Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. ülése 1932 december 16-án, pénteken. 337 sal építtette fel a honvédelnr miniszter úr ezeket a katonai lovaspólópályákat. Bárhová néz az ember és nézi az elgondo­lást, kétségbeesetten állapítja meg, hogy itt rendkívüli mulasztás történt, hogy itt tervsze­rűtlen, célirány talán, m nden ötletesség nél­küli gazdálkodást folytattak az elmúlt idők­ben. Folyt ez a gazdálkodás különösen 1929— 30-ban s amint Esterházy Móric képviselőtár­sunk mondotta, ez edd g még sehol a világon nem volt lehetséges. Hiszen éppen tegnap mon­dotta Friedrich István képviselőtársam, hogy a francia kormány 100 mill ó pengőbe bele­bukhatott, ezzel szemben nálunk 90 millió pen­gős túlkiadás volt egy esztendőben, amint ezt a zárszámadás megállapítja. Tudom, hogy a többség minden további nélkül megadja a felmentvényt és senk nem törődik tovább a dologgal, csak a szegény ma­gyar adófizető ütheti bottal a nyomát azoknak a különböző millióknak, amelyeket véres ve­rejtékkel befizettek. M ndezek alapján, amiket röviden — mert több idő nem állt rendelkezésemre — elmond­hattam, (Halljuk! Halljuk! a bal és a szélsőbal­ollalon.) az 1929/30. évi zárszámadásokat és a jelentést nem fogadom el és a felmentvényt a kormánynak erre vonatkozóan nem adom meg. (Elénk helyeslés és taps a bal és a szélsőbalol­dalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Nincs feliratkozva senk Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A Strausz István t. képviselő úr által benyúj­tott határozati javaslattal kapcsolatosan bátor vagyok a t. Képviselőház figyelmét felhívni arra, hogy az előterjesztett határozati javaslat tartama lényegileg ugyanaz, mint azé, ame­lyet a t. képviselő úr az 1923/24., illetőleg az 1928/29. évi zárszámadásokról kapcsolatosan benyújtott és amelyekről a pénzügyminiszter úr lényegben már nyilatkozott. Miért is mély t sztelettel indítványozom, hogy Strausz Ist­ván képviselő úr határozati javaslatát elutasí­tani méltóztassék. Elnök: Senki nem kíván szólni, a vitát be­zárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a zár­száma dásvtesgáló b zottság jelentésében fog­lalt javaslatokat elfogadni és a felmentvényt a kormánynak megadni? (Igen! Nem!) Akik a felmentvényt megadják, méltóztassanak fel­áll ani. (Megtörténik. — Szakács Andor: Há­nyan szavaznak? Ötvenen sem vagyunk!) Többség, (ü'nnyés Lajos: Tessék menszám­láln ! — Zaj.) A Ház tehát a zárszámadásvizs­gáló bizottság jelentésében foglalt javaslato­kat elfogadja, a kormánynak a felmentvényt megadja s a bizottság jelentését hasonló eljá­rás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a vita során Strausz István képviselő úr által benyújtott határozati ja­vaslat feletti szavazás Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a hatá­rozati javaslatot felolvasn . Patacsi Dénes jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt a határozati javaslatot elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! — Nem!) A Ház a határo­zati javaslatot nem fogadja el. (Farkas István: De igen! — Zaj.) Nap'rend szerint következik a zárszám­adásvizsgáió bizottság jelentésének tárgyalása a magyar állam 1930/31. évi zárszámadásairól í és a legfőbb állami számvevőszék erre vonat­kozó jelentéséről. (írom. 440.) Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A zárszamadásvizsgáló b zottság az 1930/31. évi állami zárszámadást a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentése kap­csán úgy főeredményeiben, mint részleteiben tárcánként is megvizsgálta, am ről tisztelettel a következő jelentést terjeszti elő: Az 1930 : XX. te. szerint az állami köz­igazgatás feleslege 970.000 P, áthozva az 1929/10. évi költségvetésben az állami közigaz­gatás beruházása ra megszavazott hitelek 7,489.910 P 61 f. maradványát, a közigazgatás előirányzatánál 6,499.910 P 61 f. hiány mutat­kozik Minthogy a külön felhatalmazáson ala­puló kezelesben az előirányzat 74,670.178 P 64 f. a felesleg, az előirányzat végeredményében 68,170.268 P 03 f. felesleget tüntet fel. Ezzel szemben a zárszámadásban a költség­vetésen alapuló és előirányzatnélküli kezelés 71,308.478 P 18 f hiánnyal ellentétben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelés 74,670.180 P 98 f felesleget mutat, így a köz­igazgatás valódi kezelésénél az előírás 3.361.702 P 80 f-t tüntet fel. Az állami üzemek törvényszerinti feleslege 2,000.000 P, az 1929/30. évi költségvetésben az állami üzemek beruházásaira megszavazott hi­telek áthozott 1,661.530 P 42 f maradványát fi­gyelembe véve az előirányzatnál 338.469 P 58 f felesleg mutatkozik. A zárszámadás előírási adatai szerint az állami üzemek valódi kezelésénél a hiány 15,728.154 P 54 f-t tesz ki. Együttesen az állami közigazgatás és az állami üzemek eredményei: a költségvetési tör­vény szerint 2,970.000 P felesleget mutat, az 1929/30. évről áthozott 9,131.441 P 03 f figyelem­bevételével a költségvetésen, alapuló kezelés 6,161.441 P 03 f hiányt tüntet fel. Minthogy a külön törvényes felhatalmazá­son alapuló kezelés előirányzata 74,670.178 P 64 f felesleget mutat, zárszámadás szerint az előirányzat feleslege 68,508.737 P 61 f. Ezzel szemben a zárszámadásban az előírás adatai alapján a költségvetésen alapuló és az előirányzatnélküli kezelésben együttesen mu­tatkozó 87,036.632 P 72 f hiánnyal ellentétben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló keze­lésben mutatkozó 74,670.180 P 98 f felesleg fi­gyelembevételével a kiadás 12,366.451 P 74 f-rel több, mint a bevétel. A fentiekben a zárszámadás előírási adatai vannak a?, előirányzattal szembeállítva. Az ösz­szehasonlításnál azonban számításba kell venni, hogy a postatakarékpénztár útján lebo­nyolított állami pénzkezelésnél a kiadások leg­nagyobbrészt még az előírás évében lerovásra körűinek, a bevételnél ellenben az előírás jelen­tékenv része hátralékban marad, tekintettel arra, hogy azok egyrésze a gazdasági viszo­nyokhoz képest esetleg csak hosszabb idő eltel­tével, más része pedig különböző okok miatt be sem hajtható. Az államháztartás helyes megítélése érde­kében a lérovási eredményeket is össze kell ha­sonlítani az előirányzattal. Ezek szerint az ál­lami közigazgatásnál: az előirányzat, a. költ­ségvetési törvény, a hitelmaradványok áthoza­tala és a külön felhatalmazások szerint a feles­47*

Next

/
Thumbnails
Contents