Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-134

142 Az országgyűlés képviselőházának Vannak azonban itt még más tételek is, amelyek megfejtésre várnak. Itt van a kereskedelemügyi minisztériumnál egy tétel, (olvassa): Túlkiad ások. Érdekképviseleti bizottságok költségei címén.. » (Felkiáltások balfelől: Előre vetette árnyékát! — Fábián Béla: Hogyan van ez mégegyszer? (tovább olvassa): «Érdekképviseleti bizottságok költségei címén (Fábián Béla: Ejnye! Ejnye!) kereskedle-imi és ipari céloknál 1.490 millió K-val többet utalványoztak, mivel a korona leromlása miatt az előirányzott összegek nem voltak elegendők. (Kassa

y Károly: Mibe fog kerülni most az érdekképviseleti — Friedrich István: Amikor majd «magasabb szellemi dimenziókban» fog az élet lefolyni! — Derülség balfelől. — Friedrich István: Az orvosi kongresszuson tegnap tartott beszédben olvasóim. Ezek azután mondatok! — Derültség!) Kérek negyedórai meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Bródy Ernő: Szeretném egyáltalában megtalálni ennek a talánynak megfejtését. Mi az az érdekképviseleti bizottság (Farkas István: Előadó^ úr, nem tetszik tudni, mi ez a bizottsági) és micsoda költségei vannak az érdekképviseleti bizottságnak? (Friedrich István: Rögtön megnézem a horoszkópban! Itt van Gömbös kozmikus diagrammja. A bak alatt született! — Malasits Géza: Azért lő annyi bakot! — Friedrich István: öriási dolgok! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek! Bródy Ernő: Most következnek a pénzügyminisztériumnál az előirányzat nélküli kiadások. (Halljuk! Halljuk!) A következő tétel (olvassa): «Az állami igazgatás alatt álló alapok részére teljesített kiadások végleges elszámolásánál 17.675,217.532 korona.» Ezt szintén próbáljuk meg lefordítani magyarra. Mit jelent az, hogy «állami igazgatás alatt álló alapok részére teljesített kiadások végleges elszámolásánál?» (Farkas István: Milyen alapok?) Az alapokra nézve is az 1870-es évi számszéki törvény tartalmaz intézkedést, a számszéki törvény megmondja azt, hogy az alapokat és az alapok kezelését éppen úgy kell ellenőrizni, mint a költségvetés egyes tételeit. Itt pedig tucatszámra keletkeznek olyan alapok, amelyekről részben nincs semmiféle előterjesztés, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) részben pedig az előterjesztés — mint majd a későbbi zárszámadási tárgyalásoknál rá fogok mutatni — olyan tételeket tartalmaz, amelyek megdöbbentik az embert azzal, hogy ilyen módon csináltak itt a törvényhozásnak feladványokat. Engedelmet kérek, van ott egy stb. című alapnál 25 millió pengő egyéb kiadások címén. (Rassay Károly: Nem tudja senki, hogy mire!) Senkinek arról tudomása nincs, hogy mi van azokban az egyéb kiadásokban, amelyek ennél a stb. alapnál vannak. (Fábián Béla: Horoszkóp kiadások!) Tehát látjuk, hogy itt az alapoknál ilyen módon történt az eljárás. Vannak alapok, — majd rá fogok térni a későbbi zárszámadásoknál például a vagyonváltság alapra, a beruházási alapra — amelyek ilyen rejtélyeket foglalnak és tartalmaznak magukban. Azonban itten generálisan fel kell vetnem azt a kérdést, hogy mi ez az «állami igazgatás alatt álló alapok részlegére teljesített kiadások végleges elszámolása?» Először is végleges elszámolás nincs, mert végleges elszámolás nem 13

If. ülése 1932 december 12-én, hétfőn. lehet, hiszen ezekről az alapokról később azután minden évben külön előterjesztések tétettek. Tehát végleges elszámolásról szó nem lehet, úgy, hogy a zárszámadási jelentés nem fejti meg azt a rejtélyt, amely itt megvan és amelyből az ember nem látja, hogy mi történt itt tulajdonképpen. Most már méltóztassék megengedni, hogy tovább menjek. Ennél a zárszámadásnál kezdődik az a végzetes közüzemi politika, itt látjuk annak első nyomait és kezdetét, amely erre a gazdálkodásra vezetett. Méltóztassék meghallgatni, hogy milyen segélyeket adott az állani túlkiadás címén ezeknek az alakulatoknak. Az állami gabonaakcióval kapcsolatos kiadásoknál a jelentés szerint 77.329.523.000 korona költetett el. Ezeknél az állami gabonaakcióval kapcsolatos kiadásoknál önkéntelenül fel kell vetnem a Futura kérdését, (Ügy van! Ugy van! a baloldalon.) amely Futura a magyar gabonakereskedelmet megrontotta, sőt tönkretette. (Sándor Pál: Dédelgetett gyermeke a kormánynak még ma is!) Ez a Futura még gyakran elő fog fordulni itt a zárszámadási jelentések kapcsán. A Futura a népszövetségi bizottság figyelmét is felhívta, (Rassay Károly: Ugy van!) a népszövetségi jelentés is foglalkozik a Futura kér désével. A Futuránál bevallva 13 millió pengő hiány jelentkezik. Az állami gabonavásárlási akció rendszeresítése még a boletta bevezetése előtt történt. A bolettát megelőzte a Futura sáskajárása. A Futura vett el először sokat az adózók keserves filléreiből, a Futúrába tették be ezeket az összegeket, amelyekből nem jött ki semmi eredmény, a mezőgazdaság részére sem, de amelynek eredménye a kereskedelmeit és az ipart teljesen' megrontotta és a parciális szakkereskedelmet tönkretette. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Sándor Pál: Rákfenéje az országnak! — Rassay Károly: Ma nem tudnak piacokat szerezni!) Ennél a zárszámadási évnél kezdődik a Futura szerepe és nekünk nem volt módunk és lehetőségünk beleszólni már előre ebbe a kérdésbe, előre figyelmeztetni a kormányt, hogy .ió lesz ilyen mondvacsinált vállalatoknak nem adni oda a szegény adózók pénzét. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) De utólag is csak ma lövünk abba a helyzetbe, hogy a zárszámadások alapján megállapítsuk, hogy mennyi pénzt költött hiábavalóan a magvar állam a kereskedelemmel szemben egyoldalú célokra. (Sándor Pál: Í3s hova ment az a pénz?!) Itt van továbbá az Országos Magyar Tejszövetkezet! Központ üzletrész-jegyzésénél 5 npl'íárd korona. Mél+óztatnak tudïïî. hogy a tejügy ma sincs elintézve, a tejkérdést ma sem hozták rendbe és hogy a Tejszövetkezeti Köz pont mit képviselt ennek az ügynek elintézésében s hogy az állam maga megint mennyi nénzzel járult hozzá a Tejszövetkezeti Központ loz azt én megállapítani és megfejteni szintén nem tudom. Itt van a következő nagyon érdekes tétel: a Ricó Magyar Kötszerművek Részvénytársaság. (Fábián Béla: Korán reggel ritkán rikkant a Ricó! — Olvassa): «A Ricó Magyar Kötszerművek Részvénytársaság alaptőkeemelésénél 752,540.000^ korona.» Ez a Ricó Magyar Kötszerművek Részvénytársaság már éveken keresztül botrányköve ennek az egész közüzemi rendszemek, mert több közüzemnél még fenntartják a közüzem jellegének fontosságát, azt mondják, nem lehet leépíteni, fenn kell tartani, de a Ricónál már számtalanszor ki-