Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-137
•••• Az országgyűlés képviselőházának 137. ülése 1932 december 15-én, csütörtökön. 311 minisztérium hatáskörébe tartozó állami üzemek zárszámadásait megvizsgálta, azokat úgy főtételeiben, miiint )részleteiben helyesnek találta. Az, illetékes minisztereik aa előirányzfattól való eltéréseket szabályszerűen és elfogadhatóan indokolták. A zárszámadásvizsgáló bizottság javasolja at. Képviselőházinak, hogy az 1929/30. évi költségvetés és az azt kiegészítő külön törvények lalapján engedélyezett hitelekkel szemben, aa ezen számadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat, kevesebb 'bevételeket, kölcsönöket, hitelműveleteket, egyéb eltéréseket, valamint az idevonatkozó hiteleltérési kimutatásokat s a Legfőbb Állami Számvevőszék által a mlaigyar állam háztartásának az 1929/30. költségvetési évről összeállított zárszámadását és: az erre vonatkozó jelentést tudíoimásul venni s a kormánynak a f elmen tvényt megadni méltóztassék. (Farkas István: Nem adjuk meg!) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Képviselőház! Kérem beszédem elhalasztását holnapra. (Helyeslés.) Elnök: Csak háromnegyed kettő után kérhet a képviselő úr meghosszabbítást, még most beszédideje kitelik az ülés végéig. Strausz István: Nalgyon ki vagyok fáradva. (Felkiáltások: Szünetet kérünk!) Elnök: A házszabályok a képviselő úr fáradtságára vonatkozóan nem intézkedik. Strausz István: Akikor szabadj helyet cserélnem mással? Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét megkezdeni. (Felkiáltások balfelöl: Öt perc szünetet kérünk! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő uraik! (Felkiáltások balfelöl: Szünetet kérünk!) Strausz István: Tisztelt Ház! Szabad cserélnem a beszédem elmondásának sorrendjére nézve? Elnök: A képviselő urat a szólás joga megilleti, beszédét meg kell kezdenie, beszéd közben szünetet elrendelni nem lehet. Méltóztassék beszédét megkezdeni. Strausz István: Rosszul érzem magam. Ezt meg lehet érteni, amikor tudják, hogy beteg vagyok. Elnök: Kíván a képviselő úr szólni, vagy pedig eláll a szótól? Strausz István: Dehogy állok el, beszélek. Igen t. Képviselőház! Az 1929/30. évi zárszámadás bírálatánál oly adatra bukkantam, (Halljuk! Halljuk!) amely egymagában az államháztartás vitelében érdekelt kormányra "és a legfőbb állami számvevőszék elnökére nézve a számadástételben, illetőleg a számadás vételben a hűség kérdését veti fel. (Zaj. — Kabók Lajos: Mi az? Hűtlenül kezeltek? Súlyos vád!) Előrebocsátom, hogy a vagyoni és jövedelmi mérleg hiánya miatt bírálatom alapjául csak a legfőbb állami számvevőszék által készített zárszámadási fősommázatot vehetem. A fősommázatból megállapítottam, hogy a befizetésre előírt bevételek és a kifizetésre utalványozott kiadások egybevetése alapján 40*4 millió pengő az előirányzott felesleg, a pénztári felesleg pedig kétmillió pengő. T. Ház! A legfőbb állami számvevőszék elnöke a zárszámadás fősommázatát megvilágító jelentésében külön is igazolja e kétrendbeli felesleg helyességét. Vizsgálódásaim alapján a fősommázatban feltüntetett feleslegek helyessége, jobbanmondva realitása ellen súlyos kifogást kell emelnem. Az 1929/30. évi zárszámadásokból megállapítottam ugyanis, hogy az előírásban 49*6 millió pengő, míg a pénztári kezelésben 88 millió pengő hiány volt, a legfőbb állami számvevőszék által kimunkált 40'4 millió pengő, illetőleg a kétmillió pengő felesleggel szemben. A legfelsőbb állami számvevőszék elnöke és a zárszámadásban érdekelt pénzügyminiszter csak azáltal tudta a zárszámadásban jelentkező valóságos előírást, illetőleg pénztári hiányt feleslegre átváltoztatni, hogy a felvett kölcsönökből és az állam által adott kölcsönök rendkívüli visszatörlesztéséből az év folyamán befolyt bevételeket olyan bevételi tényezőknek minősítette a végleges záróeredmény leszűrésénél, mint az adó- és egyéb közjövedelmek címén elért bevételeket. Sérteném a t. Házat, ha magyarázni próbálnám, hogy kölcsönbevételeket nem lehet és nem szabad jövedelmi tényezők gyanánt beállítani az állami gazdaság eredményének zárlatába, ha úgy tetszik mérlegébe. Az általam felállított mérleg helyességéhez, jobbanmondya realitásához nem férhet kétség, ami azt jelenti, hogy az állami zárszámadás és > az azt kísérő legfőbb állami számvevőszéki jelentés az 1929/30. évi állami háztartás összeredméuyére nézve a parlament útján az egész országot megtévesztette. Az adott eset beszélő példa arra, hogy milyen káros következményekkel járhat a legfőbb állami számvevőszék feladatáról szóló 1870:XVIII. és 1880:LXVI. alaptörvényekben elrendelt zárszámadási vagyon- és jövedelmi mérleg bemutatásának ok nélküli szüneteltetése, a zárszámadásban érdekelt kormány által. T. Ház! Ha az 1929/30. évi zárszámadás és a legfőbb állami számvevőszék jelentése a valóságos eredményt juttatta volna kifejezésre a hiányok nyilt kimutatása által, egészen megváltozott volna az államháztartásban a gazdálkodás szelleme a következő években, ami viszonylagosan kihatott volna a magángazdaságok életére is. A t. Házat semmi irányban nem kívánom befolyásolni az általam feltárt súlyos eset feletti állásfoglalásában. Az állásfoglalást a t. Ház bölcs ítéletére bízom. Az ítélet megalkotásában vezesse a t. Házat Deák Ferencnek a legfőbb állami számvevőszék megszervezését sürgető beszédében kifejezésre juttatott az a követelmény, hogy a legfőbb állami számvevőszék legyen teljesen független, magas piedesztálon álló, :a politikától egészen elszigetelt őre a nemzet érdekeinek. (Ügy van! balfelől.) Nem lehet ilyen kérdésekkel játszani. Ezek a szavazások és állásfoglalások, amelyek itt történtek, robbantó anyagul szolgálhatnak az országban. Azt már tapasztalhatták, hogy minden idehozott ügyet megfontolva tárgyalok. Százával kaptam a leveleket és sürgönyöket csak azért, mert felszólaltam. Hiszen felszólalásaimról a közvélemény nem^ is értesülhetett, annyira rövidre,^ annyira vázlatosan hozták egyes lapok a kritikámat. Mérlegelés tárgyává kell tenni, amit én itt elmondok. Nagy áldozattal, egészségem feláldozásával (Ügy van! bálfelöl.) készültem el ennek a tömegzárszámadási anyagnak bírálatára, betegen, sokszor éjjeli két-három óráig íróasztalomnál ültem, nem a magam érvényesülése érdekében, mert én már csak fent, az Égben érvényesülhetek, ha arra méltónak ..ítéltetem. Nemze-