Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

Az országgyűlés képviselőházának 136. Ausztriával 1924-ben, Olaszországgal 1925-ben, JugoiSizláviával 1928-ban és Lengyelországgal ugyancsak 1928-ban. Ezenkívül egyezmény-eket kötött a hagyatékok kétszeres iiietékezésének elkerülése céljából Németországgal, Ausztriával és Lengyelországgal, végül t az adóügyi jogsegély tárgyában Németországgal és Ausztriával. Ezeket az egyezményeket az érdekelt államok törvényhozásai ratifikálták és ezek életbe iis léptek A kormánynak hosszabb idó óta az a törekvése, hogy Eomániával is hasonló adóügyi egyezményt létesítsen. A tárgyalást a román kormánnyal e tekintetben még 1924-ben megindították. A román korbány megbízottai és a magyar kormány megbízottai között létre is jött a megegyezés, de a román kormány elzárkózott az egyezmény ratifikálása elől és így a tárgyalások újabb felvétele csak 1932-ben sikerült. 1932-ben június havában a magyar és román kormány megbízottai több egyezményt kötöttek meg. Megkötötték ugyanis az egyenes adók tekintetében, a kétszeres adóztatás elhárítása tárgyában, az örökösödési illetékek tekintetében, a kétszeres adóztatás elkerülése tárgyában, az adóügyi jogsegély és jogvédelem tárgyában és végül az adóbehajtásoknál nyújtandó segély tárgyában kötött egyezményeket. Ami mindenekelőtt a kétszeri adóztatások elhárítását célzó egyezményt illeti, rá kell mutatnom arra, hogy a két állam területén való vagy gazdaságilag a két államban érdekelt adókötelesek a jelenben abban a sajnálatos helyzetben vannak, hogy a két államban érvényes törvényes rendelkezések alkalmazása alapján egy és ugyanazon jövedelem után mindkét állam adó alá vonja őket. Az egyezmény tehát a kétszeres adózások kizárása céljából a különböző jövedelmek megjelölése mellett meghatározza, hogy az egyes jövedelmek után mely állam jogosult az adóztatásra, a másik állam adóztatási jogának kizárása mellett. Az egyezmény 3. cikke kimondja, hogy az ipari és kereskedelmi vállalatok másik államban csak abban az esetben tartoznak adót fizetni, ha ott az egyezményben részletesen megjelölt módon üzlettelepet tartanak fenn és ebben az esetben is csak az a jövedelem kerül adó alá a másik államban, amelyet az ittlévő üzlettelepén az illető vállalat tényleg elér. Ez a rendelkezés a dunai hajózási társaságok, így a Mftr. szempontjából is nagyjelentőségűnek mondható. (Ügy van! Ugy van! jobb felől.) A munkateljesítményből származó jövedelmet, — ideértve a szabadfoglalkozásból származókat is. — továbbá az illetményeket az egyezmény szerint csak abban az államban lehet tárgyi adó alá vonni, amelynek területén a személyes tevékenységek gyakoroltatnak, illetőleg ahonnan a jövedelmek származnak. Ezzel a román törvénynek a román területen ezddőszerint érvényben levő az a rendelkezése, hogy a román állampolgárok és Románia lakosai, lakóhelyükre való tekintet nélkül, az országban és a külföldön megkeresett jövedelmük után egyaránt Romániában esnek tárgyi adó alá, Magyarországgal szemben a jövőben természetesen nem fog érvényesülni. Hasonló rendelkezés van az egyezményben a nyugdíjakra és az életjáradékokra vonatkozólag is, amelyek után a tárgyi adót az az állam szedheti be, amelyben a jövedelmek kifizetésére kötelezett jogi vagy természetes személy van. A tőkejövedelmek után járó tárgyi adót az az állam szedi be, amelyben ezeknek a jöveülése 1932 december 14.-én, szerdán. 205 delmeknek az adósa van. így például a takarékbetétek után az az állam jogosult adók beszedésére, amelyben a pénzintézet vagy fiók van, amelynél a takarékbetét elhelyeztetett. A jövedelemadóról az egyezmény 10. cikke rendelkezik. E szerint általános szabály az, hogy a jövedelemadó az adóköteles lakóhelyének államában kerül beszedésre. Ez alól az általános szabály alól azt a nagy horderejű kivételt teszi az egyezmény, hogy az ingatlanjövedelmek, továbbá a jelzálogilag biztosított pénzkövetelések és az ipari és kereskedelmi vállalatokból származó jövedelmek csakis_ territoriálisán abban az államban kerülnek jövedelemadó alá, amelynek területéről ezek a jövedelmek származnak. A kétszeres adóztatás megszüntetése céljából hozott rendelkezések közül meg kell említenem az egyezmény 10. cikkének & vállalati jövedelmek territoriális megadóztatásáról szóló határozmányát, amely a román adótörvény túlságosan messzemenő adóztatási rendelkezéseit csak a román állam területén levő vállalatokra és üzlettelepek jövedelmeire korlátozza. Az örökösödési illeték tekintetében a kétszeres adóztatás elkerülése tárgyában megkötött egyezmény lényegileg kiegészíti az egyenesadók tekintetében előálló kétszeres adóztatás elhárítására hozott egyezmény határozmányait a hagyatékokra vonatkozólag. Az alapelve az, hogy a hagyatéki ingatlanok után az az állam veti ki az illetéket, amelynek területén az ingatlan és ennek tartozékai vannak, míg az ingatlannak nem tekinthető hagyatéki vagyonrészek után az örökös lakóhelyének állawa jogosult az Öröfatsndési illetek kiszabására. Az adóügyi jogsegély és jogvédelem tárgyában megkötött egyezmény célja az, hogy a két állam pénzügyi hatóságai kölcsönös felvilágosítások adásával az adó kivetéséhez szükséges és a másik állam területéről beszeszerezhető adatok birtokába jussanak. A felvilágosítások az egyezmény 2. cikke szerint az adóköteleseknek a másik állam területén levő mindennemű vagyonára és bármely természetű jövedelmére kiterjednek. Meg kell itt jegyeznem, hogy az egyezményben megjelölt felvilágosító adatokat nagyrészben a pénzügyi hatóságok alig lesznek képesek beszerezni és ezekről a másik állam pénzügyi hatóságainak felvilágosítást adni, részben azért, mert bizonyos adatok beszerzését — például a bankoknál elhelyezett vagyonokra vonatkozólag — törvény tiltja, részben pedig, mert számos adat,, például a tőkevagyonra vonatkozólag csak az adókötelesek hiányos vallomásaira támaszkodik. Az adóbehajtásoknál nyújtandó segély tárgyában megkötött egyezmény szerint a két állam hatóságai kölcsönösen támogatni fogják egymást az adók, illetékek, vámtartozások, fogyasztási adók és forgalmi adók behajtásánál, ha ezek a köztartozások már jogerősen megállapíttattak. Ha megemlítem még, hogy a most ismertetett négy egyezmény mindegyike teljesen különálló és külön-külön felmondható, akkor azt hiszem, kellően ismertettem a tárgyalás alatt levő javaslatot. Ennek alapján tisztelettel kérem a t. Házat, hogy azt általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Senki sincs feliratkozva! Elnök: Kíván valaki szólni! (Nem!) Ha