Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-137

Az országgyűlés képviselőházának 1.37. ülése 193È december 15-én, csütörtökön. 291 Hegymegi Kiss Pál: Tisztelt Képviselő.ház! Tegnap az ország egyik első pénzügyi emberétől, aki nem is a mi elgondolásunk alapján áll, hallottam, hogy ma, az ortodox gazdasági iskola korában, amikor mindig megvédjük az ingótőkét, ha a transzferálások tekintetében a helyzet így marad s a traszferkassza továbbra is így működik, akkor nincsen pénze a Nemzeti Banknak ahhoz, hogy a hiteléletet megindíthassa, nincsen pénze a Nemzeti Banknak bizonyára ahhoz sem, hogy az adófizetést lebonyolítsuk, még ha módja is volna hozzá. (Propper Sándor: Hová tették a pénzt?) Nekünk mindig ilyen elvek ellen kellene harcolnunk. A magam részéről ebből azt állapítom meg, hogy a jövőben mi talán olyan kor-. mányokat szeretnénk, amelyek nem állanak a Gsalhatatlan biztonság álláspontján, amelyek a maguk részéről elfogadják a kritikát, elfogadják az ellenzék részéről jött tanácsokat is. Mert ahogyan ez a múltban kezeltetett, akkor baromorvos volt az ellenzék, amikor a túlkezelések ellen a maga kifogásait megmondotta; most pedig, amikor a felelősséget kell érvényesíteni, akkor az történik, hogy az ilyen kérdéseket, amely kérdések ilyen módon semmikép sem intézhetők el, egyszerűen többségi határozattal házhatározat útján akarják elintézni. Még azzal a kérdéssel akarnék foglalkozni igen röviden, hogyan kellene ezt az anyagot elintézni. Erre nézve háromféle álláspont érvényesült eddig a vitában. Az egyik az úgynevezett sablonos álláspont volt, amelyet a javaslat is képvisel, hogy ez egy rendes zárszámadás, ennélfogva ezt nem lehet másképpen elintézni, mint egyszerű házhatározattal és ezzel minden rendben van; nem kell figyelemmel lenni arra, hogy itt voltaképpen olyan hitelműveletek is történtek, amely hitelműveletek törvényhozási irton rendezendők. A másik álláspont volt az úgynevezett alakig álláspont, az Esterházy Móric gróf képviselőtársam álláspontja, amelyet azt hiszem — nem voltam jelen — Kállay Tibor t. képviselőtársam is kifejtett. Eszerint az álláspont szerint ezt a kérdést alkotmányos szempontból kell elbírálni és alkotmányos szempontból kell ezt az anyagot rendezni és ezt a kérdést tető alá hozni. A harmadik álláspont az úgynevezett tartalmi álláspont. Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársam álláspontja, aki a maga részéről a felelősség, a számadatoltatás álláspontját érvényesíti, csak azt kívánja, hogy mielőtt ez az anyag a törvényhozás által véglegesen rendeztetnék, tekintettel azokra az abnormitásokra és szabálytalanságokra, amelyek az anyagban jelentkeznek, ezeket voltaképpen parlamenti vizsgálóbizottság útján tárják fel, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) állapítsák meg és tisztázzák azt is, van-e itt felelősség kérdése és csak azután jöjjön az érdemi elintézés. A sablonos álláspontra vonatkozólag nem kell nyilatkoznom abban a tekintetben, hogy a magam részéről ezt az álláspontot nem fogadhatom el, mert ez voltaképpen az exeeutivának az erősbödését jelentené, azonkívül elkeseredést a parlament ellen. Általában nagyon igaza van azoknak, akik nem akarnak a végrehajtó hatalomnak több jogot adni, mint amennyi az alkotmány intézményében benne nyugszik. Ennélfogva kétségtelen, hogy azt a javaslatot, amely ide a parlament elé került, nem fogadom el, (Helyeslés balfelöl.) ellenben