Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

Az országgyűlés képviselőházának 136. ülése 1982 december lh-ên, szerdán. 215 rend megsegítésének útjai mindjárt adva is vannak, mihelyt nem, vagy nemcsak az orvosok kényszertársításában, hanem a közegészségügy megszervezésében és országos kiépítésében jelöljük meg a közeljövő feladatát. Hiszen ha a nagy magyar vidéknek, az Alföldnek elhagyott közegészségügyét intézményesen megszervezzük, olyan munkakört teremtünk száz meg ezer ifjú orvos számára, amely új exisztenciáknak vetheti meg alapját. Hiszen a magyar falu higiéniája majdnem a nullával egyenlő. Rámutatott erre helyes meglátással és szakértelemmel már néhányszor Téglássy Béla t. képviselőtársam, aki egyúttal megjelölte a követendő utakat is. Soká már úgy sem lehet tűrni azt, hogy egyes vidékeken pusztán a halottkém jelentse az egész közegészségügyi szolgálatot. (Jánossy Gábor: Tökéletesen igaz! — Büchler József: A kutak mérgezik az embereket!) A közegészségügy súlypontjává a prevenciót kell tenni, mert a preventív orvosi szolgálattal, a betegségek megelőzésével szerény véleményem szerint sokkal több értéket adunk a nemzeti életnek, mint magával a betegellátással. (Friedrich István: Azért volt a népjóléti minisztérium, amelynek ezt mind meg kellett volna csinálnia! De részvényeket vettek, meg gsefteltek! Kastélyokat vettek! — Jánossy Gábor: De azért a közegészségügyet is igen megjavították!) Nem tartom célravezetőnek azt, hogy egy mintajárást szervezzenek, a többi sok járás pedig nélkülözze az egészségvédelem legprimitívebb berendezését is. Hiszen a Stefánia Szövetség munkája megmutatja, hogy az anya- és esecsemővédelem terén mit lehet produkálni, ha az egész országra kiterjedő hálózat útján tevékenykedik egy szervezet. Ezt a hálózatot kell mindig bővíteni és e szerint a szisztéma szerint kell a többi népbetegség ellen is felvenni a harcot. Engem nagy megnyugvással tölt el az a tudat, hogy a miniszterelnök úr az orvoskongresszuson kijelentette, hogy a népegészségügyet a legfontosabb állami feladatnak tekinti. Teljesen osztom ezt a felfogást. A legkisebb magyar falunak is, az Alföld nagy tanya világában egészen magárahagyottan élő lakosságnak is éreznie kell, hogy az államháztartás gondoskodik róla. A néptanító mellett mindig ott kell lennie az orvosnak is, még pedig a lelkiismeretesen és jól képzett orvosnak is. En ezért az orvosképzést szélesebb alapokra fektetném, és megint helyeslem Navratil Dezső képviselőtársamnak azt az eszméjét, amelyen érdemes meditálni, hogy esetleg az egyik egyetemet teljesen az orvostovábbképzés szolgálatába állítsuk. En már négy évvel ezelőtt szóvá tettem a Házban azt, hogy a régi osztrák-magyar monarchiabeli tartalékos tiszti intézmény mintájára szervezzük meg a vidéki orvosoknak két évenkinti kötelező behívását az egyetemi városokba, hogy ott orvosi továbbképzésben részesüljenek. Elnök : A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Tóth Pál: Mindjárt befejezem. Nemcsak az orvosnak érdeke ez, hanem érdeke annak a betegnek is, aki az orvosra bízza életét és egészségét. T. Ház, a prosperitás boldog éveiben igen keveset törődtünk evvel a kérdéssel. Ma a nagy nyomorúság idejében sem szabad azonban elfelejtenünk ezt, mert a nyomor teszi beteggé testileg és lelkileg is a,z embert, Ha a népegészségügy intézményes országos megszervezésével meg fog születni a központi irányító szerv is, — hiszem, hogy rövidesen el kell, hogy ez jöjjön, mert ha a közegészségügy a legfontosabb ügye az országnak, akkor kell, hogy külön impérium intézze annak sorsát — akkor azt hiszem, hogy evvel a munkával megvalósítjuk minden nagy magyar államférfiú vágyát, hogy sok legyen a magyar, erős és egészséges legyen itt a Kárpátok alján. Az elnök úr napirendi indítványát elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Fitz Artúr! Fitz Artur: T. Ház! Elnézést kell kérnem, hogy egy látszólag kerületi érdeket képviselő és kerületi érdeket érintő kérdést hozok a t. Ház elé ... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! r Ftiz Artur: ... voltaképpen azonban az egész Pestkörnyéket élénken érdekli ez a kérdés. Az elmúlt években pártkülönbség nélkül együttesen jártunk el és deputációztunk ebben a kérdésben mi, pestkörnyéki képviselők és egyelőre legalább látszólag sikerrel védekeztünk a természetes- és műjég harcában, követelvén és valamiképpen meg is védvén a természetes jég jogait. A kereskedelemügyi miniszter úr kibocsátott egy rendelettervezetet és elküldötte az érdekelteknek, amelyben szabályozza a természetes és műjég forgalombahozatalát. Ez a rendelettervezet orvosi és egészségügyi célokból próbálja a műjeget mindenképpen előnyben részesíteni a természetes jég hátrányára. Nagyon jól tudjuk és kétségtelen, hogy a természetes jégben nagyon sok baktérium, bacillus és miegymás lehet felhalmozva, de ha kémiailag megvizsgáljuk a műjeget, a kémiai vizsgálat megállapítja, hogy — sajnos — e tekintetben a műjégnél sokszor megközelítőleg ugyanaz az arány, mert a műjég is bővelkedik baciHusokban és baktériumokban. Helyeslem ennek a rendelettervezetnek azt a részét, amely egészségügyi szempontokat hoz előtérbe és bizonyos határokra, Budapest alatt 10 kilométer határra, 5000 lelket számláló községeknél pedig 5 kilométer határra állapítja meg a természetes jég gyűjtőhelyét. Ez eddig egészségügyi szempontból kívánatosnak is látszik. Csak azt vagyok bátor tisztelettel kérdezni, hogy ha a Dunát nyáron fürdésre használják és egymásután állítják fel úgy a főváros, mint más közületek uszodáikat Buda. pest közvetlen közelében nyáron, amikor tudvalevőleg a bacillusok sokkal virulensebbek — ha tehát ez nyáron egészségügyi szempontból lehetséges, miért áll elő az az agodalom, hogy a télen gyűjtött természetes jeget ne lehessen kamarákban tárolni. Azonosítani tudnám magamat a rendeletnek azzal a pontjával is, amely bizonyos egészségügyi szállítási rendszabályokat kíván meg a természetes jéggel kapcsolatban, méltóztassanak azonban megengedni, hogy csak egy községre vonatkozólag rámutassak arra, hogy a műjég előtérbe tolása s a természetes jégnek a forgalomból való kivonása a készülő jégkartellnek milyen hatalmas összegeket jelent. Egy községről, mondjuk, Soroksár községről leszek bátor beszélni. Soroksáron eddig van összesen 60 jéggyüjto. Ezeknek az embereknek napszám alakjában kifizettek 120.000 pengőt. 120.000 pengő közmunka az, amely tulajdonképpen a természetes jég gyűjtéséből és forgalombahozatalából a tél folyamán kenyeret