Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-137

290 Az országgyűlés képviselőházának 137. mány felelőssége alól. Átveszi, kicsit meg­fejeli és átalakítja pártját, átveszi a hatalmat, ellenben akkor, amikor a költekezésekért a fe­lelősséget kell vállalni, azt nem vállalja. (Já­nossy Gábor: A párt nem leltári anyag!) Szerettem volna, ha Gömbös miniszterelnök urat itt tisztelhettük volna a zárszámadások tárgyalása során, mert Gömbös miniszterelnök úr tagja volt annalk az előző kormánynak, annak (költekezéseiben is^ részt vett; ínég a köl­tekezéseknek abban a részében is, amelyet al­kotmányos szempontból a magunk részéről is perhorreszkáltunk. En úgy tudom, hogy ha állásban vagy po­zícióban változik az ember, de a miniszter­tanácsokon elfogadott határozatokért a felelős­séget Gömbös miniszterelnök úrnak is vállal­nia kell, különösen azokért, amelyekhez mint honvédelmi miniszter vagy a minisztertanács­nak tagja hozzájárult. Valami különleges hely­zet ez, amit nem értek. Még nem kaptunk ettől a beszélő kormánytól egyetlenegy komoly javaslatot sem. Egészen ügyesen, mintha va­lami harc folynék az igen t. egységespártban, idehozzák nekünk a Bethlen-anyagot, hogy mi itt a parlamentben ínég mindig a Bethlen­rezsim munkájával és költekezéseivel foglalkoz­zunk. Ha valami ellentét volna közöttük, azt mi velünk, ellenzékkel igyekeznének lecsépelni és az esetleges változások lehetőségét magában az egységespártban megakadályozni. (Zaj.) Megállapítom, hogy az igen t. honvédelmi mi­niszter úr ezért a zárszámadásért felelős még akkor is, ha az egységespárt támogatása mel­lett ma már új kormány alakult. De keresem a kormány támogató igen t. többséget is, (Pa­kots József: Hol van itt a többségi) r a keresz­ténypárttól kezdve egészen az egységespártig. Nem hallottam még az igen t. egységespárt részéről egyetlenegy szónoklatot sem, (Fábián Béla: Usetty! — Bud János: Zsindely! — Gr. Esterházy Móric: En már kettőt hallottam!) amelyben valaki megvédte volna a volt kor­mány költekezését. De itt vannak a volt kor­mánynak miniszterei is, (Felkiáltások a bal­oldalon: Hol vannak?) akik ma is itt ülnek a parlamentben. Igen szeretném, ha ebben a te­kintetben a maguk álláspontját kifejtenék, és állítanák, hogy ők a legjobb hiszemtoen csele­kedtek; méltóztassanak itt a parlamentben fel­állani s ezt a jóhiszeműségüket, elgondolásu­kat tisztázni és megmagyarázni nekünk, hogy miért méltóztattak a törvény megkerülésével intézni azokat a hitelmüveleteket, amelyeknek intézéséhez most utólagosan házhatározatot akarnak" megszerezni. A kereszténypárt, amely pedig aktív támo­gatója volt az igen t. előző kormánynak, Es­terházy Móric képviselőtársamat küldte ki, aki igen helyesen az alkotmányos álláspontnak adott kifejezést a maga részéről. De Esterházy Móric képviselőtársunkról nagyon jól tudjuk, hogy csak 1931-1] en került ide a parlamentbe, és azt is nagyon jól tudjuk eddigi felszólalá­saiból, hogy ő az államháztartás vitelének ezt a rendszerét nem helyesli. En Wolff Károly képviselőtársamat szerettem volna hallani és azokat, akik a múlt kormányzatnak támogatá­sát annakidején a maguk részéről igen sok irányiban felhasználták. (Fábián Béla: Ez így van!) Meg kell állapítanom, hogy ez az anyag gazdátlan és érdemi vita itt egyáltalában nincs. Senki nem ad felvilágosítást a másik oldalról, senki nem tárja fel az álláspontokat, Volta­ülése 1932 december 15-én, csütörtökön. képpen meg kell állapítanunk, hogy úgyszól­ván senki nem akarja vállalni a múltért a felelősséget. