Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-131

22 Az országgyűlés képviselőházának 131. ülése 1932 november 30-án, szerdán. fontos! — Beck Lajos: Nagyon helyes!)* amely eddig hiányzott és amely nélkül semmiféle üzemet vezetni nem lehet. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Szükséges továbbá, hogy a köz­ponti vezetés túltengése leépíttessék, és hogy az, ami itt észszerű keretek között fennmarad, tényleg veszteségmentesen dolgozó üzem le­gyen. (Helyeslés a baloldalon.) Ezek azok a legfőbb irányító szempontok, amelyeket az a megoldás, amelyet előkészí­tettem, szem előtt tart. Méltóztassék egyelőre válaszomat ilyen értelemben tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszontválasz jogával élni. Beck Lajos: T. Képviselőház! Interpellá­cióm célja egyedül az volt, hogy újból ráte­reljem a kormány figyemét erre az égető kér­désre és mivel az igen t. miniszter úrnak az a válasza, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozik és a legközelebb konkrét javaslatokkal fog a Ház elé lépni, megnyugtat engem, a bírálatot fenntartom arra az időre, amikor a kormány részletes javaslatait ismerjük. Addig a mi­niszter úr válaszát tudomásul veszem. (He­lyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a kereskedelemügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Müller Antal képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének fel­olvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa): «I. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a tej jelenlegi magas árát a fogyasztóközön­ség megfizetni nem tudja? Akkor, amikor a termelő Budapest ab pályaudvar 20'2 fillérért adja át a tejet a tejvállalatoknak, a fogyasztó­közönség mégis 32, illetve 40 fillért kénytelen fizetni literenkint a tej érti II. Van-e tudomása a miniszter úrnak ar­ról, hogy a Budapestre érkező tejmennyiség meg van állapítva és a megállapított mennyi­ségen felül több tej nem érkezhet Budapestre? III. Hajlandó-e a miniszter úr odahatni úgy a termelők, mint a fogyasztók érdekében, hogy a Budapestre érkező tej mennyisége ne korlátoztassék és a tej árának szabad versenye a közérdek szempontjából is biztosíttassék? IV. Hajlandó-e a miniszter úr addig is, amíg a verseny következtében az árak lejjebb szállnak, odahatni és a tej vállalatokat arra kényszeríteni, hogy a keresztülvitt 2 filléres ármérséklés után további árleszállítás követ­kezzék be.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Müller Antal: T. Ház! Szerintem a kép­viselő munkája nem merülhet ki a törvények: alkotásában, hanem mint ahogy egy jó orvos­nak a beteg pulzusán kell tartania a kezét, úgy nekünk képviselőknek is, különösen a mai, sajnos, nehéz időkben, vergődő hazánk gazdasági bajait kell figyelnünk és ha valami hibát konstatálunk, kötelességünknek tartjuk, — legalább is a magam részéről kötelességem­nek tartom — bogy az illetékesek figyelmét erre felhívjam s módot adjak a kormánynak arra, hogy bizonyos orvoslásokat végezzen. A tej fontosságát — azt hiszem — itt a Házban nem kell hangsúlyoznom; nem kell hangoztatnom, hogy milyen fontos ez termelői szemontból, közegészségügyi szempontból és fogyasztói szempontból, Budapestre békében 4—500.000 liter tej érkezett naponta; a tejnek helyes propagandája — el kell ismernem — az utóbbi években olyan helyes mederbe vitte a tej kultúrájának ügyét, a tejfogyasztás hasz­nosságának ismeretét, hogy ma már a műhe­lyekben, gyárakban s mindenütt, ahol a múlt­ban a tejfogyasztást bizony nem igen ismer­ték, a helyes propaganda felvilágosító mun­kája folytán rátértek a tejfogyasztásra. A fő­város lakosságának jelentékeny emelkedése is azt hozná maga után, hogy a propaganda folytán ez a 4—500.000 -liter tej felhozatal leg­alább is megduplázódjék. Mégis azt látjuk, hogy ma Budapestre csak 360.000 liter tej ér­kezik naponta. Mi ennek az oka, t. Ház? Az apadás kezdődött a háború alatt, amikor ez érthető volt. Egyrészt az állatállományunk csökkent, másrészt a rossz vasúti közlekedés akadályozta meg a tej felhozatalát. A háború után a felhozatal nagyon szép lendületet vett, de, sajnos, nem tudott kifejlődni még a jó propaganda mellett sem, mert nem számoltak a lakosság teherbíróképességével, nem számol­tak azzal, hogy ha azt akarjuk, hogy a tejfo­gyasztás minél nagyobb legyen, akkor erre meg kell adni a lehetőséget is, számolni kell a mai gazdasági viszonyokkal, a mai kereseti viszonyokkal, hogy módot és alkalmat adjunk a szegény embereknek arra, hogy gyermekeik­nek, akik rászorulnak a tej fogyasztására, ve­hessenek tejet s módot^kell adnunk arra, hogy azok a betegek, akik éppen betegségük miatt más táplálékot nem is igen vehetnek fel, leg­alább az egészségük helyreállítására minél több tejet tudjanak fogyasztani. Ámde nemcsak az öregeknél és betegeknél, hanem az egészsé­ges, munkaképes embereknél is joggal mond­hatjuk, hogy igazán szükséges, hogy minél több tejet fogyasszanak, mert — mint ahogy a plakátok is mondják — egészséges táplálék felvétele csak erőt, egészséget kölcsönöz. T. Ház! A tejfelhozatal mennyiségét azelőtt soha nem korlátozták. Interpellá­cióm egyik legsúlyosabb kitétele az, hogy az utóbbi időben a földmívelésügyi kormányzat egyszerűen megállapította a tejfelhozatal mennyiségét; megállapította, hogy most ugyan­olyan mennyiséget hozhatnak fel, mint ameny­nyit 1931 január l-e és 1932 április l-e között felhoztak. Ezzel kizárták az egészséges ver­senyt. Hiszen a termelők, akik versenyezni akarnak, talán nem is adnák olcsóbban a tejet, mint ahogy a mai termelői ár meg van álla­pítva (Szeder Ferenc: Nem volna baj, ha olcsóbban adnák is!), de több tej felhozatalával lehetőséget nyújtanának arra, hogy a nagy tej váll álatok, amelyeket nem akarok kartelnek nevezni, de nagyon szoros együttest alkotnak, mérsékeljék a mohó étvágyukat, és igazán 'magas kalkulációjukat talán lejjebb tudnák szállítani. Ez év tavaszán, azt hiszem, a 33.100. számú földmívelésügyi miniszteri rendelet nemcsak a 'tej forgalmát szabályozta, hanem a tej árát is és pedig megállapította a termelői árat 20'2 fillérben, a viszonelárusítónak 3*2 fillért juttat és a fogyasztói árat kannatejnél 34 fillérben és a palacktejnél 42 fillérben. Ugyanez a rendelet súlyos büntetést helyez kilátásba, ha valaki ezektől az áraktól eltér. Ha tehát olcsóbban meri adni a tejet Budapesten va­laki, az is büntetés alá esik. A költségvetés tárgyalása alkalmával fel­szólaltam, sőt azt hiszem, interpellációt is mondottam egy konkrét esetből kifolyólag.

Next

/
Thumbnails
Contents