Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

206 Az országgyűlés képviselőházának 1, szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom.^ Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részle­tes tárgyalás alapjául efogadta. Következik a részletes tárgyalás. A jegyző úr felolvassa a címet. Pakots József jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—3. §-ait, melyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Az előadó úr egy új 4. §-t kíván beterjeszteni. Zsindely Ferene előadó: T. Képviselőház! Az egyenesadók tekintetében a kétszeres adóz­tatás elhárítása tárgyában megkötött egyez­mény 16. cikke szerint ez az egyezmény csak a megerősítést követő év január elsejével lép hatályba és így abban az esetben, ha ennek az egyezménynek megerősítése csak az 1933. év­ben következnék be, — bármelyik egyezményt­kötő állam részéről is állana elő az_ az akadály — az egyezmény életbelépése 1934. január else­jéig elhúzódnék. Célszerű volna tehát^az élet­beléptetés idejét megrövidíttetni. Ebből a cél­ból vagyok bátor tisztelettel a következő tar­talmú 4. § felvételét indítványozni. (Ol­vassa): «4. §. Felhatalmaztatik a kormány, hogy az egyenesadók tekintetében a kétszeres adóz­tatás elhárítása tárgyában megkötött egyez­mény életbeléptetésének napját a román kor­mánnyal egyetértően az egyezmény 16. cik­kétől eltérő módon is megállapíthassa.» Elnök: T. Képviselőház! Az előadó úr egy új 4. ^-t indítványozott éspedig a házszabá­lyoknak megfelelően. Kérem a jegyző urat, hogy ezt az új 4. §-t méltóztassék felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa a í. §-t, me­lyet a Ház észrevétel nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta; annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak elő­terjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a tartozá­sok és követelések, valamint a magyar^ hono­sok olaszországi javainak felszámolása tárgyá­ban 1932. évi november hó 12-én Rómában kelt magyar-olasz egyezmény becikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 443, 449.) Az előadó Lakatos Gyula képviselő úr, aki lesz szíves ismertetni a törvényjavaslatot. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Előttünk fekszik négy törvényjavaslat, amely­nek általános ismertetését együtt leszek bá­tor néhány szóval a t. Ház elé tárni. Elnök: Kérem, előadó úr, felhívom a figyelmét arra, hogy ezeknek a javaslatoknak a tárgyalása nincs egyesítve, nem is tettem eziránt indítványt, méltóztassék tehát külön­külön ismertetni a javaslatokat. Lakatos Gyula előadó: Csak az általános indokolásra vonatkozólag bátorkodtam ezt mon­dani. Ezek az egyezmények november 12-én köt­tettek meg Olaszország és Magyarország meg­bízottai között és ezek között âz első,^ amely jelenleg tárgyalás alatt áll, a tartozások és követelések, valamint a magyar honosok olasz­országi javainak felszámolása tárgyában köt­tetett meg. Ennek a törvényjavaslatnak lé­nyege az, hogy a jelenleg fennállott rendszer szerint Magyarország azokat a tartozásokat, 6. ülése 1932 december 1^-én, szerdán. amelyek elismert új olasz honosokkal szem­ben állanak fenn — értve ezalatt azokat, akik a békeszerződés értelmében váltak olasz hono­sokká, tehát magyar viszonylatban elsősor­ban a fiumei lakosokat — továbbá azokat a tartozásokat, amelyeket a magyar—olasz vegyes döntőbíróság Magyarország terhére jogerősen elismert, egy bizonyos rendszer szerint fizette volna ki, amely abban állt, hogy ezeknek a tartozásoknak egyenlegösszege után Magyar­ország kötvényeket bocsátott volna ki, amelyek 18 éven belül kötvény szolgálat útján lettek volna kiegyenlítve. Ezzel szemben ennek a törvényjavaslatnak a lényege az, hogy a béke­szerződések értelmében a magyar javak a régi olasz területen likvidáltattak és ennek a likvi­dációnak bizonyos aktív szaldója mutatkozik a likvidált magyar állampolgárok javára. Olaszország tehát azt proponálta, hogy a köt­vény útján való fizetés helyett ezek az el­ismert és előbb általam említett tartozások az olasz királyság pénzügyminisztériuma által ki­jelölt olasz hivatal útján fizettessenek ki olasz hitelezők részére a magyar honosok Olasz­országban lévő javai felszámolási hozadéká­nak felhasználásával. A kötvények helyébe tehát az azonnali fizetés lép abból a követei­egyenlegből, amely az Olaszországban likvi­dált magyar javakból alakult ki. Ennek a tör­vényjavaslatnak egyéb tartalma ennek az elv­nek részletes lebonyolítását foglalja magában. A fizetések 1925. évi január hó 1-én fennálló értékekkel történnek, amelyhez a mai napig kamatok fejében 25%-os átalányösszeg adandó hozzá. Amennyiben Magyarországnak ez a szaldója nem olyan nagy, hogy az elismert tar­tozásokat fedezné, három havi határidőn belül készpénzben volna köteles Magyarország a többletet kiegyenlíteni. Erre azonban előrelát­hatólag nem fog sor kerülni. Kérem a t. Házat, méltóztassék ezt a tör­vényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Feliratkozva nincs senki ! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Há­zat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvény­javaslatot általánosságban, a részletes tárgya­lás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. A jegyző úr felolvassa a törvényjavaslat címét. Pakots József jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—3. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: A Ház tehát a törvényjavaslatot ál­talánosságban és részleteiben elfogadta; annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a vegyes döntőbíróság tárgyában 1932. évi november hó 12-én Rómában kelt magyar—olasz egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalása, (írom. 444, 450.) Az előadó urat illeti a szó. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Ennek a törvényjavaslatnak a tárgyát az ab­ban foglalt egyezmény első cikke adja meg, amely így szól: A trianoni békeszerződéssel alkotott Magyar—Olasz Vegyes Döntőbíróság megszűnik.

Next

/
Thumbnails
Contents