Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-137

•••• Az országgyűlés képviselőházának 137. ülése 1932 december 15-én, csütörtökön. 311 minisztérium hatáskörébe tartozó állami üze­mek zárszámadásait megvizsgálta, azokat úgy főtételeiben, miiint )részleteiben helyesnek ta­lálta. Az, illetékes minisztereik aa előirányzfat­tól való eltéréseket szabályszerűen és elfogad­hatóan indokolták. A zárszámadásvizsgáló bizottság javasolja at. Képviselőházinak, hogy az 1929/30. évi költ­ségvetés és az azt kiegészítő külön törvények lalapján engedélyezett hitelekkel szemben, aa ezen számadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat, kevesebb 'be­vételeket, kölcsönöket, hitelműveleteket, egyéb eltéréseket, valamint az idevonatkozó hitelel­térési kimutatásokat s a Legfőbb Állami Szám­vevőszék által a mlaigyar állam háztartásának az 1929/30. költségvetési évről összeállított zár­számadását és: az erre vonatkozó jelentést tudíoi­másul venni s a kormánynak a f elmen tvényt megadni méltóztassék. (Farkas István: Nem adjuk meg!) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Képviselőház! Kérem beszédem elhalasztását holnapra. (Helyeslés.) Elnök: Csak háromnegyed kettő után kér­het a képviselő úr meghosszabbítást, még most beszédideje kitelik az ülés végéig. Strausz István: Nalgyon ki vagyok fáradva. (Felkiáltások: Szünetet kérünk!) Elnök: A házszabályok a képviselő úr fá­radtságára vonatkozóan nem intézkedik. Strausz István: Akikor szabadj helyet cse­rélnem mással? Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék beszédét megkezdeni. (Felkiáltások bal­felöl: Öt perc szünetet kérünk! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő uraik! (Felkiáltások balfelöl: Szünetet kérünk!) Strausz István: Tisztelt Ház! Szabad cse­rélnem a beszédem elmondásának sorrendjére nézve? Elnök: A képviselő urat a szólás joga meg­illeti, beszédét meg kell kezdenie, beszéd közben szünetet elrendelni nem lehet. Méltóztassék beszédét megkezdeni. Strausz István: Rosszul érzem magam. Ezt meg lehet érteni, amikor tudják, hogy beteg vagyok. Elnök: Kíván a képviselő úr szólni, vagy pedig eláll a szótól? Strausz István: Dehogy állok el, beszélek. Igen t. Képviselőház! Az 1929/30. évi zár­számadás bírálatánál oly adatra bukkantam, (Halljuk! Halljuk!) amely egymagában az államháztartás vitelében érdekelt kormányra "és a legfőbb állami számvevőszék elnökére nézve a számadástételben, illetőleg a szám­adás vételben a hűség kérdését veti fel. (Zaj. — Kabók Lajos: Mi az? Hűtlenül kezeltek? Sú­lyos vád!) Előrebocsátom, hogy a vagyoni és jövedelmi mérleg hiánya miatt bírálatom alapjául csak a legfőbb állami számvevőszék által készített zárszámadási fősommázatot ve­hetem. A fősommázatból megállapítottam, hogy a befizetésre előírt bevételek és a kifizetésre utalványozott kiadások egybevetése alapján 40*4 millió pengő az előirányzott felesleg, a pénztári felesleg pedig kétmillió pengő. T. Ház! A legfőbb állami számvevőszék elnöke a zárszámadás fősommázatát megvilá­gító jelentésében külön is igazolja e kétrend­beli felesleg helyességét. Vizsgálódásaim alapján a fősommázatban feltüntetett feleslegek helyessége, jobban­mondva realitása ellen súlyos kifogást kell emelnem. Az 1929/30. évi zárszámadásokból megállapítottam ugyanis, hogy az előírásban 49*6 millió pengő, míg a pénztári kezelésben 88 millió pengő hiány volt, a legfőbb állami számvevőszék által kimunkált 40'4 millió pengő, illetőleg a kétmillió pengő felesleggel szemben. A legfelsőbb állami számvevőszék elnöke és a zárszámadásban érdekelt pénzügy­miniszter csak azáltal tudta a zárszámadásban jelentkező valóságos előírást, illetőleg pénz­tári hiányt feleslegre átváltoztatni, hogy a felvett kölcsönökből és az állam által adott kölcsönök rendkívüli visszatörlesztéséből az év folyamán befolyt bevételeket olyan bevételi tényezőknek minősítette a végleges záróered­mény leszűrésénél, mint az adó- és egyéb köz­jövedelmek címén elért bevételeket. Sérteném a t. Házat, ha magyarázni pró­bálnám, hogy kölcsönbevételeket nem lehet és nem szabad jövedelmi tényezők gyanánt be­állítani az állami gazdaság eredményének zár­latába, ha úgy tetszik mérlegébe. Az általam felállított mérleg helyességéhez, jobbanmondya realitásához nem férhet kétség, ami azt je­lenti, hogy az állami zárszámadás és > az azt kísérő legfőbb állami számvevőszéki jelentés az 1929/30. évi állami háztartás összeredmé­uyére nézve a parlament útján az egész orszá­got megtévesztette. Az adott eset beszélő példa arra, hogy milyen káros következményekkel járhat a legfőbb állami számvevőszék feladatáról szóló 1870:XVIII. és 1880:LXVI. alaptörvényekben elrendelt zárszámadási vagyon- és jövedelmi mérleg bemutatásának ok nélküli szünetelte­tése, a zárszámadásban érdekelt kormány által. T. Ház! Ha az 1929/30. évi zárszámadás és a legfőbb állami számvevőszék jelentése a va­lóságos eredményt juttatta volna kifejezésre a hiányok nyilt kimutatása által, egészen meg­változott volna az államháztartásban a gaz­dálkodás szelleme a következő években, ami viszonylagosan kihatott volna a magángaz­daságok életére is. A t. Házat semmi irányban nem kívánom befolyásolni az általam feltárt súlyos eset fe­letti állásfoglalásában. Az állásfoglalást a t. Ház bölcs ítéletére bízom. Az ítélet megalko­tásában vezesse a t. Házat Deák Ferencnek a legfőbb állami számvevőszék megszervezé­sét sürgető beszédében kifejezésre juttatott az a követelmény, hogy a legfőbb állami számve­vőszék legyen teljesen független, magas pie­desztálon álló, :a politikától egészen elszigetelt őre a nemzet érdekeinek. (Ügy van! balfelől.) Nem lehet ilyen kérdésekkel játszani. Ezek a szavazások és állásfoglalások, amelyek itt tör­téntek, robbantó anyagul szolgálhatnak az or­szágban. Azt már tapasztalhatták, hogy minden idehozott ügyet megfontolva tárgya­lok. Százával kaptam a leveleket és sürgö­nyöket csak azért, mert felszólaltam. Hiszen felszólalásaimról a közvélemény nem^ is érte­sülhetett, annyira rövidre,^ annyira vázlatosan hozták egyes lapok a kritikámat. Mérlegelés tár­gyává kell tenni, amit én itt elmondok. Nagy áldozattal, egészségem feláldozásával (Ügy van! bálfelöl.) készültem el ennek a tömegzárszám­adási anyagnak bírálatára, betegen, sok­szor éjjeli két-három óráig íróasztalomnál ül­tem, nem a magam érvényesülése érdekében, mert én már csak fent, az Égben érvénye­sülhetek, ha arra méltónak ..ítéltetem. Nemze-

Next

/
Thumbnails
Contents