Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

276 Az országgyűlés képviselőházának 136. ülése 1932 december íh-én, szerdán. került; akkor Fiúménak különböző látszólagos privilégiumokat adtak. Nem jutott eszébe pl. Nápolynak azt mondani, hogy miért Fiúmie? Fiúmé azért kapta ezeket a privilégiumokat, mert Fiúmét másképpen nem lehetett megmenteni. Az olasz kormány ma is óriási áldozatokat hoz, — vámmentes kikötőt rendeztet be, adókedvezményeket ad, óriási kölcsönöket osztogat — azért, hogy a fiúméi lakosságot megmentse. Miért ne lehetne megtenni ezt a magyar határmenti lakossággal? Miért volna ez igazságtalan, miért volna ez; amorális, miért volna ez olyan, dolog, amelybe bárki beleköthetnél Hiszen nem ajándékról van szó, hanem: csak annak nagyon minimális pótlásáról, amit tőlük a sors elvett. Végre is nem a t árpái nép felelős azért, hogy ma trianoni határokkal rendelkezünk, hanem elsősorban az a t. nagybirtok, amely milliószámra szorította ki a magyarságot Amerikába. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbal oldalon. — Jánossy Gábor: Ez igaz!) Akkor pedig miért nyomorítsuk meg ezt a lakosságot és miért ne helyezkedjünk arra az emberséges álláspontra, hogy addig is, míg egy tisztességes adóreform jön, valamiféle könnyítéseket adjunk ennek a szegény népnek? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak megengedni, hogy még pár szót mondjak tapasztalataim alapján arról, hogy egy ilyen gyors adóreformmal kapcsolatban mit kellene elsősorban változtatni, anélkül, hogy az egész magyar adórendszer alapjait forgatnánk fel, mert hiszen azt elismerem, hogy egy ilyen teljesen új, igazságos és modern adórendszer megalkotását a progresszió, az adómentes létminimum és a kisembervédelem alapján, nem lehet felfújni, ehhez idő kell. De mégis lehet gyors változtatásokat eszközölni egy his hozzáértéssel és egy kis jóakarattal, (Esztergályos János: Egy kis soforttal!) — úgy van — ha a t. kormány a földadót a kisebb kategóriákban erősen csökkentené, ha csökkentené azt a. házadét, amely egyike & r legsúlyosabb terheknek faluhelyen, ahol például egy szoba-kamrás ház 14 pengő házadót fizet. (Erdélyi Aladár: Ez az! — Jánossy Gábor: Igaza van!) és változtatni ezeken túl a közmunkaváltságnak példátlan igazságtalanságán és embertelenségén nem azzal. hogy leszállítja a közmunkát, hanem azzal, hogy ezt a középkori becstelen, megalázó rabszolgaadót egyszerűen eltörli. Ilyen aprólek-s dolgokat szinte restéi az ember idehozni a Ház elé, mint kéményseprődíjakat. Egészen hajmeresztő dolog, hogy Bereg vármegyében és tudomásom szerint másutt. Bihar vármegyében is, ahol jártam, mindenütt azt panaszolják, hogy egy-egy kéményseprőség való.ságos hitbizomány, egy kéményseprőnek több jövedelme van, mint a miniszter úrnak és ugyanekkor ez a kéményseprő a hitbizománya birtokában havi 50 pengős munkásokkal végezteti a munkát. (Ügy van! balfelől.) Ezekből az adóívekből tudok olyan eseteket is, hogy valakinek van egy szoba-kamrás lakása s van még egy kis mellékhelyisége, azon is van kémény és valami 8 pengő 66 fillért fizet. (Tóth Pál: Akkor keveset fizet! Nálunk 27-et fizet azért!