Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-138

338 Az országgyűlés képviselőházának 13 í leg 68,170.268 P 53 f, ezzel szemben a zárszámadás szerint a lerovás a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelés 74,670.180 P 98 f feleslegét levonva, a költségvetésszerinti előirányzatnélküli és hátralék kezelés 106,950.752 P 89 f hiányából a különbséget kitevő 32,280.571 P 91 f hiányként jelentkezik, az állami üzemekre vonatkozó előirányzat a költségvetési törvény és áthozott hitelmaradványok alapján 338.469 P 58 f felesleget mutat, ezzel szemben a zárszámadás szerint a lerovás 15,957.665 P 85 f hiányt tüntet fel. Az állami közigazgatás és az állami üzemek eredményei együttesen az előirányzat szerint megállapított 68,508.737 P 61 f felesleggel szemben a zárszámadás lerovás i adatai szerint a kiadás 48,238.237 P 76 f-rel volt több, mint a bevétel. - A pénzügyminiszter úrnak az ország helyzetéről kiadott LX. havi jelentésének adatai nem egyeznek jelen zárszámadás adataival, mert jelzett havi jelentés szerint az 1930/31. számadási év O'l millió bevételi többlettel zárult; mig ezen zárszámadás a leró vasi eredmények alapján 48"2 millió P pénztárhiányt tüntet fel. A két eredmény közötti különbséget csak részben az állami üzemeknél mutatkozó 15*9 millió különbözetre nézve lehet megállapítani, ugyanis a havi jelentés nem veszi számba az államig üzemek adatait, holott a zárszámadási eredmények megállapításánál az állami üzemek feleslegét, vagy hiányait, mint fontos számadási tényezőt, számításba kell venni. A további és az állami közigazgatásra vonatkozó 32*4 millió eltérést megállapítani nem lehet, mivel az állami számvevőszéknek a megfelelő adatok nem állanak rendelkezésére, ugyanis a népszövetségi főbiztos működésének megszűnésétől a pénzügyminiszterre kötelezett havi költségvetéseket és gyűjtőszámlák eredményeit tartalmazó havi «Közlemények» összeállításánál az állami számvevőszéknek szerepe nincsen, azoknak számszerű ellenőrzése hatáskörén kívül esik. Az állami számvevőszék rámutat arra, hogy a 48"2 millió P pénztári hiány csupán a szorosabb értelemben vett pénztári kezelés eredményét tünteti fel, anélkül, hogy számításba vétetnék az, hogy azok között oly rendkívüli tételek szerepelnek, amelyek közrehatása nélkül az eredmény még kedvezőtlenebb eredményeket mutatna. Ezeknek a tényezőknek figyelembe vételével állapíttatott meg a Népszövetség pénzügyi bizottságának Magyarország pénzügyi helyzetéről szóló jelentése is a szorosan vett közigazgatás 1930/31. évi kezelés ideiglenes eredményét 116*8 millió hiány feltüntetésével állapította meg. Állami közigazgatás. Bevételek: Az 1930. évi XXXI. te. alapján felvett váltókölcsön 87*3 millió P. A postatakarékpénztár útján felvett forgótőke kölcsön 28*9 millió P. Magasabbrendű közutak építésére felvett 8,600.000 sv. frank kölcsön 9*5 millió P. Az algyői Tiszahíd építésére felvett kölcsön 0*1 millió P. A budapesti vámmentes kikötő céljaira felvett kölcsön 0*1 millió P. Együtt 125*9 millió P. Hasznos beruházások bevételeiből áthozatott: Állami üzemeknek adott állami előlegek után fizetett tőketörlesztés és kamatok 3*4 millió P. Visszatérítések és egyéb bevételek 3*5 millió P. Visszatérítések 22 millió P. Armentesítő társuj latoknak adott kölcsönök kamataiból 1*6 millió P, Bevételek együtt: 30*5 millió P. Kiadások: A