Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-117

Az országgyűlés képviselőházának 117. politikai sikert a Gaal Gaston-pártnak. Én azt találom, hogy ez a választás a Gaal Gaston-párt­nak nem politikai sikere. Ez politikai sikere volt egy nagyon ügyes és agilis kortéziának, egy kicsit bő lelkiismeretű, köz- és magánkötelezett­ségek teljesítésének megszűnését kilátásba helyező kortéziának, de mindenekelőtt sikere volt a magyar róna szeszélyes időjárásának. Az önök eredménye sikere a tücsöknek, a poloskának és a rozsdának. (Élénk derültség és taps a jobbolda­lon.) Mikor lehetne szó politikai sikerről 1 Akkor, ha nem politikai jelszavakat tűznének a zászló­jukra, hanem a szomorú ' gazdasági helyzetből a kivezető utakat jelölnék meg. Én három hétig figyelemmel kisértem Eck­hardt mélyen t- képviselőjelölt úrnak a beszédeit és a pártjához tartozók beszédeit, de gazdasági gondolatot azonban nem hallottam, sőt még egy összefoglaló politikai gondolatot sem. (Rassay Károly: Még adósságot sem engedett el?) Bocsá­natot kérek Rassay Károly képviselő úr, erre majd külön rátérek. (Rassay Károly : Olvastam ma reggel !) Ök tudják miért nem tették ezt ; nem azért, mintha politikai programmot olyan nehéz volna adni, mintha ideális célokat összeállítani olyan nehéz volna, de az a párt tudja, hogy akár külpolitikai, akár kereskedelmi, akár gazda­sági tekintetben egy fix célpontot tűznek ki, ab­ban a pillanatban pártjuk széjjelesik alkotó­elemeire. Ha ennek a pártnak határozott poli­tikai célja volna, hogyan volna lehetséges, hogy a nagyuradalmak azért buktatták meg szeren­csétlen Moser Ernő barátunkat, mert folytonosan a földigénylők és a szegény emberek ügyeit kép­viselte. (Igaz ! Úgy van ! Taps a jobboldalon.) Hogyan volna máskép lehetséges az, hogy a mezőcsáti zsidóság nagy része a magyar anti­szemita mozgalom megalapítójára és vezérére szavazott, vagy hogyan volna lehetséges, hogy Fábián Béla t. képviselőtársam kisvárdai hit­sorsosai körében, mint egyedül üdvözítő utat Ulain Ferenc követését hirdette. (Derültség és taps a jobboldalon.) Vagy hogyan volna lehetséges, hogy a tisztviselőtársadalom azon Gaal Gaston-párt mellett foglalt állást, amely Gaal Gaston-párt a tisztviselőlétszámnak radikális leszállítását és a nyugdíjak megszüntetését helyezte kilátásba. (Andaházi-Kasnya Béla: Ulain is inkább kell nekünk, mint maguk!) Ön kérem senkinek sem kell. Itt nem politikai sikerről van szó, állapítsuk meg tárgyilagosan és ez a kormánypártnak első­rangú kötelessége, amelynek a többség jogait mindig tiszteletben kell tartania. Itt szó van egy rendkívül szomorú gazdasági helyzetről, amely a mezőcsáti kerületben nagy mértékben dúl és szó van egy kaotikus politikai mozgalomról minden határozott célkitűzés nélkül. Én egyetlenegy indokát hallottam mindig a Gaal Gaston-pártnak, azt, hogy a párt ezt a szomorú gazdasági helyze­tet levezetni van hivatva. Én ellenkező tapaszta­latokat szereztem, a falut felizgatni sikerült, men­nél rosszabb a gazdasági helyzet, annál fokozot­tabb mértékben. A felizgatott tömeg igényeit azonban ez a párt nem tudja kielégíteni és ez a felizgatott tömeg át fog csapni, ha tovább foly­tatják, vagy a szélső radikálisok, vagy a szélső antiszemitizmus táborába. Tiszteletben tartjuk a választás eredményét, s nemcsak tiszteletben tartjuk, hanem figyelembe akarjuk venni további elhatározásunknál is. Igenis, kétségtelen dolog, hogy a mezőcsáti kor­mánypárti és ellenzéki szavazatok leadása egy­formán oly jaj kiáltását jelentette a falunak, amely előtt meg kell állnunk és gondolkodóba kell esnünk. (Helyeslés.) Ez a jajkiáltás késztette az egységes­pártot arra az elhatározásra, hogy azon az úton, amelyen már elindult a mezőgazdaság és a falu KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI. ülése 1932 szeptember 2-án, pénteken. 41 talpraállítása, de az egész ország talpraállítása érdekében, most már fokozottabb tempóban halad­jon és ezt a tempót meg fogja követelni magával a kormányzattal szemben is. (Taps a jobbóldalon. — Felkiáltások a szélsőbatoldalon : Lássuk !) Távirati stílusban leszek bátor megjelölni ezeket a célokat. Ilyen elsősorban a kereskedelmi szerződések gyors megkötése. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rassay Károly : Öt év után most állnak elő ilyenekkel. Ez demagógia !) Rám nem mondhatja ezt Rassay t. képviselőtársam. (Esztergályos János : Ismét a falu becsapása !) At kell térni a praktikus árucserére. Minden­áron piacot kell teremtenünk a mezőgazdasági terményeknek. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Kijelentem őszintén, hogy nemcsak kereskedelmi mérlegünk aktivitása a fontos, hanem az is, hogy friss vérkeringés jöjjön a mezőgazdaságba, hogy mezőgazdasági termé­nyeink egyáltalán eladhatók legyenek és külföldi piac legyen mezőgazdasági terményeinknek. Gon­doskodni kell arról, hogy ha törik, ha szakad, meginduljanak a közmunkák és hogy megszün­tessük a téli nyomort és a munkanélküliséget. És végül, ami nem a legutolsó kérdés, azonnal és radikálisan kell segíteni az eladósodás kama­tain. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Megszűnt az az idő, hogy ebben a kérdésben tovább tárgyalnunk kelljen. Megszűnt az az idő, mikor konzervatív, lojális pénzügyi szempontok­ból magunkat félrevezetni engedtük. Kimondom : én sem részletes, sem általános moratóriumot nem helyeslek. Ebben a kérdésben véglegesen ren­det kell teremteni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ezt hirdetjük négy év óta !) Olyan kamatot kell megállapítani úgy a külföldi mint a belföldi hite­lezőknek, amelyet a magyar mezőgazdaság elbír. Kevés, de megfizetett kamatok segítik elő ennek a gazdasági életnek a prosperitását és rentabili­tását. Felszólításomat nemcsak a kormányhoz, hanem a tőkéhez is intézem és kijelentem, hogy a tőke szempontjából és a pénzérték állandósága szempontjából ez a kérdés radikális, végleges el­intézést kell hogy nyerjen. (Taps a jobboldalon és a középen.) Az eladósodás olyan mértékű, hogy ez nem magán- hanem közérdek. Kijelentem azt is, hogy az eladósodás rendkívül rossz tanácsadó, hisz jóhiszemű közép- és nagybirtokosoknál is mutatkozik az a hajlam, hogy nem vennék rossz néven a gazdasági élet el homály osodását, hacsak átmeneti időre is, míg adósságaiktól... (Derültség és zaj. — Felkiáltások a baloldalon : Ahá !) Azzal végzem, amivel kezdtem. Bízom benne, hogy az egységespárt most már a legerőteljesebb tempóban fog továbbhaladni. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobb­oldalon. — Pakots József közbeszól.) Én sohasem mosolygok, amikor Pakots József regényeit olvasom. Míg egyrészt megadjuk a kormánynak: a biztos kormányzáshoz okvetlenül szükséges támogatást, másrészt rajta tartjuk a szemün­ket és kezünket az ország gazdasági hajain — rögtön befejezem — és ebben la tekintetben a legradikálisabban szándékozunk előremenni. Egyetlen határ lehet, a lehetőségek határa, amelyen az ellenzéki fantázia átrepülhet, de amelyre komoly és kötelességtudó kormány­pántnak figyelemmel kell lennie. Remélem, hogy úgy a gazdasági élet sza­nálása tekintetében, mint a demagógia meg­akadályozása terén az ország komoly közvé­leménye, a testvér kereszténypártnak minden józanul gondolkozó tagjia velünk lesz és remé­lem, hogy az ellenzéki túloldalon is sok em­bert csak az álellenzékiség szemérme tart 6

Next

/
Thumbnails
Contents