Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-134

140 Az országgyűlés képviselőházának ISh. ülése 1932 december 12-én, hétfőn. 2. A kormány a minisztériumok hatáskörét, a miniszterek felelősségét és az egész államháztartás vitelét szabályozó törvényjavaslatot készítsen és terjesszen elő egy éven belül a Képviselőháznak^ 3. Addig, amíg az államháztartásról szóló törvényt meghozta az országgyűlés, utasítsa a Képviselőház a kormányt, hogy a számvevőségek részéről biztosítsa az ellenőrzési munkaikor ellátásához szükséges és az 1897 : XX. törvénycikkben megállapított függetlenséget. — Ez egészen el van temetve! 4. Gondoskodjék a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke minden rendelkezésére álló eszközzel, hogy a legközelebbi állami zárszámadás a törvények által megkívánt jövedelmi és vagyonmérlegekkel f kiegészítve terjesztessék a Képviselőház elé. 5. Az alapok és alapítványok jogi és vagyoni helyzetének trendezéséről, valamiint az ellenőrzések módjáról a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke a kormány bevonásával tartozik hat hónapon belül a Képviselőháznak, a miniszterelnök útján, külön kimerítő jelentést tenni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Beszédem folyamán nagy egészben megvilágítottam határozati javaslatom pontjait, de maguk ^ a pontok is beszélnek és kívánságot, követelést fejeznek ki aziránt, hogy legyen már egyszer rend a mi államháztartásunkban. A mi államháztartásunk arról nevezetes, különösen a legutóbbi időben, hogy abban a törvényt törvénynek nem tekintik. Ennek a felfogásnak megszüntetését célozza határozati javaslatom. Éppen azért bízom, az igen t. kormányban, hogy határozati javaslatomat magáévá teszi, a t. Ház meg elfogadja. Egyébként r a zárszámadásban érdekelt kormány részére a számadási felmentvény megadását nem szavazom meg. (Hely estés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő:T. Képviselőház! Az első kérdés, amelyet énnek a számszéki jelentésnek tárgyalásánál fel kell vetni, az: hogyan történhetik, hogy az 1923/24. évi zárszámadás 1932 december 12-én kerül a mlaigyar Képviselőház elé. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Ha egy egylet nem tartja meg közgyűlését, felfüggesztik működését; ha egy kereskedelmi részvénytársaság nem tartja meg közgyűlését, kereskedelmi vétség címén elítélik. Hogyan lehetséges, hogy az állami és közületi élet legfőbb exponense, a magyar törvényhozás nyolc év után foglalkozik az 1923/24. évi zárszámadással? (Sándor Pál: Ilyen többség melled t lehetséges!) De ha azt méltóztatik mondani, hogy technikai kérdések akadályozták ennek a zárszámadásnak tárgyalását... (Jánossy Gábor: Az indokolás is megmagyarázza, az előadó úr is megmagyarázta! — Sándor Pál: Csak az önök indolenciája magyarázza meg!) Nincs magyarázat arra, amit most fogok mondani. Az 1923/24. évben beadott zárszámadási füzeteket, ezeket a sárga jelentéseket 1930. június 12-én terjesztették a Képviselőház elé. 1930. június 12-étől is már két és fél év folyt el, amely idő alatt ezeket a zárszámadásokat tárgyalhattuk volna. önkéntelenül felmerül tehát a kérdés, mi a magyarázata, mi az oka annak, hogy ilyen késői időpontban tárgyaljuk ezeket a zárszámadásokat. Magyarázata nem lehet más, mint az, hogy igen kényelmetlen és kellemetlen ezeknek a zárszámadásoknak tárgyalása, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert ez egy tízéves rendszer gazdálkodásáról rántja le-a leplet. (Gr. Sigray Antal: Pénzpocsékolásáról! — Propper Sándor: Inkább a garázdálkodásáról, mint gazdálkodásáról!) Ha minden körülmények között érvényt kell szerezni az állami számvevőszékről szóló törvény rendelkezéseinek, fokozottan kellett volna érvényt szerezni ezekben az években, amikor egy milliárd pengőt költöttek • el állami beruházásokra. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Fokozottan és különlegesen kellett volna a Képviselőházat abba a helyzetbe hozni, hogy a Képviselőház a költségvetés után nyomban a zárszámadást tárgyalja. Mert ez a dolog természete, eredete és magyarázata. Itt van az 1870 : XVIII. te. az állami számvevőszék felállításáról és hatásköréről. Mit mond ennek a törvénynek 1. §-a? (Olvassa): «Az állam bevételeinek és kiadásainak, az államvagyonnak és az államadósság kezelésének s általában az állam számvitelének ellenőrzése végett állami számvevőszék állíttatik fel.» — A 2. § ezt mondja (Olvassa): «Az állami számvevőszék a minisztériumtól független, önálló hatáskörrel bír.» Az állami számvevőszék és Képviselőház kapcsolatáról pedig a 22. § szól, még pedig a következőképpen (Olvassa): «Tartozik továbbá az állami számvevőszék évenként szeptember elsejéig — ezt egy későbbi törvény március 1-ére változtatta, de ez a dolog érdemén nem változtat — a megelőző évre vonatkozó zárszámadást, egybehasonlítva az azon évre törvényhozásilag megállapított költségvetéssel, elkészíteni s észrevételeivel együtt r a miniszteri tanáccsal közleni. A zárszámadás az állami számvevőszék észrevételeivel és a miniszteri tanácsnak ezekre vonatkozó határozataival együtt a miniszterelnök által haladéktalanul az országgyűlés elé terjesztendő.» (Rassay Károly: Már akkor megvolt a sofort!) Ez természetes, mert egy törvényhozás csak akkor működhetik rendesen, ha az előző évi költségvetés tárgyalását ^nyomon követi az arra az évre vonatkozó zárszámadás tárgyalása. Akkor lehet tisztán látni, akkor lehet rendbehozni a dolgokat, de nem nyolc és nem hét év múlva, amikor már a dolgok elmosódtak, feledésbe mentek, amikor már egészen más viszonyok keletkeztek. , Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Az első tehát, amit meg kell jegyeznem, ami nemcsak az én figyelmemet, hanem a Népszövetség és a hatos bizottság figyelmét is felkeltette, az az egész költségvetési rendszer, annak beállítása és .módja. A ^ népszövetségi jelentés megállapítja a beruházási kiadások nagy részéről, hogy azok költségvetésen kívül jöttek létre, a parlament előzetes ellenőrzése és beleegyezése nélkül támadtak. A hatos bizottság jelentése pedig megállapítja, hogy igen nagy összeg az, amelyet különböző társadalmi, gazdasági és kulturális alakulatok támogatására fordítottak, nem egyszer olyan költségvetési rovat hitelének keretében, amely rovat elnevezése alatt nem is sejtik, hogy a Rendelkezésre r álló hiteleknek töhbé-kevésbbé jelentékeny része ilyen alakulatok támogatására szolgált. (Fassay Károly: Azt mondja a pénzügyminiszter úr. hogy nem, volt pénzpocsékolás!) Azt majd mi fogjuk megalapítani és eldönteni. Amikor tehát úgy a népszövetségi, mint a hatos bizottsági jelentés megállapítja a költ-