vagyonváltság alapnak 15*4 millió P. Az Államvasutaknak 6 millió P. Az Országos Üt'. ülése 1932 december 16-án, pénteken. fejlesztési alapnak 2*7 millió P. Az Állami vas-, acél- és gépgyáraknak 0*6 millió P. Együtt 24*7 millió P. Fenti kölcsönöknél tőketörlesztés kiadások együtt 5"5 millió P. összesen 30*2 millió P. Tiszta bevétel 126*2 millió P. Az állami közigazgatás hiánya 32*3 millió P. Állami közigazgatás tulajdonképpeni pénztárhiánya 158*5 millió P. Állami üzemek: Bevételek: A posta rendelkezésére álló forgalmi pénzekből igénybevett előleg 4*7 millió P. Az Államvasutak által a Pénzintézeti Központtól felvett kölcsön 4*9 millió P. Az Államkincstár által az Államvasutaknak adott kölcsön 6 millió P. Az Államvasutak átal a Magyar Altalános Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól felvett kölcsön 22*5 millió P. Az Államvasutak által felvett kölcsön 20*3 millió P. Az Állami vas-, acél- és gépgyár által felvett kölcsön 0*7 millió P. Az Állami erdőgazdaságok által felvett kölcsön 0*2 millió P. Együtt 61*3 millió P. Kiadások: Az Államvasutak által a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Kt.-nak 4*1 millió P. Marad 57*2 millió P. Tiszta bevétel. Az állami üzemek pénztárhiánya 15*9 millió P. Az üzemek tulajdonképpeni hiánya: 73*1 millió P. Az egész államháztartás hiánya 231*6 millió P. Ügy a kiadások, mint a bevételek között eiőirányzatnélküli tételek is foglaltatnak. Ezen a címen elszámoltatott 193*342 millió P, amelyből a rendes kezelésre 6*410 millió P, a rendkívüli kezelés átmeneti részére 178*051 millió P és a beruházásokra 8*881 millió P esik. Az előirányzatnélküli rendes bevételek túlnyomó része 2*708 millió P az állami közigazgatásnál áll elő. Az előirányzatnélküli rendkívüli 249*270 millió P bevételből 132*167 millió P, az állami közigazgatásra 117*103 milió P pedig az állami üzemekre esik. Az állami közigazgatási előirányzat rendkívüli főbb bevételei kölcsönökből 38*876 millió P, az állami adósságok visszatérítéseiből és egyéb bevételekből 58*500 millió P, a Nemzeti Bank üzleti nyereségéből 3'476 millió P, az Osztrák-Magyar Bank és az Állami Jegyintézet felszámolásából 1*430 millió P, a pénzügyi tárca különféle kiadások és bevételek címén elszámolt osztalékok és visszatérítések 23*042 millió P, különböző mezőgazdasági és állattenyésztési célokra adott kölcsönök és előlegek^ visszafizetéséből 2*026 millió P. A költségvetési törvény alapján a költségvetésben a «rendes» és «átmeneti» kiadások javára megállapított összegekre nézve a tárgyi éven túl még egy évre terjedő felhasználási idő megállapításának helye nem volt, a «beruházások» céljaira megállapított összegekre nézve a felhasználási idő az 1931/32. év végéig megengedtetett, így ezen rendelkezés folytán az állami közigazgatás 2,985.731 P 80 f-t, az állami üzemek pedig 359.371 P 19 f-t visznek át az 1931/32-ik év kezelésébe hitelmaradványként. Az 1915:XII. te. 2. §-a értelmében az előző évről áthozott hitelmaradványok a folyó évre szóló költségvetésben engedélyezett beruházási hitelekhez hasonló módon kezelendők és a folyó évre megszavazott hitel gyarapodásaként veendő számításba. Ez idézi elő, hogy a zárszámadás beruházási részénél feltüntetett hitel az 1930/31. évi költségvetéssel megszavazott beruházási hiteltől eltér, ugyanis a zárszámadás szerint ax előirányzat 6,161.141 P 03 f