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Zaj a balközépen.) De maga az anyag is bi­zonyos tekintetben kivizsgálatlan; és pedig azért, mert ide mint egy rendes, sablonos zár­számadási anyag kerül, amelynél voltaképpen csak bizonyos törvényességi szempontokat né­zünk, hogy megegyeznek-e a bevételek és á ki­adások az előirányzattal, úgy ahogy ebben a tekintetben a törvényhozás rendelkezett, és mi nő átruházások történtek. Ez a rendes zár­számadási anyag. Ebben az anyagban azonban, melyet most igen szűkszavú formában hoztak ide a Ház elé, sokkal több van és az anyagnak ezt a részét feltétlenül ki kellene vizsgálni. Egyáltalában bizonyos elgondolások igen furcsán érvényesülnek a mai közéletben. En annakidején tagja voltam a zárszámadási bi­zottságnak, amikor ezeket a zárszámadásokat tárgyalta. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Kifogást tettem annakidején, 'ha jól tudom, Strausz Ist­ván képviselőtársammal, amikor a rendelkezési alap túlköltéséről értesültem, mert ezt az alapot túlkölteni a szabályok értelmében volta­képpen nem is lehet. Szóvátettük ezt az akkori zárszámadási bizottság elnökénél, Paupera Fe­rencnél (Fábián Béla: Jó helyen! A zárszám­adási bizottság elnöke volt?) és kértük a zár­számadási bizottság összehívását. Kérdést akartunk intézni arra vonatkozólag, hogyan történt ez és hogy ah vállalj állami szám­szék azért a felelősséget. (Fábián Béla: Es mit mondott?) Nagy kínosan pár 'hét múlva összejöttünk, a tisztviselők egész serege jelent meg ezen a tárgyaláson s mindenki ott volt, hogy felvilá­gosítást adjon erre a kérdésünkre. Megjelent Wekerle Sándor akkori pénzügyiminiszter úr is és amikor feltettem a kérdést, akkor a sorok között egy igen ügyes választ kaptam. (Hall­juk! a baloldalon.) Választanom kellett, hogy magyar ember vagyok-e vagy pedig ellenzéki képviselő. Elhiszem-e, hogy a rendelkezési ala­pot nemzeti célokra költötték, vagy mint ellen­zéki "képviselő bogarászni kívánok és fel aka­rom a nyilvánosság előtt tárni, hogy mire köl­tötték a rendelkezési alapot? Végre a nagy nemzeti célok iránt való bizalomból félreállot­tunk. A magam részéről lemondottam zárszám­adási bizottsági tagságomról és attól kezdve a parlament egyetlen bizottságában sem veszek részt, mert a magam részéről az olyan tevé­kenységet és az olyan irányzatot, amelyet pél­dául legutóbb a volt kormány igazságügy­minisztere, Zsit-vay Tibor is hangsúlyozott, hogy ellenzékiség, a Bethlen-kormánynak és utódainak kritizálása voltaképpen bűn a nem­zeti gondolat ellen, ezt az elgondolást a magam részéről osztani nem tudom. Már pedig ez az elgondolás tíz éve élt itt a magyar parlament­ben. Idejött a kommunista időkből azokból a plakátokból, hogy te sötétben bujkáló ellen­forradalmár, reszkess! (Fábián Béla: Paupera is azt mondotta, hogy a Földhitelbank ügyei­nek vizsgálata árt a nemzetnek!) Tabu volt az állami pénzek mikénti kezelésének módja; nem lehetett ebben a tekintetben felelős számada­toltatást követelni, mert ilyen megjegyzésekkel álltak elő. Kérem beszédidőmnek negyedórával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta.

Next

/
Thumbnails
Contents