van, a téli hideg időkben legalább a megfagyástól, a didergéstől megóvják azáltal, hogy a magyar szénnek, amelyet itt bányásznak a közelben, s amelynek költségei nem olyan túlnagyok, árát mérsékeljék. Nagyon kérem a miniszter urat, hogy a bányák kalkulációit saját közegei által vizsgáltassa felül és a vizsgálat adatainak birtokában biztosítson további mérsékléseket. (Helyeslés.) ülése 1932 november 30-án, szerdán. 20 Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólani. Fabinyi Tihamér: T. Képviselőház! Akkor, amikor a szénkérdésről először nyilatkoztam, megmondottam, hogy a szénkérdés rendezése gyökeresen csak organikus, rendszeres módon történhetik. Ez az organikus rendezés nem következhetik be egy előrehaladott téli idényben, ezt a jövő időszakra kell halasztani. De addig is kötelességemnek tartottam azonnal megtenni azt, ami az adott viszonyok közt a fogyasztók érdekében egyáltalában megtehető volt. Amit tettem, az kiállta a gyakorlat próbáját, mert leszállította a szénárakat. Ma általában ezek a szénárak be is tartatnak, sőt alatta is vannak a megállapított irányáraknak. (Szeder Ferenc: Az időjárás!) Igen, az időjárás is hozzájárult, azonban ebből azt hiszem nem lehet vádat kovácsolni a tényleges állapot helyessége ellen. Hozzájárul ehhez az, hogy nemcsak szénár van, hanem szén is van, amit állandóan ellenőriztetek. A beszerzett adatok szerint a szén olyan mennyiségben fut be és tárol Budapesten, hogy a szénellátás szempontjából elegendő. A szénkartel feloszlása, valamint a szénügyi miniszteri biztosság megszüntetése célravezető intézkedésnek bizonyult. Ami a t. interpelláló képviselő úrnak azt a kívánságát illeti, hogy a bányatermelési árakat megvizsgáljam, ezt a kívánságát nemcsak magamévá teszem, hanem máris megvizsgáltattam^ a termelési árakat. Nem akarok az ügy érdekében nyilatkozni, mert hiszen itt a tényleges helyzet faktumokon alapszik, amelyeket hangulatkeltésekkel sem pro, sem kontra nem lehet megváltoztatni. Ezek tények, amelyekről majd annakidején beszélünk. Éppen e vizsgálat képezi alapját annak, amit szem előtt tartok, nevezetesen egy organikus megoldásnak és az organikus megoldás a termelés érdekeinek megóvása mellett kell, hogy szem előtt tartsa a fogyasztók érdekeit, akiknek érdekében történtek az eddigi intézkedések is. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló 5ép viselő urat illeti a viszonválasz joga. Müller Antal: T. Képviselőház! Tudatában vagyok annak, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr hivatalba lépése után rövidesen elbánt a szénkartellel, feloszlatta a szénkartelt, (Szeder Ferenc: Na, nem volt az olyan veszélyes!) később megszüntette a szénkormánybiztosságot is, szóval megszüntette azt a két tényezőt, amely két tényező leginkább ellenállott a szénárak mérséklésének. E férfias cselekedetek után várom a miniszter úrtól azt, hogy amint — ezt interpellációmban is elmondottam, — birtokában lesz a saját közegei által megvizsgált bányarezsíköltségeknek — e tekintetben lelkiismertére appellálok, — amint a kormányelnök úr mondotta, a nagyfogyasztóközönség érdekeit mindenekelőtt szem előtt tartva, a szénárakat mérsékelni fogja. A választ tudomásul veszem. Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereskedelemügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni, igén vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Vázsonyi János képviselő úr interpellációja. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Interpelláció az összkormányhoz az Országos Tisztviselői Betegellátási Alap kezelése tárgyában:
