Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-118

58 Az országgyűlés képviselőházának . kell, hogy a külföldi adósságok kérdése rendeztessék. Az én meggyőződésem iaz, hogy az a külföldi tőke meg fogja érteni a magyar kormány kérését, kérelmét, mert egyoldalii intézkedésekre nem szeretnők magunkat elszánni, Meggyőződésünk azonban az, hogy mind \d rövidlejáratú, mind a hosszúlejáratú hitelek kérdésében olyan megállapodásba fogunk tudni jutni a hiitelezökkel. amely a nemzet érdekét szolgálja. (Rassay Károly: Es ha nem! — Kun Béla: A dollárkölesön a gazdát egészen tönkretette!) A gazdaadósság^ kérdése is, de — mondhatnám — más adósságok kérdése is égető probléma. (Ügy van! Ügy van!) A kormánynak a legrövidebb időn belül konkrét intézkedései fognak napvilágot látni e kérdés rendedezésével kapcsolatban. Végleges adósságrendezésről azonban nem lehet szó, mert mindaddig, ameddig a világgazdasági helyzet, elsősorban a világgazdasági konferenciák után ki nem alakul, míg az érintkezések fel nem vétettek, végleges rendezésről szó sem lehet. Az első feladat tehát olyan átmeneti rendelkezések kibocsátása, amelyek a termelő egyedeket megmentik a köz számára. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ha >a magánadósságokról beszéltem, tettem ezt elsősorban azért, ment nekem nem mindegy, hogy a magyar gazda földje kinek a kezébe jut, (Ügy van! Ügy van!) mert az ezeréves rögöt művelni elsősorban a magyar falu népének kell. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ezeket megvédeni és a birtokos osztályt is megvédeni tartjuk kötelességünknek. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Farkas István: De a munkások a testvérei!) Ami pedig a jövőt illeti, a súlypontunk az, hogy termelési politikánkat egységesen irányítsuk. Harmóniában kell lennie ugyanis egymással — és itt nem szeretnék disztingválni, mert egyforma fontosságot tulajdonítok minden ágazatnak — a földmívelésnek, »az iparnak és a kereskedelemnek. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ha a társadalomnak akármelyik része nem fejti ki hivatásának megfelelően gazdasági tevékenységét, zökkenők állanak elő. Természetes azonban, hogy ha érdekösszeütközések lesznek, akkor elsősorban a magasabb nemzeti érdekek fogják eldöntetni azt, hogy milyen sorrendben következnek az érdekek képviseletei. A földbirtokpolitikának — hogy úgy fejezzem ki — egyik legfontosabb ágazata a telepítési politika. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon. — Lázár Miklós: Mennyi mulasztás tíz év alatt! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Talán különösen hangzik, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben ilyen messze kitűzött célokról beszélek, (Mojzes János: Eltaktikázták eddig!) de megállapítom', hogy a telepítés olyan gondolat, amely nemzetfenntartó voltánál fogva elsőrendű állami érdeket jelent, (Taps a jobb- és a baloldalon.) A magyar, ha elszaporodik, ne Amerikába menjen, hanem maradjon idehaza. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Berki Gyula: Magyar gyarmatokra menjen, ne amerikaiakra! — Peyer Károly: Kégen volt az, amikor Ameri kába mehetett! — Zaj.) Itt a Duna medencéjében nem lehetünk elegen. Olyan gazdaság- és földbirtokpolitikai irányt kell tehát követnünk, amely a józan fejlődés útján lehetőséget nyújt a magyar feleslegnép elhelyezésére, (Helyeslés a jobboldalon.) és ha az adóhátra18. ülése 1982 október 11-én, kedden. Iékok bizonyos körökben nem lesznek befizetve, ajánlatot fogok nekik tenni, hogy a 300.C00 pengős hátralék helyett adjanak földet. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon. — Rassay Károly: Most tapsolnak! Egy éve indítványoztuk, de akkor leszavazták! — Eckhardt Tibor: Égy év óta mondjuk ezt! — Zaj.) Mert ha nem tudják vagy nem akarják kötelességeiket teljesíteni, akkor nekünk az a kötelességünk, hogy irányt szabjunk. Azt hiszem, hogy lesz nagyon sok nagybirtok — hogy így fejezzem ki — mammutbirtok, amely önként ffl fo^ja kínálni, hogy adóhátralékát így fizesse ki. (Gr. Hunyady Ferenc: Az adósságrendezéssel kapcsolatosan is ajánlom ezt! — Berki Gyula: Sohase ajánlja! — Zaj. — Elnök csenget.) A termelés irányítása egyik legfontosabb feladata a kormánynak. A termelés, nézetem szerint, függvénye annak a gazdaságpolitikai helyzetnek, amelyben Magyarország van. A külföldi piacok megszerzése tehát a probléma, és azért hangoztattam az előbb, hogy egységesíteni kell az exportot. Mert a mezőgazdasági exportnak vannak összefüggő kérdései az ipari exporttal vagy importtal. Egy kézben kell tehát lenni ennek, hogy harmonikusan tudjuk képviselni a magyar^ érdekekeket. (Kun Béla: Mennyi mulasztás tíz év alatt ezen a téren! —Zaj. — Halljuk! Halljuk!) .Nyíltan megmondom, hogy Magyarország nem nélkülözheti az egészséges ipar fejlesztését sem. (Lázár Mikire: Természetes!) Az egyoldalú iparpártolásnak híve nem lehetek. (Helyeslés a baloldalon. — Gaàl Gaston: Egyebet sem tettek tíz évig!) Annak az iparnak sem lehetek híve, amely önző, kanzsi életet él. (Helyeslés bal felől. — Mojzes János: Mi lesz a kartelitákkal? — Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk!) A magyar iparról ki kell állítanom azt a bizonyítványt, hogy nívós ipar. (Ügy van! Ügy van! — Egy hang a baloldalon: De drága!) A magyar mérnökök és munkások nagyon elsőrangú minőségű munkateljesítményét állapíthatom meg. Ezt a magam reszortjában eddig mindig megállapíthattam. Csak az a hiba, hogy az eladási költségek nincsenek mindig arányban a termelési költségekkel. (Zaj a baloldalon. — Kabók Lajos: A munkabérek az élettel nincsenek arányban! — Gaal Gaston: Nagy a vezérigazgatók fizetése!) T. Ház! Miután azt mondottam, hogy arra kell törekedni, hogy az élet olcsó legyen, ez az iparra is vonatkozik. (Ügy van! Ügy van! bálfelöl.) Az az ipar, amely olcsón szállít, az a bánya, amely olcsó szenet ad, az a villamosközpont, amely olcsó áramot ad, lerakja azokat az alapokat, amelyeken egy egészséges gazdasági fejlődés felépülhet. (Egy hang balfelől: Tessék megcsinálni! — Gr. Sigray Antal: Lássuk!) Az az ipar és azok a vállalatok, amelyek ennek ellenkezőjét csinálják, az elszegényítés politikáját inaugurálják Magyarországon. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Tehát nemcsak nemzeti és általános érdek, hanem az iparnak is érdeke az, hogy ebben a tekintetben hallja meg a szavát minden magyarnak, aki élni akar ezen a földön. A kormány, hogy segítségére legyen ennek az iparnak, máris elhatározta az ármegállapító bizottságnak — . a Kalkulationsamt-nak, ahogy az Németországban van — szakemberek bevonásával való átszervezését. {Halljuk! Halljuk! — Kun Béla: Szóval ez is rosszul volt eddig!) Arra helyezem a súlyt, hogy intézkedéseink