elfogagadom mindakét javaslatot, amelyek az alkotmányos álláspontot, azonkívül pedig a tartalmi vizsgálat álláspontját is jelentik. Tehát KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII, Eckhardt Tibor képviselőtársamét is, de Esterházy Móric gróf képviselőtársamét is, azzal a megállapítással, hogy a prius feltétlenül Eckhardt Tibor álláspontja, mert a törvényhozásnak először bele kell tekintenie ezekbe a kérdésekbe, ezeket meg kell vizsgálnia, és azután az alaki rendezés is ehhez képest történjék. Azt azonban feltétlenül elismerem alkotmányos szempontból, hogy az, elintézés másképpen, mint törvény útján, nem történhetik. Ezt a kérdést házhatározattal semmi formában nem tudom elintéztetni. Alkotmányos szempontból azokhoz az érvekhez, amelyeket a Házban már felhoztak, a magam részéről csak a következőket említeni meg. (Halljuk! Halljuk!) Egy házhatározat nem ellenkezlietik a törvénnyel. Ha most az igen t. Ház elfogadja a sablonos álláspontot, amelyet a bizottság javasol, akkor ez a házhatározat voltaképpen ellenkezik az 1897 : XX. t.-c. rendelkezéseivel, már pedig egyik Háznak sincs meg az a joga, hogy kisebb hatáskörben törvénnyel ellenkező intézkedéseket tegyen, inert erre felhatalmazása nincsen. (Üay van! Úgy van! a baloldalon.) Ha az államfő jogait tekintem, ebből a szempontból is azon az állásponton vagyok, hogy a hitelműveletek kérdését, ha azok a törvény megszegésével csak utólagosan kerültek a Ház elé, feltétlenül törvényhozási. úton kell rendezni, mert az 1897 : XX. t.-c. az államfőnek idevonatkozólag jogot ad. Esterházy Móric gróf képviselőtársam álláspontja is helyes. Két Ház vagyunk, kétkamarás rendszer; lehetnek egymástól eltérő, divergens határozatok, amelyeknek összeegyeztetése sem igen lehetséges és ebben a tekintetben azután voltaképpen illuzóriussá is válhatik a javaslat elfogadása. Erkölcsi szempontból is azon az állásponton vagyok, hogy ezt a kérdést csak törvényes úton lehet rendezni. A törvény tiszteletét a parlamentnek, a törvényhozásnak minden faktorától meg kell követelni és addig, amíg más törvény nincs, ezt a kérdést máskép, mint törvényhozási títon elintézni nem lehet. Precedenseket csinálni ebben a kérdésben, jtnódot adni, hogy esetleg a jövőben költekező kormányok hasonló helyzetet teremtsenek; nagyon veszedelmei» volna és ennek súlyos kihatása volna állami és gazdasági életünkre, de alkotmányos helyzetünkre is. Végül pedig áblból, ihogy az 1897 : XX. te. előleges hozzájárulást ír elő, nem következik az, hogy ha e törvénycikk rendelkezéseit megszegték, a törvényhozásnak utólagos hozzájárulása nem volna szükséges. (Gr. Esterházy Móric: Sőt!) Ha már az előleges hozzájárulás nem) volt meg, mennyivel inkiább szükséges az utólagos. Ennélfogva én ebből a tekintetből az alkotmányos álláspont érvényesítését kérem. De meg kell jegyeznem, hogy ez a sablonos elintézési mód, amely házhatározattal akarja ezt a kérdést elintéztetni, voltaképpen nem is elintézés, mert így a Ház törvénytelenséget követ el és módja volna az utána következő Háznak ezt a kérdést újra elővenni. Ezeket én alaki szempontból mind elismerem azzal, hogy már eleve megjegyzem, hogy ezt a törvényt a magam részéről megszavazni nem fogom, (Elénk helyeslés a baloldalon.) mert az én erkölcsi érzésemmel és meggyőződésemmel ennek a törvénynek megszavazása ellentétes. Éppen ezért helyeslem azt, amit Eckhardt képviselőtársam is indítványozott, ami priusza 41