Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

230 Az országgyűlés képviselőházának 136. ülése 1932 december lh-én, szerdán. orvosi létszámban fennálló hiány a járvány terjedésének megakadályozását nagy mértékben gátolja, annyira, hogy esetleg az iskolák bezárásával is számolni kell, ezért a járvány terj&désének megakadályozása érdekében kéri a nagyobb létszámmal bíró összejövetelek megakadályozását.» (Farkas István: Nyavalyás egy ország, ez azután igaz! A szolgabírák terjesztik a nyavalyát!) így megy ez a végtelenségig; így például Csongrádon hivatalos közlés szerint a roncsoló toroklob pusztít- Szentesen pedig ugyancsak (olvassa): «Az elsőfokú közigazgatási hatóságtól nyert értesülés, de a helyi napilapok híradása szerint is a téliesre hajló hidegebb idő beálltával a város területén több oíyan súlyosnak mondható ragályos megbetegedés fordult elő, amelyeknek további terjedése és járványszerűvé való elfajulása, a város veszélyeztetett közegészségügye szempontjából beláthatatlanul káros következményeket vonna maga után.» Ez a véghatározat körülbelül akkor született meg vagy azután pár nappal, amikor az igazságügyminiszter úr Szentesen járt és minél nagyobb tömegeket iparkodtak a miniszter úr köré gyűjteni, nem tekintve azt, hogy a diftéria és egyéb járvány már akkor gyökeret vert a tisztiorvosi, a rendőrségi jelentések, vagy a napilapok híradásai szerint Szentesen. Mihelyt azonban a szociáldemokraták akarnak gyűlést tartani ott Csongrád vármegyében, akkor Farkas Béla főispán úr szerint — akinek véleménye és elgondolása, hogy minden más politikai vélemény szabad megnyilatkozását lehetetlenné akarja tenni —' Csongrádon, Szentesen és mindenütt azokban a községekben és városokban, amelyek az ő hatásköre alá tartoznak, felüti fejét a diftéria, a roncsoló toroklob és egyéb olyan betegségek, amelyekre való utalással azután «zekét a nyilvános gyűléseket betiltják. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az ember alig tud ezekről a kérdésekről felháborodás nélkül beszélni, állig tudja felháborodását visszatartani, amikor látja, hogy az elkövetkezendő községi és városi választásokra való tekintettel is mindent elkövetnek azért, hogy az úgynevezett nemzeti egység pártját tolják lőre s a szociáldemokratauárt törekvéseit á választásoknál is elfojtsák. Az ember írondolkozóba esik, amikor sorra-rendre olvassa ezeket a véghatározatokat, amelyek mind-mind a diftéria és egyéb borzalmas betegségek elterjedtségéről számolnak be. Vájjon nem ez a betegség ragadt-e erre a közigazgatásra is? Nem frivolitás-e ez, amikor itt egyenlő versenyfutást ígér a miniszterelnök úr; nem frivolitás-e ez. amikor feloldja a gyüléstilalmi rendelkezéseket, legalább is az országgyűlésen képviselt politikai pártokra vonatkozólag, kint pedig a perifériákon játékoskodnak az ország rovására, a nép érdekeinek ellenére 1?! Nem frivolitás és kétszínűsége az. amikor egyrészt kormányzati nolUiká^an hirdetik a jogegyenlőséget, amikor itt elhangzik a szabadversenyfutásról szóló ígéretes ugyanakkor kint a közigazgatás tisztességének, becsületének és az ország becsületének hátrányára játsszák a komédiát a közigazgatási hatóságok, agyalják ki sorra-rendre ezeket a lehetetlen indokolásokat, iamelyekkel a. szociáldemokratapárt gyűléseit betiltják, A belügyminiszter úr mostanában következetesen nincs itt, amikor hozzá interpellációt terjesztünk elő. Nem volt itt, amikor a Népszava ügyében terjesztettem elő interpellációt. (Fábián Béla: Neki is kell ebédelni!) Most siincs itt a belügyminiszter úr és szinte sietve távozott el, amikor ezeket a kérdéseket, amelyek az ő hatáskörébe tartoznának, idehozom; pedig szerettem volna szemtől-szemben megkérdezni a belügyminiszter urat, hogy mit szándékoznak tenni? Tovább folytatják ezt a komédiát, amit eddig játszottak? Tovább folytatják az ország; és a dolgozó nép érdekeinek veszedelmére ezt a játékot, amelyet itt egy évtizeden keresztül folytattak, amikor pedig onnan a bársonyszékből egyenlő versenyfutást és az országgyűlésen képviselt politikai pártoknak — ez is sérelem — legalább gyülekezési szabadságot ígértek? Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Szeder Ferenc: Egész tömege van a véghatározatoknak, amelyeket nem hoztam ide ebben a pillanatban, de mindet ide fogjuk hozni az ország nyilvánossága és az ország színe elé, hogy rámutassunk arra, hogy a szabadságjogok tekintetében milyen frivol játékot űz ez a kormánv. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. (Farkas István: Hol a miniszter? — Kabók Lajos: Egy miniszter sincs itt!) Csendet kérek, képviselő urak! Következik Szeder Ferenc képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa): «Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Hódmezővásárhelyen, a várostól 20—30^ kilométer távolságra, a tanyákon lakó gazdák tömegét bírságolták meg az 1888 : VIII. tcikk 150. §-ába ütköző kihágás miatt azért, mert a sertéspestis ellen való védekezésül sertéseiknél preventív oltásokat végeztettek s ezt a városi hatóságoknál nem jelentették be? A miniszter úr intézkedjék sürgősen, hogy ezek a kihágási eljárással kapcsolatos ^zaklatások megszűnjenek, az eddig kirótt bírságok töröltessenek, annyival is inkább, mivel az ilyen módon előrelátó és preventív oltásokat végeztető gazdák sertései nem hullottak el.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: T. Ház! November 23-án Hódmezővásárhely törvényhatóságában szóvátették azokat az abuzus jelenségeket^ amelyek a sertésvésszel, a sertésvész pusztításával kapcsolatban adódtak állategészségügyi vonatkozásokban. (Farkas István: Azok is betegek, mint az egész ország! — Eszetrgályos János: Nincs itt egy miniszter sem, tessék egy minisztert berendelni, mégis csak _ lehetetlenség, hogy egy miniszter se legyen jelen! — Üfiy van! Ű.ay van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Esztergályos János képviselő uryt kérem, maradjon csendben. (Esztergályos János: Minisztert kérünk! — Farkas István: Annyi betegség van ebbenaz országban, hogy a parlament sem lehet egészséges!) Szeder Ferenc: Csáky főügyész úr, amikor ez a kérdés a törvényhatóságban szóbakerült, azt mondotta, hogy ez a kérdés nem tartozik a törvényhatóságok elé, hanem inkább az illetékes minisztériumhoz. Megítélésem szerint, miután elsősorban állategészségügyi kérdések-