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Méltóztassék beszédét befejezni. vitéz Bajcsi-Zsilinszky Endre: Pár szóval befejezeim. Itt vannak a vízszabályozási adók. Kérdem a túloldaltól, miért kell ezt a mérhetetlen nagy terhet, amely itt egyes vidékekre, egyes községekre nehezedik, annak a szegény községnek megfizetnie'? Miért nem lehetne ezt a kérdést úgy megoldani, hogy országos adóvá tesszük a vízszabályozási járulékokat, amelyet mindenki fizet. Miért ne fizesse a Tisza-szabályozás adóját például a budapesti polgár épp úgy, mint egyáltalában minden adózó polgára az országnak, miért kell éppen ezeknek a nyomorult, IV. Béla óta ilyen rettenetes nyomorult helyzetben tartott községeknek a nyakába varrni még ezeket a lényeg szerint országos terheket is ... Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni. vitéz Bajcsi-Zsilinszky Endre: .... ame lyek sokszor kétszeresét, háromszorosát teszik magának a földadónak. T. Ház! Befejezem beszédemet. Arra Sizerefcném kérni a t. államtitkár urat, akinek jóindulatát, szociális gondolkodását ismerem, méltóztassék minél konkrétebben venni azt a fáradságot, hogy menjenek ki megfelelő objektív gondolkozású, jó szociális érzésű szak; emiberek a vidékre és nézzék meg. hogy mi vani ott, nézzék meg a nyomorúságot, konstatálják, hol van az a hely, ahol a legtöbbet kell segíteni ós azután mind az adó behajtása körül, imlind az adónak ilyen gyors reformja körül tegyék meg azokat a mentő intézkedéseket, amelyeiket várunk s amelyeket két és fél hónap óta, sajnos, íMába várunk. Elnök: A pénzügyi államtitkár úr kíván szólni. . , „ Vargha Imre államtitkár: T. Képviselőház! Zsilinszky igen t. képviselőtársam interpellációjára érdemleges feleletet adni nem áll módomban erre' felhatalmazást nem kaptam. (Esztergályos János: Azért volna jó, ha itt rolna a minisater ilyenkor!) Ennek ellenére fel kell szólalnom azért is, mert > Zsilinszky igen t. képviselőtársam beszéde elején a pénzügyminiszter urat is aposztrofálta amiatt, hogy az ülés folyamán nincs jelen és az interpellációkra feleletet nem tud adni, A pénzügyminiszter úr ma reggel 10 órától kezdve, egészen 7, vagy V28 óráig itt volt a Házban. Méltóztatott látni, négy vagy öt interpellációra feleletet adott. Feleletet adott nagyreszben éppen azokra a kérdésekre is, amelyeket Zsilinszky igen t. képviselőtársam előadott. (Ugy van!) Különösen az adóreform kérdésében egészen határozott és világos feleletet adott Turohányi képviselő úrnak interpellációjára. Tehát anélkül, hogy a pénzügyminiszter úrnak szüksége volna az én védelmemre, csak tényképpen kell konstatálnom, hogy a pénzügyminiszter úr igenis egész nap itt volt. és most is itt volna ha hivatalosan nem kellett volna feltétlenül eltávoznia a Házból. (Erdélyi Aladár: Elkerülték egymást! — Derültség.) Az interpellációban elmondottakra vonatkozólag, ami az adóreform kérdését illeti, a pénzügyminiszter úr ma már feleletet adott. Ehhez nekem hozzátennivalóm nincs, ellenben Zsilinszky képviselő úr felsorolt egy csomó olyan esetet, amely úa-y hallásra valami lehetetlen Perverzitásnak tűnik fel az adóztatás terén (Úgy van! a jobboldalon.) Nagyon kérem a t. képviselő urat, legyen szíves az összes adatokat az én kezembe adni. Tudom nagyon jól, hogy éppen azon a vidéken súlyos terhei vannak az adózóknak, ezeknek a terceknek túlnyomó része azonban neim az állam, hanem egyrészt a községek, másrészt a vármiearvék, harmadszor pedig a vízitársulatok, továbbá az egvházi adóknak terhei. (Üpv van! jobbfelől.) Minden terhet, ami egyes terű-