Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

270 Az országgyűlés képviselőházának 136. ülése 1932 december 14-én, szerdán. Maga a főügy és a fődeliktum bebizonyítható módon vádele jtéssel' végződött. Miért nem hagyják akkor végre ezt a csoportot békében? Miért piszkálják ezeket az embereket, miért küldenek detektíveket a nyakukra, miért ellenőrzik 'minden tettüket és minden lépésüket? Miért van még ma is lepecsételve a helyi csoport helyisége, amikor már régesrégen elfelejtették az ügyészségen is, hogy volt valaha Kassák-féle akta ebben az ügyben. A miniszter úr annakiején ebben az ügyben nekem Ígéretet tett. Megígérte, hogy az alantas közigazgatási közegeknek és tényezőknek (Propper Sándor: Alantas az eljárás!) ezeket a túlkapásait meg fogja torolni. (Büchler József: Sokat ígérnek, semmit sem tesznek!) Megállapítom, hogy a miniszter úr ezirányú igéretét nem tartotta be (Propper Sándor: Mint már annyiszor!), és mivel nincs itt a Házban, ezúton vagyok kénytelen üzenni, hogy a fennálló törvényes rendeleteknek szerezzen érvényt még Szolnok városában is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter urnák. Fábián Béla képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kér. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. (Kabók Lajos: Hol maradnak a miniszter urak? Bojkottálják a Házat?) Következik Propper Sándor képviselő úr interpellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. (Nánássy Andor: Elhalasztjuk!) Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Interpelláció a kereskedelemügyi miniszter úrhoz az üzleti záróra és a vasárnapi munkaszünet tárgyában. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a kereskedelmi alkalmazottak és a munkaadók érdekképviseleteinek az 1921 -.XXXVII. te. alapján 1926-ban létrejött megállapodása, illetve az ennek alapján kibocsátott miniszteri rendelet ellenére a kereskedelmi miniszter az üzleti zárórát december 4,-étől, tehát három héttel karácsony előtt, tetemesen meghosszabbította? Miután ezt az intézkedést sem az alkalmazottak, sem a munkaadók érdekképviselete nem kérte, és így a rendelet kiadásának törvényes alapja nem volt, hajlandó-e a kormány az alkalmazottakra káros és hátrányos, de a munkaadók érdekeit sem szolgáló rendeletet visszavonni? Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényes intézkedések a mai napig sincsenek végrehajtva s ezen a téren a legteljesebb bizonytalanság és egyenlőtlenség uralkodik? Hajlandó-e a kormány a vasárnapi munkaszünetet az egész országra egységesen szabályozni olyképpen, hogy az a mai idők gazdasági helyzetének és a szociális követelményeknek mindenben megfeleljen? — Propper Sándor sk.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! (Halljuk! Haltjuk! a szélsőbaloldalon.) Egy nagy és értékes -munkásréteg érdekeiről, a kereskedelmi és irodai alkalmazottak érdekeiről és sérelmeiről szerettem volna ebben az interpellációban a kereskedelemügyi kormányhoz kérdést intézni. Végtelenül sajnálom, hogy a kormány tüntetően levonult a terepről és mintegy bojkottálj ci ci képviselőházat, így nem sok íreményem van arra, hogy erre az interpellációra megnyugtató választ kapjak. Mégis elmondom, t. Képviselőház, mert rendkívül fontosnak tartom. Itt a kormány megmutatta, hogy munkásbarátsága egészen- felszínes és hamis, mert amikor munkásérdekről van szó, akkor bizony nagyon lassú, amikor munkások szerzett jogait kell eikonfiskálni, akkor viszont igen fürge és igen gyorsan tud cselekedni. Szerzett jogokat konfiskált el a_kormány ezzel az intézkedésével, amelyről itt szó van, szűkítette úgy is szegényes szociális készletünket, meghosszabbította az üzleti zárórát. — ami imiinden esztendőben szokásos ugyan, de nem ebben a formában és nem ilyen ih-osszú idő tartamára. Megjegyzem még azt is, hogy a mai gazdasági helyzetben! igazán semmi szükség nincs arra, hogy az üzleti zárórát aneghoszszabbítsák. Megjelent a 152.002/1932. számú rendelet és három héttel karácsony előtt az üzletek záróráját este 7 óráig, szombaton S óráig, a füszerüzletekét pedig este 9 óráig hosszabbította meg. A zárórát az 1906. évi XXXVII. tc.-kel szabályozták először, nagyon szűkmarkúan úgy, hogy 1921-ben a XXXVII. tc.-kel tágabb lehetőséget adtak a kormánynak a záróra szabályozására, olyanképpen, hogy ennek alapján a munkás és munkaadó érdekképviseletek maguk állapodhatnak meg a záróra idejében amit azután a miniszter rendelettel jóváhagy. Ez meg is törttént 1926ban, amikor a munkás- és munkaadó érdek; képviseletek kölcsönösen megállapodtak^ a mai záróra idejében és azt a miniszter azután rendelettel kötelezővé tette. Ezt a megállapodást most a kormány az érdekképviseletek meg* hallgatása nélkül és szerény felfogásom sze* rint minden szükség nélkül felrúgta. Senki seimi kérte, sem a főnökök, sem az alkalmazottak részéről azt, hogy a kormány a zárórát meghosszabbítsa, de nincs is belőle senkinek semmi ihaszna. (Kertész Miklós: Ez volt az új stílus Fabiayi miniszter úr részéről!) Senkire semmiféle előny nem származik ebből_ a meghosszabbított zárórából, sőt inkább^ kárt okoz az üzletnek, mert 'bizonyos rezsítőbblettel jár és kárt okoz az alkalmazottaknak, mert kiimjeríti őket a túlhosszú munkaidő. Munkaadórészen érdeklődtem a idologban és egy igen előkelő budapesti kereskedő levele van a kezemben. Az illető azt mondja, hogy készséggel^közli, hogy (olvassa): az ünnepek előtti zárórameghosszabbításokat és vasárnapi üzletnyitásokat a magunk részéről nemcsak hogy nem tartjuk semmiféle tekintetben előnyösnek, banem ellenkezőleg, hátrányosnak, mert a forgalmat egyáltalán nem emeli, viszont rezsiköltséggel jár. Véleményünket évek óta szerzett tapasztalatok alapján közöljük és csak példaképpen említjük meg, hogy a múlt vasárnapi nyitvatartás három üzletünkben összesen 1*92 P forgalmat jelentett.» Tehát három üzletben egy egész délelőtt 1 pengő 92 fillér értékű árut adott el ez az előkelő cég s ennek érdekében azután az egész apparátust meg kellett mozgatnia, viselnie kellett azokat az üzemi költségeket, amelyek az üzlet nyitvatartásával járnak. A meghosszabbított záróra erre a három hétre — megjegyzem, hogy a korábbi esztendőkben csak karácsony hetére volt szokásos a záróra meghosszabbítása — amint mondottam beszédem elején — a fűszerüzletekben este kilenc óráig, egyéb kereskedelmi üzle-